Történelem

Anjou I. Károly Reformjai

A Csák, Aba, Kőszegi, Kán családok bandériumokkal (magánhadsereggel) rendelkeztek. 

Ők voltak a kiskirályok, az ország igazi urai az Árpád-ház kihalásakor, 1301-ben. 

1301 - Anjou-ház kezdete.

I.Károly Róbert (1308-1342) és reformjai:

Az Itáliai itáliai Anjou-házból származott. Kiskirályokat eltávolíttatta és ő lett az uralkodó.

3 szor koronázott király:

- Az Esztergomi érsek koronázta

- A Szent Koronával

- Székesfehérváron 

A kincstár bevételéhez növelte a regálét (királyi fenségjogon szedett jövedelem)

- Fiára I. Lajosra teli kincstárat hagyott.

A nyers nemesfémeket kötelező szabott áron eladni a kamarának, ebből (kamarahaszna) 35%-os haszon.

A bányák területét és a kibányászott nemesfém után a királynak járó urbura (bányabér) harmadát a földesúr megtarthatta, így érdekelt lett a bányászatban. Következmény: hazánk lett európa arany és ezüst nyersanyag kitermelője. 

Megszüntette a pénzrontást, új értékálló arany forintot verretett, firenzei mintára.

- Váltópénz a dénár volt

Bevezette az első adót a kapuadót (jobbágytelkenként, évente 20 dénár)

A kereskedőknek harmincad (3,33%) vámort kellett fizetni, nincs mentesség. 

Visegrádi királytalálkozón I. Károly 1335-ben A cseh-lengyel királlyal megegyezett, hogy az árumegállító joggal rendelkező Bécs megkerülésére támogatták Buda-Krakkó-Prága-Nürnberg útvonal kialakítását.

Létrejött a lengyel-magyar perszonálunió (A lengyel király, I. Károly fiára, Nagy Lajosra hagyta a trónt.)

Nagy földrajzi felfedezések

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

I. A nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai, mozgatórugói

- jelentős mértékben nő Európa lakossága (15. sz.)

- kevés a rendelkezésre álló termőföld --> "földéhség", új területek kellenek

- megerősödött a központi, királyi hatalom --> versengés az uralkodók között

- fokozódott Európában az "aranyéhség" --> a fejlődő gazdaságok és a pénzt használó kereskedelem szomjazta a nemesfémet

- óriásira növekedett a keleti luxuscikkek és a fűszerek (India) iránti igény

- hétköznapi áruk iránti nagy kereslet (pl. cukor, gabona, fa)

- kíváncsiság, az ismeretlen felfedezésének vágya (földrajzi ismeretek)

- a gyors meggazdagodás reménye (kalandorok, "szerencselovagok")

- a keresztény hit terjesztésének további lehetősége és feladata (Spanyolországban befejeződött a reconquista, a mórok visszaszorítása)

- az Indiával és a Távol-Kelettel folytatott kereskedelem hasznát lefölözték az arab közvetítő kereskedők --> új (tengeri) kereskedelmi útvonalak kellettek

- a török terjeszkedés akadályozta és drágította a hagyományos utakon folytatott távolsági kereskedelmet --> új utak kellettek

- Velence monopolizálta a hagyományos keleti kereskedelmet --> a vetélytársakat új útvonalak alapítására ösztönözte

II. A nagy földrajzi felfedezéseket elősegítő tényezők

- az ókori tudósok (Ptolemaiosz; Sztrabón: Geographika stb.) és utazók (pl. föníciaiak, görögök, perzsák stb.) beszámolói, ismeretei

- a középkori európai (pl. vikingek, Marco Polo) és arab utazók (pl. Ibn Battuta) és tudósok beszámolói, útleírásai

- térképészeti ismeretek fejlődése

- navigációs eszközök fejlődése, használatuk elterjedése (iránytű, kvadráns, asztrolábium)

- a világkép változása: a Föld lapos korong --> a Föld gömb alakú

- új, hosszú tengeri utakra alkalmas hajótípusok megjelenése (portugál caravella: 20 m hosszú, 6-7 m széles kis két- vagy háromárbócos vitorlás)

- sok uralkodó mecénása (támogatója) lesz az utazásoknak (pl. Tengerész Henrik portugál herceg Sagres városában tengerészeti akadémiát hozott létre)

III. A nagy földrajzi felfedezések (15-16. század)

(1) Az első hullám: a portugálok (portugál támogatással, portugál lobogó alatt)

- megtanulták az araboktól az iránytű használatát és a part menti hajózás technikáját

-Tengerész Henrik iskolája előkészíti, ösztönzi és támogatja a hajóutakat

- tökéletesítették a tengerjáró hajókat

- a tájékozódás és a helymeghatározás fejlődése, az uralkodó szelek és tengeráramlások kiismerése

- cél: dél felé haladva az afrikai partvidék feltérképezése (Szaharától nyugatra aranybányák, a kontinens megkerülésével Indiába jutni)

- a Kanári-szigetek jelentették az ismert világ határát, attól délre a "Sötétség tengere", az alvilág található (rengeteg babonával is szembe kellett nézniük!)

- a 15. sz. első felében fokozatosan haladnak dél felé (Zöld-foki szigetek, Aranypart, Rabszolgapart, Elefántcsontpart, az Egyenlítő): Cabral, Cao stb.

- Bartolomeu Dias: 1487-ben elérte Afrika legdélebbi pontját, amit "Viharos Fok"-nak (Capo Tormentoso) nevezett el; az elnevezést később II. János király "Jóreménység fok"-ra (Capo de Boa Esperanca) változtatta (--> remény, hogy Afrika megkerülésével tengeri úton eljutnak Indiába)

- 1497-1498: Vasco da Gama a Jóreménység fokának megkerülésével első európaiként eljut ezen az úton Indiába

- 1512: a portugálok elérték a mesés Fűszer-szigeteket (Malukku-szigetek) az Indonéz-szigetvilágban

- első európaiként jutottak el tengeri úton Kínába (1516) és Japánba (1543)

- a portugálok megszerezték az Indiai-óceán feletti kereskedelmi uralmat, s óriási haszonra tettek szert (főleg a fűszerkereskedelem miatt)

- a portugálok csak egy szűk, tengerparti sávot térképeztek fel az új területeken és erődöket, telepeket alapítottak ott, a szárazföld belsejébe nem hatoltak be, csak kereskedtek; eszközeik általában békések voltak

(2) A második hullám:

a spanyolok (a spanyol korona támogatásával, spanyol lobogó alatt)

A portugálokhoz képest megkésve kapcsolódtak be a felfedezésekbe (európai ügyek: reconquista, Kasztília és Aragónia egyesítése stb.)

Kolumbusz Kristóf útjai:

- Genovában (Itália) született: Cristoforo Colombo

- felfedezéseit spanyol lobogó alatt hajtotta végre (Cristobal de Colon)

- Európából nyugat felé hajózva akarta elérni Indiát (gömb alak!)

- 1. út: 1492-1493; 3 hajó (Nina. Pinta, Santa Maria); 1492. október 12-én szálltak partra Guanahani szigetén (San Salvador = Megváltó; ma a Bahama-szigetcsoport Samana szigetecskéje); Kuba, Hispaniola; lakóit "indiánoknak" nevezte (Nyugat-indiai-szigetvilág)

- 2. út: 1493-1496: 17 hajó, 1500 kalandor (telepek létesítése a cél); további szigetek feltérképezése (pl. Jamaica); erődrendszer létrehozása; aranyzsákmány

- 3. út: 1498-1500: a legendás "Aranyországot" (El Dorado) kereste; elérte a dél-amerikai szárazföldet (az Orinoco-folyó torkolatának közelében); kulturális jelentőség

- 4. út: 1502-1504: Hondurastól Panamáig feltérképezte a partvidéket; nem találta az "ázsiai átjárót"

- 1506-ban, kegyvesztettként halt meg, abban a hitben, hogy megtalálta az Indiába vezető utat

- csak egy folyót, egy várost és egy országot neveztek el róla Dél-Amerikában


Amerigo Vespucci: a firenzei Medici Bankház alkalmazottjaként 1499 és 1502 között többször járt az általa "Újvilágnak" nevezett földön (leveleket, naplókat, térképeket készített); róla nevezték el Amerikának (Amerigo földje)

- 1513-ban Balboa átkelt a Panamai-földszoroson és megpillantotta a Csendes-óceánt


Fernando de Magellan: 1519-ben 5 hajóval és 250 emberrel indult útnak, hogy megtalálja nyugat felé haladva az Indiába vezető tengeri utat; 1520-ban áthajózott az Atlantiról a Csendes-óceánra (Magellán-szoros); az út során Magellan is meghalt; 1522-ben egy hajó (Victoria) 19 emberrel tért vissza Spanyolországba à ők hajózták körül először a Földet

- a spanyolok behatoltak a szárazföld belsejébe is meghódítván azt; módszereik rendkívül erőszakosak, kegyetlenek voltak (conquistadorok)

(3) A harmadik hullám: angolok, franciák, hollandok (16-18. sz.)

- elsősorban a Csendes-óceán vidékén, Afrikában és Észak-Amerikában

- Cartier (fr.), Tasman (holl.), Cook (ang.), Drake (ang.) stb.

IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei

- 1494: tordesillasi szerződés: a pápa felosztja a "felfedezendő" világot a gyarmatokra éhes portugálok és spanyolok között (demarkációs hosszúsági kör)

- a meghódított területek az európai hatalmak gyarmatai lettek

- a gyarmatok nyersanyagforrásként és felvevőpiacként is funkcionálnak

- özönlik a nemesfém (arany, ezüst) Európába

- rendkívül sok új növény jut el Európába (burgonya, paprika, paradicsom, kukorica, kakaó stb.)

- a földrajzi ismeretek óriási mértékben kibővülnek (La Perouse, 1779: "Nem maradt semmi felfedeznivaló…")

- a meghódított őslakosokat az ültetvényeken dolgoztatták

- az őslakosok 90%-a meghalt (elsősorban az immunrendszerük számára ismeretlen, behurcolt európai betegségek miatt)

- a fejlett kultúrákat, civilizációkat (pl. az inkák Dél-Amerikában, az aztékok Közép-Amerikában) lerombolták a hódítók

Az ipari forradalom

A MÁSODIK IPARI FORRADALOM Jellemzői:

• 1860-as évek: a centrum országaiban befejeződött az ipari forradalom

• ekkor: új világgazdasági rend kialakulásának kezdete

• a centrum kiszélesedése, új vezető nagyhatalmak megjelenése( Usa, Németország)

• a hagyományos ipari országok fejlődése lelassult

• a tőke világméretű áramlása

• általános modernizáció, az ipar átalakulása, új húzóágazatok megjelése Új jelenségek a gazdaságban

• A XIX. század második felében – Európa(Németország), Észak-Amerika

• gazdasági fejlődés, népesség növekedés, életmód átalakulása

• nehézipar: a fejlődés motorja

• új iparágak: elektromos ipar, vegyipar

• az iparfejlődés alapja: a műszaki tudományok fejlődése, új tudományos eredmények, új alapanyagok megjelenése

• új iparágak és fejlesztések - nagy befektetéseket igényeltek

• köv.: nagy tőkefelhalmozódás - befektetői csoportok (sokszor nemcsak egy-egy nemzetállam keretein belül, hanem egyes térségekben) Vas- és acélipar – "Az acél kora"

• alapvető energiaforrás a szén - alapanyagok a vas és az acél

• acélipar fejlődése - Bessemer, Martin és Thomas korszerú kohói ( széntartalom csökkentése) Az elektromosság

• Az első ipari forradalom erőgépe, gőzgépe tovább fejlődött

• gyorsuló közlekedés - vonatnál, gőzhajónál (Gőzautó 1859)

• De: megkezdődött az elektromos áram ipari felhasználása

• világítás - Thomas Edison - izzólámpa (1879), fonográf

• Zipernovszky Károly, Déry Miksa, Bláthy Ottó – Transzformátor – ez tette lehetővé az áram eljuttatását nagy távolságokra - az áram vezetéken való szállítása

• Jedlik Ányos: dinamó – a forgó motorral való áramtermelés

• Elektromos áram előnyei: olcsó, szállítható

• villamosmotor előnyei: szakaszos üzemeltetés, beépíthető kisebb gépekbe, felváltotta az emberi erőt – német, amerikai cégek: General Electric, Siemens, AEG

• vízierőművek – elterjedésük lökést adott a villamosenergia felhasználásának, elterjedésének

• villanyvilágítás: átalakította az emberek életét: (Wolfram-szál)

• a világítás hosszabbította a nappalokat, folyamatosan termelés, 3 műszak

• elektromosság terjedésének következménye: hírközlés gyorsütemű fejlődése:

• Bell - telefon (1876);- Puskás Tivadar: telefonközpont

• Marconi - drótnélküli távíró

• Wolfram-szál - Juszt Sándor., Hanamann Ferenc - Tungsram Robbanómotor – belső égésű motor

• kezdeti fejlesztések - Otto, Daimler, Benz; tökéletesítés: Bánki Donát és Csonka János(karburátor fejl)

• robbanómotor: könnyebben indítható, energiatakarékosabb

• közlekedésben jelent meg - autó

• Ford cég - szalagrendszer - sorozatgyártás (T-modell) – főkonstruktőr: Galamb József

• repülést is lehetővé tette

• első utasszállító léghajó (1900) - hidrogénnel - Ferdinand Zeppelin

• 1903 motoros gép - Wright testvérek

• 1909 - Louis Blériot repülője - átrepülte a La Manche csatornát Vegyipar – fejlesztése elengedhetetlen ( acélgyártáshoz, textiliparhoz,stb) - USA, NO az élen

• kémia területén fejlődések (festékek, adalékanyagok.)

• üveg, papír, gumi, cement, kerámiaipar, alumíniumgyártás

• üzemanyag – szükséglet miatt – kőolajbányászat

• új iparág: petrolkémia – kőolajvegyészet (benzin, gázolaj)

• kis mennyiségben műanyag előállítása Mezőgazdaság

• Robbanómotor következménye: traktor megjelenése - majd lánctalp

• korszerű motoros gépek

• köv.: a legnehezebb munkákat gépesíteni lehetett

• műtrágya alkalmazása – fajtanemesítés

• Köv: termésátlagok növekedése

• a mezőgazdasági népesség száma nagyságrenddel csökkent Hadiipar

• állami támogatást élvezett

• Alfred Nobel – dinamit- ezzel a nitroglicerin felhasználása biztonságossá és széleskörűvé válik

• ismétlő- és sorozatvető fegyverek elterjedése - megnövelték a tűzerőt

• géppuska (Stevens Maxim)- tengeralattjáró, csatahajó MONPÓLIUMOK

• A monopóliumok - vállalkozói csoportok vezették (monopólium: a tőkés csoportok között kialakuló kapcsolatokat összefoglalóan monopólimnak nevezzük)

• Az első ipari forradalomban - szabadversenyes kapitalizmus

• Második ipari forradalom: MONOPOLKAPITALIZMUS korszaka: óriási beruházások, hatalmas üzleti kockázat – először: részvénytársaságok

• Köv.: tőkésvállalatok együttműködése - ipari- és banktőke összeolvadása (bizonyos cégek összeolvadtak) – tehát: kialakult a fináctőke

• felerősödő tőkekivitel – ipari forradalom elterjesztése, a fejletlenebb légiók felzárkózása Monopólium típusai:

• kartell - a vállalatok megőrzik önállóságukat, de megegyeznek a piac felosztásáról és az árakról, esetleg az árak és bérek szabályozása is – főleg: Németország és OMM

• szindikátus - tagjai jogilag önállóak, de közös irányítást hoznak létre, közös anyagbeszerzés és áruértékesítés– pl.: Mitsubishi

• konszern – bankok által irányított óriásvállalatok - azonos gazdasági ágazat vállalatait fogja össze, a szindikátushoz hasonló szervezet

• tröszt – pl.: Rockefeller: Standard Oil - a vállalatok teljesen összeolvadnak Második generációs monopóliumok:

• Korporáció: sok kisebb vállalat termelési integrációja

• Holding: nyereséges vállalatok felvásárlására és ellenőrzésére alakult szervezet

A gulág pokla és J. V. Dzsugasvili (Sztálin) diktatúrája

Bolsevik diktatúra:

Kiindulópont

– Bolsevik hatalomátvétel: 1917. nov. 7.
– 1918-22. polgárháború és intervenció
– terror
– hadikommunizmus: megszűnt a pénz, mindent be kellett szolgáltatni és központilag osztották el
– tömeges parasztfelkelések
– 1921. kronstadti felkelés – bolsevikok leverik, de látszik, hogy a rendszer tarthatatlan, változtatásokra van szükség

1921-29. NEP korszak: új gazdaságpolitika

– visszatérnek a pénzgazdálkodáshoz
– kisüzemeket visszaadták tulajdonosaiknak
– középüzemeket bérbeadták
– újra szerepet kapott a külföldi tőke
– újra volt érdekeltség a termelés fellendült
– gyarapszik a parasztság, megszűnnek a parasztfelkelések
– Lenin ezt átmenetinek szánta, célja továbbra is a kommunizmus

1922. dec. 30. Szovjetunió létrejötte: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (CCCP)

– régen: "A népek börtöne"
– elvileg önkéntes szövetség, a valóságban a tagköztársaságok elvesztették függetlenségüket
– kilépési szándékukat fegyveresen torolták meg
– élet minden területén orosz dominancia érvényesült
– oktatásban oroszosítás

Hatalmi harc a párton belül, Sztálin hatalomátvétele

– 1922-től Lenin súlyos beteg -1924-ben meghal
– 1929-re Sztálin kiszorítja ellenfeleit a vezetésből
– felvett név: jelentése Acélos
– eredeti neve: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili – grúz származású
– Sztálin lett Lenin elsőszámú politikai örököse
– Sztálin mögött állt a pártapparátus, a hadsereg; teljesen övé az irányítás, ellenfeleit kiszorította
– Sztálin új elmélete a "szocializmus egy országban" is felépíthető

Gazdaságpolitikája

– Célja: 10 év alatt utolérni a nyugat fejlettségét, a világhatalom érdekében
– Módja: Preobrazsenszkij: szocialista eredeti felhalmozás: a mezőgazdaságból vonják ki az iparosításhoz szükséges tőkét

a) Mezőgazdaság

– Erőszakos kollektivizálás: a parasztoktól visszaveszik a földeket, termelő szövetkezeteket (kolhoz) és állami gazdaságokat (szovhoz) hoznak létre
– Gazdag parasztokat (kulákokat) tömegesen vitték kényszermunkatáborba Szibériába ill. Közép-Ázsiába
– Tiltakozást terrorral fojtották el
– Érdekeltség híján visszaesett a termelés, de a termés egy részét exportálták, hogy gépeket vegyenek
– Milliók haltak éhen

b) ipar

– Nehézipart erőltetett ütemben fejlesztették (vas-és gépgyártás, fegyverkezés, kőolajkitermelés, villamosenergia termelés)
– Tervgazdálkodás: 5 éves terveket szabnak meg, nem a piaci igények, hanem a tervszámok határozzák meg a termelés mennyiségét

– Munkaversenymozgalom (Sztahanov-mozgalom): célja a munkatermelés irreális fokozása

következménye:

– közszükségleti cikkek állandó hiánya és rossz minősége
– rengeteg selejt
– környezetszennyezés

Személyi kultusz: Sztálin személyének elvtelen dicsőítése, a közintézmények falán elhelyezték fényképét, eredményeket neki tulajdonították, tévedhetetlen, nem bírálható

Kultúra, művészet

– Oktatást fejlesztették, írástudatlanság visszaszorítása
– De ezzel párhuzamosan folyt a nemzetiségek eloroszosítása
– Vallásüldözés: több száz templomot leromboltak, papokat tömegesen bebörtönöztek, vallásukat gyakorlókat hátrányosan megkülönböztették
– Ateista propaganda
– Egyetlen elfogadott művészeti irányzat: szocialista realizmus – csak eredményeket szabad ábrázolni problémákat nem

Terror

– GULÁG: kényszermunkatáborok rendszere – sztálinizmus évtizedei alatt 12 millióan raboskodtak itt, több millióan meghaltak
– Koncepciós perek: koholt vádak alapján indított politikai perek – nem szükséges tárgyi bizonyíték, elég a beismerés (akár kínzással vagy a hozzátartozók életével való zsarolással kényszeríttették ki)
– 1934. SzKp 17. kongresszusa
– Sztálin ellenszavazatokat is kapott – elkezdődik a nagy tisztogatás – vetélytársát Kirovot meggyilkoltatta, kongresszus küldötteinek kb. 60 %-át, vezetőinek 80%-át kivégezték
– 1937. "Az osztályharc állandóan éleződik" – Sztálin új jelszava
– ellenség beépült a pártba és belülről próbálja bomlasztani – besúgóhálózat kiépült – félelem, gyanakvás légköre uralkodott
– 1937-38. Vörös Hadsereg vezérkarának kb. felét kivégezték

A társadalom átalakulása

Párt- és az állami vezetők kiváltságos réteget alkottak

– Külön kórházaik, áruházaik voltak
– Külföldre utazhatta
– Lakást kaptak

a rendszer "kitermelte" a saját arisztokráciáját

Sztálinizmus értékelése

"történelmi zsákutca":

szűk réteg terroron és nemzetiségi elnyomáson alapuló diktatúrája

gazdaság extenzív fejlesztésére épül: mennyiségi termelés, fejlesztés : nem elsősorban a technikát javítja

XX. században nem lehet kimaradni a nemzetközi munkamegosztásból.

Középkori város és céhes ipar

A városok száma és lakossága a korai középkorban nem volt jelentős. Európa történelmében az ugrásszerű fejlődés a 10-11. században kezdődött. A földművelő népességből ekkor vált ki az a kézműves, iparos réteg, amely a városi lakosság egyik részét adta. Ekkortól lendült fel a kereskedés is, amely a városok másik legfontosabb fejlesztője lett.

A mezőgazdaság forradalma és hatásai:

  • a 10. század végére Európa nyugati felén véget értek a zsákmányszerző-hódító támadások (vikingek, magyarok, arabok), ezért megnőtt a népesség száma
  • a hagyományos művelési módszerekkel nem tudtak elegendő élelmet termelni, ezért új eszközök alkalmazásával (szügyhám, nehézeke, lópatkó, borona) áttértek a háromnyomásos földművelésre
    • következménye: jelentősen nőtt a terméshozam
    • a jobb megélhetés újabb népességrobbanást eredményezett, ezért újabb földeket kellett művelés alá vonni (erdőirtással, mocsarak és tavak lecsapolásával)
    • az elegendő élelem lehetővé tette a kézművesek kiválását a mezőgazdaságból, akik a kereskedők által kedvelt vásárhelyekre költöztek, és velük közösen létrehozták a középkori városokat.

A városok kialakulásának helyszínei:

  • földrajzi helyek: folyók és hegység találkozása, folyók torkolata, utak kereszteződése, hegyvidék és síkság találkozása
  • királyi, egyházi, földesúri székhely (várak-kolostorok)
  • nyersanyaglelőhelyek (bányák)
  • kereskedelmi-piaci központok (vásárok)
  • ókori városok romjai

A városok típusai:

  • szabad királyi városok: a király alá tartoznak, pl.: vásárvárosok és bányavárosok
  • mezővárosok: a földesúr alá tartoznak

A kommuna

A városi polgárok kommunákat, városi önkormányzatokat alapítottak. A városi önkormányzat egyik alapvető eleme a szabad elöljáró-választás volt: a polgárok az önkormányzat testületeit és tisztségviselőit, a város papjait, később parlamenti követeit is maguk választhatták meg. A városi önkormányzat legjelentősebb szerve a magisztrátus volt. A szűk körű magisztrátus döntött a legfontosabb kérdésekben:

  • polgárjog megadása,
  • ellenőrizte a városi tisztségviselőket,
  • ítélkezett büntetőügyekben,
  • intézte a város gazdasági ügyeit, valamint az adószedést is
  • gondoskodott a rend fenntartásáról, az oktatásról, az egészségügyről,
  • irányította a városfalak, a templomok, a városháza, a hidak építését,

Az állami adókat a város egy összegben fizette az uralkodónak, ennek összegét szerződésben rögzítették. Hogy a polgárok közül ki mennyivel járul hozzá az adókhoz, azt a magisztrátus döntötte el. Merőben új jelenség volt, hogy az adó nagyságát a vagyoni helyzethez mérték, vagyis a városokban megjelent az arányos közteherviselés.

Városi kiváltságok

  • különleges királyi kiváltságok
    • a várost fallal kellett körbekeríteni (kiváltság és kötelezettség)
    • vásártartás joga: heti vásárokat és országos vásárokat tarthattak
      • Jelentős kiváltság volt az árumegállító jog. Ennek értelmében a városokon áthaladó kereskedőket feltartóztathatták útjukban, áruik kirakására kényszeríthették őket, a kereskedőknek vásárvámot kellett fizetniük és nem térhettek el a helyi árszabástól. (I. Károly – Bécs árumegállító joga – Visegrádi királytalálkozó)
      • A középkori városi polgárság
        • A polgár személyében szabad volt, nem állt magánföldesúri joghatóság alatt, közvetlenül a király alá tartozott.
        • A polgár mentes volt minden jobbágyi szolgáltatás alól, szabadon választhatta meg lakóhelyét, lehetett tulajdona, városi ingatlana, ezeket szabadon örökíthette.
        • DE: Fizetnie kellett királyi és az egyházi adókat, viselte továbbá a városi önkormányzat terheit. A polgárnak katonáskodnia is kellett, háború esetén köteles volt védeni a várost.
        • A városok társadalma:
          • Patríciusok:
            • legvagyonosabb kereskedők, iparosok, telektulajdonosok, akik közül sokan nemesi származással is dicsekedhettek
            • Kezükben a város irányítása (legfontosabb tisztségek)
      • Plebejusok: városi középrétegek
        • Elszegényedett kézművesek, cselédek, hajósok, bérmunkások, kontárok, koldusok, csavargók
        • polgárjoggal nem rendelkező szegények (Polgárjogban csak azok részesülhettek, akiknek tetemes vagyonuk volt vagy a céhek tagjai voltak, így a plebejusok kizárattak a polgárjogból.)
  • Kialakult az a szokás, hogy a földesura elől a városba szökő paraszt egy év és egy nap elteltével szabad emberré lett ("a városi levegő szabaddá tesz"), viszont ez természetesen nem jelentette a polgárjog automatikus megszerzését is egyben.

A céhek

Azok az iparosok, akik ugyanazon mesterséget űzték, érdekeik védelmére céhekbe tömörültek (német, 'egyesülés, egylet'). Mivel a piac szűk volt, ezért úgy védekeztek a túltermelés, az egymás közötti verseny és az idegen áruk ellen, hogy szigorúan szabályozták a termelés és az értékesítés egész folyamatát. A szerveződés alkalmas volt arra, hogy a céh egy-egy árucikk gyártását monopolizálni tudja. Ennek volt egyik jele, hogy minden eszközzel üldözték a kontárokat, azokat az iparosokat, akik nem tudtak bekerülni a céhbe, vagy máshonnan költöztek a városba. A céh biztonságot nyújtott tagjainak, mert a verseny kizárásával áruinak biztos piacot garantált. A céh élén egy-két céhmester állt, akiket a mesterekből álló céhgyűlés választott. A céhbe nem volt könnyű bekerülni, ehhez hosszú évekig inaskodni kellett egy mesternél, majd a legény már mint segéd dolgozhatott tovább tanítójánál. Ezután a legény vándorútra kelt, városról városra járt, és idegen iparosoknál csiszolta tovább tudását. Ha hazatért, elkészítette mestermunkáját, amelyet a céh vezetői bíráltak el. Ha elfogadták, akkor a legényből mester lehetett, és saját műhelyt alapíthatott – ha tudott. (rengeteg pénz)

Távolsági kereskedelem

A céhek nagy mennyiségű árut állítottak elő, amit főként a városok piacán és annak vonzáskörzetében értékesítettek. A kereskedők felvásárolták a felesleget és távolabbi vidékekre szállították, így kialakult a távolsági kereskedelem, melynek Európán kívüli legtávolabbi úti célja India és Kína volt.

A korban két nagy tengeri útvonal alakult ki:

  • északi Hanza-kereskedelem
    • 1160-ben alapított kereskedő szövetség, melybe az Észak európai városok tartoztak
    • Az áru az Északi tengeren keletről érkezett (Oroszország)
    • Alapító tagjai Lübeck és Hamburg
    • Főleg tömegárukat szállítottak (pl. szarvasmarha, juh, gabona, fa, prém)
    • déli Levantei-kereskedelem
      • a Karaván útón keletről érkező, majd a földközi tengeren továbbszállított áruk, melyek főleg Észak Itáliába, Genova vagy Velencébe mentek
      • főleg keleti luxuscikkeket importált Európába, cserébe a rengeteg nemesfémért (15. században aranyéhséghez vezetett " földrajzi felfedezések)
      • A két kereskedelmi térség összekapcsolását és az áruk mozgását belső, szárazföldi utakon bonyolították le: Velence és Genova városától, Észak-Itálián át, Franciaország területén keresztül, Champagne-t érintve Flandriáig terjed
      • a Gibraltári-szorosnál találkozott is a két kereskedelmi útvonal

IV. Béla és a tatárjárás utáni ország újjáépítés

IV. BÉLA ÉS A TATÁRVESZÉLY

I. IV. Béla (1235-1270) uralma a tatárjárás előtt

- a megrendült királyi hatalom helyreállítására törekedett (ß --> II. András):

(1) földek visszavétele

(2) királyi jövedelmek növelése

- kemény kezű politizálás --> népszerűtlenség a legtöbb társadalmi rétegben

II. Hírek kelet felől

- a kunok keresztény hitre térítése

- beengedte Köteny fejedelem kunjait (katonai segédcsapat szerep) --> nomád életmód -->újabb ellentét a király és (magyar) alattvalói között

- 1235-1236: domonkos "expedíció" a keleten élő magyarok felkutatására (Julianus barát) -->hír a tatárok hódításairól

III. Kik azok a tatárok?

- belső-ázsiai, nomád állattartó nép

- mongolok

- folyamatos terjeszkedés keletre Kína irányába és nyugatra (Európa)

- könnyűlovas harcmodor --> hódítások

- 13. század: Dzsingisz kán világbirodalma

- 1240: Kijev elfoglalása

- Batu kán: az európai hadjárat vezetője

A TATÁRJÁRÁS ÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS

I. Siralmas ének

- az ország helyzete a mongol támadás előtt:

(1) ellentét a király és az alattvalók között

(2) Kötenyt és kíséretét meggyilkolták (vád: tatár kémek) --> a kunok elhagyták az országot

(3) Béla nem kapott külső segítséget

- az országot felkészületlenül érte a támadás ("véres kard" körülhordozása)

- 1241 márciusa: a tatárok áttörték a Vereckei-hágó erődrendszerét

- 1241. április 10-11.: a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett a Muhi melletti mezőn

- a király elmenekült (Bécs --> Zágráb --> Trau)

- a tatárok végigdúlták, fosztogatták az Alföldet

- 1242 telén átkeltek a Dunántúlra; csak az erődített helyek tudtak ellenállni

- 1242 tavasza: a tatárok váratlanul elhagyták az országot:

(1) meghalt Dzsingisz --> nagykán-választás

(2) haditaktika (szakaszos hódítás)

- az ország siralmas állapotban volt: a lakosság, a termőföldek, az állatállomány és a települések jelentős része elpusztult

II. Az ország újjáépítése

- IV. Béla politikája gyökeresen megváltozott

- legfontosabb feladata az ország megerősítése volt:

(1) birtokadományozások (várépítési kötelezettség)

(2) betelepítések (pl. kunok)

(3) a városok támogatása (kiváltságok)

(4) hadseregfejlesztés (királyi nehézfegyverzetű katonaság + birtokosok magánhadseregei)

(5) királyi jogon szedett adókkal pótolta kieső bevételeit (adók, vámok stb.)

(6) támogatta a "famíliák" létrejöttét (familiáris viszony kiépülése)

- a magyar történelem "második honalapítónak" is nevezi őt

III. Az utolsó aranyágacska

- IV. Béla idején megkezdődött a nagybirtokosok hatalmának erősödése:

(1) várak kiépítése

(2) magánhadsereg a familiárisokból

- IV. (Kun) László (1272-1290):

(1) a főurak előretörése (Kőszegiek, Csákok stb.)

(2) "második tatárjárás" (1285)

(3) szívesen időzött a kunok között

(4) a központi hatalom teljesen felbomlott

- III. András (1290-1301):

(1) hitlevelet adott ki az ország törvényeinek és a nemesség előjogainak megtartására (a rendiség "előzménye")

(2) sikertelenül próbálta a főurakat háttérbe szorítani

- 1301: III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház

Demográfiai és etnikai változások a 18.sz.-ban

A népesség

A. A népesség száma

A mélypont a szabadságharc után: 3,5 m.

Nincs növekedés (a 16-17. században), ez a csökkenés. Etnikai átrendeződés

1. A veszteségek mérlege

– a török uralom – kevésbé

– a visszafoglaló háborúk – leginkább

– a szabadságharc – kevéssé

– pestis – jelentős

Ezek szerepe, hatása lassan csökken.

2. Népességnövekedés

A 18. sz. végére 9 m fölé.

– népszaporulat

– bevándorlás

B. A népességnövekedés tényezői

1. Belső vándorlás (spontán és szervezett)

– hegyvidékről a síkságra, főleg magyarok (É-ÉNy-ról)

– az etnikai határ beljebb húzódik, de az Alföld magyar marad

– a peremek elnemzetietlenedtek

2. Öntevékeny betelepülés

– Cseh, lengyel, ruszin

– Román (Magyarországra is, nem csak Erdélybe)

– Szerb: Cernajevic, ipeki pátriárka vezetésével a 17. sz. végén.

Spontán betelepedés a jobb élet reményében. Ny-Európából – kevés

3. Szervezett betelepedés

  • Nagybirtok és állam.

– Adóalap növelése.

– Felekezeti szempont. (katolikus németek)

  • Betelepítések:

– III. Károly (1720)

– Mária Terézia (1766, telepítő bizottság)

– II. József (drága)

C. A népességmozgás következményei

A magyarság aránya 80-ról 40%-ra csökkent.

Többnemzetiségű és kevert etnikumú.

A területi különbségek nem simultak el.

A megoszlás szélsőséges: anyagi, kulturális különbségek.

Etnikumok a 18. században

Nincs nacionalizmus, társadalmi és felekezeti kötődés! Hungarus-tudat.

A. Magyarok: Teljes társadalom. (Polgár: kevés; Paraszt: fele jobbágy)

B. Szlovákok: Csonka társadalom. Nincs nemesség, vékony polgárság. Zöme jobbágy. Katolikus és evangélikus, de sehol sem vezető.

C. Ruszinok: Csonka: se nemes, se polgár. Görög katolikus lelkészi értelmiség, jobbágyság.

D. Románok: Vékony elit, növekvő népesség. Egyházi elit (Görög katolikus: Balázsfalva, görög keleti:Szeben)

E. Szerbek: Polgárság és egyházi értelmiség, parasztság.

Egyházi (Karlóca) és – a Határőrvidéken – katonai privilégiumok.

F. Németek: – városlakók polgárok, evangélikusok

– szászok polgárok, evangélikusok

– svábok parasztok, katolikusok

G. Horvátok: Teljes társadalom! Katolikus. A történelmi Horvát Királyság mellett Szlavónia is, de a Határőrvidék kevéssé, elszerbesedett.

H. Egyéb: – Cigányság – Zsidóság – hézagpozíciók

Társadalom

A. Nemesség: Differenciált.

– Arisztokrácia: 150 család, aulikus, indigénák

– Birtokos nemesség (bene possessionatus) jómódú. 700-800 család. A vármegyei közélet urai. Kisebb birtokos – még néhány ezer.

– Kisnemesség (Hétszilvafás, kúrialista, armalista): 90%. Háziadót fizet.

B. Parasztság:

1. Differenciált jogállású már a századelőn is, s ez csak fokozódott.

– Libertinus: a földesúri terhek alól mentes valamilyen szolgáltatás révén (pénz,

megegyezés, házasság).

– Taksás: természet helyett főleg pénzben fizet.

– Szabadmenetelű (így!)

2. Vagyonilag is differenciált. Kevesebb, mint a fele zsellér.

– Telkes jobbágy (egész, fél, negyed)

– Zsellér (házzal (inquilinus) vagy ház nélkül (subinquilinus))

C. Polgárság: Differenciált. – Egyháziak – értelmiségiek – határőrök.)

Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században

Előzmények:

  • Elhúzódó háborúk:
  • Harc a törökökkel: 15 éves háború, Bocskai-felkelés, török kiűzése, majd később osztrákok ellen: Rákóczi-szabadságharc
  • Hadseregek pusztításai, portyák, járványok, éhínség, kivándorlás, rabságba hurcolás
  • Főleg Erdélyben és az alföldi területeken (egykori Török Hódoltság területein, mai Közép-Magyarország), egyes területek szinte teljesen elnéptelenedtek (pl. Temesköz, Arad, Békés)
  • Míg a XV. században Mátyás idején 3,5-4 millió a népesség, a XVIII. század elején még mindig csak 4 millió (szabad bevándorlókkal együtt), nyugaton mindenhol népességnövekedés (Európa népessége kb. másfélszeresére emelkedett!)

Demográfiai mélypont: 1711

  • Szatmári béke – vége a harcoknak (Rákóczi-szabadságharc)
  • Nincs megtorlás
  • Elkezdődik az újjáépítés

III. Károly (1711-1740)

  • Újjáépítés
  • Gazdasági helyzet javulása
  • Óriási elnéptelenített mezőgazdasági területek benépesítése

A bevándorlás 3 módja:

  • Szervezett betelepítés:
  • Földesúr/nagybirtokos kezdeményezésére:
  • általában németeket
  • munkaerőhiány miatt
  • főleg vízi úton (Ulmon keresztül)
  • földműveseket, kézműveseket hívtak: kaptak földeket, igás állatokat, akár házat is
  • hozták magukkal a fejlettebb szerszámaikat (pl. Soroksár – Grassalkovich)
  • Bécsi udvar irányításával:
  • szintén főleg németek
  • vallási okok is: németek=katolikusok
  • adóalap növelés/magyarországi adózók számának növelése, bár az elején 6 évig adómentességet kaptak
  • Schwäbische Türkey ("Sváb Törökország") = Tolna és Baranya területén; Buda, Bácska, Bánát tömbökben előre felépített falvak

Külső bevándorlás:

  • Környező országokból, ahol túlnépesedés volt jellemző
  • A folyamat legfőbb ösztönzője a magyar nemesség volt (munkaerőhiány a földeken)
  • Vonzóak a parlagon heverő, kiváló talajú területek
  • Hegyvidékről az Alföldre, völgyekbe, ahol nagy volt a pusztítás
  • Már 1711 előtt elkezdődött egyfajta mozgás…
  • Románok a keleti országrészbe, csehek, lengyelek, ruszinok, szerbek az Alföld déli részére (határvédő feladatokat láttak el)

Belső vándorlás/Migráció:

  • A törökök elől először elmenekültek, majd visszatelepültek vagy a sűrűbben lakott területekről (Észak-Dunántúl, Alföld peremvidéke) a kihalt, üresen hagyott falvakba költöztek (Alföld belső, sík vidékei)
  • Apróbb falvak, védtelenségük miatt megszűnnek, megjelenik a mezővárosi polgárság.
  • A rossz hegyvidéki talajú területekről átvándorolnak az üresen hagyott jó termőföldekre.

Következmény:

  • A pusztítások főleg a magyarokat érték, viszont helyükre nem magyarok költöztek, így kialakulnak zárt tömbök: németek, szlovákok, ruszinok.
  • Magyarok etnikai határa a Kárpát-medence belseje felé húzódott vissza.
  • Magyarország többnemzetiségű, kevert nemzetiségű (etnikai tömbök határai egybefonódtak) ország lett
  • Század végére kb. 9 millió lakos (emelkedő népszaporulat és bevándorlás), de az 1700-as 80%-os magyarság lecsökken 40%-ra, így kisebbségbe kerül a magyarság a saját hazájában.
  • A vezető szerep mégis megmaradt a magyaroknak, az elején nincsenek nemzetiségi törekvések
  • Emellett sok területen keveredtek is a különböző népek (etnikai szigetek), multikultúra: hagyományokat is átvettek egymástól
  • Az elején semmilyen jellegű konfliktus nem alakult ki a különböző nemzetiségűek között

Egyes nemzetiségek:

Románok:

  • 13,7 %, főleg Erdély területén
  • csonka társadalom = nincs vezető réteg, vagy nagyon kevés (szinte csak papok)
  • görögkeleti (ortodox) püspökség papjai (központ: Balázsfalva)

Németek:

  • második legnagyobb (11,6 %), nem egységes etnikum,
  • 3 rész:
  • 1: Városi polgárság – evangélikus
  • 2: Szászok Erdélyben (iparos, kereskedő, értelmiségi csoportok) –evangélikus
  • 3: Zárt tömbök: Tolna, Baranya, Bácska és Bánát sváb parasztsága – katolikus

Szlovákok:

  • 10,2%, Felvidéken és az Alföldön zárt tömbökben
  • csonka társadalom (hiányzott a vezető réteg, többnyire jobbágyok)
  • a vékony szlovák nemesség a magyar nemesség részének tekintette magát
  • sok szlovák a rossz talaj miatt nem tudott megélni a hegyekben, ezért idénymunkákat vállalt az Alföldön, vagy járták az országot különböző mesterségeket űzve (pl. üveges tótok)

Horvátok:

  • csak 9%, a magyarok csak őket ismerték el, mint különálló nemzetiséget az országon belül
  • teljes társadalom = polgárság, nemesség, papság, jobbágyság
  • saját püspökség (Zágráb)

Szerbek:

  • 6,5 %, csonka társadalom (vékony vezetői csoport: görögkeleti papság és katonatisztek)
  • Délvidéken, a határőrvidéken
  • határőrfeladatok, a bécsi Haditanács igazgatósága alá tartoztak nincs földesúri függés
  • sokszor keveredtek németekkel, magyarokkal

Ruszinok:

  • 3,4 %, csonka társadalom
  • néhány vezető görögkeleti pap
  • Északkelet-Magyarország hegyvidékén

Zsidók:

  • főleg Galíciából
  • nincs földjük, ezért kereskednek

Cigányok:

  • vándorló életmód
  • drasztikus módszerekkel próbálták őket letelepíteni, amikor nem ment elüldözték őket.

Népszámlálás:

  • II. József alatt (1787): már majdnem 10 millió a népesség
  • Adószedés miatt volt
  • Azt bizonyítja, hogy a gazdasági fellendülés kedvezően hatott a népességnövekedésre
  • A betelepüléseken felül elindult egy népszaporulat is.

Összegzés:

Az 1711-es mélyponthoz képest megduplázódott a népesség, de a magyarok aránya 50% alá csökkent a Kárpát-medencében. A gazdasági folyamatok is helyreálltak, megjelentek a nyugati módszerek (pl. mezőgazdaságban háromnyomásos gazdálkodás). A benépesedés miatt elfogynak a szabad földek, a szabad munkaerőre támaszkodva megjelennek az első manufaktúrák. A későbbiekben azonban a nemzetiségi kérdés óriási problémát fog jelenteni: 1848-ban, majd a trianoni békeszerződésnél.

Trianoni békediktátum és következményei

A Magyarországgal kötött trianoni béke (1920. jún. 4.) szerves részét képezte a versailles-i békerendszernek (a békekonferencia megnyílt 1919. január 18.-án). 

A győztesek (antant) újraszabták Európa térképét, s mesterséges határok mellett Magyarország új létfeltételek közé kényszerült. 

A történelmi Magyarország területe 282 ezer km-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km2-re, lakossága 18 millió főről 7,5 millió főre csökkent. 

Hozzávetőleg 3,3 millió magyar került a szomszédos országokhoz, 63 vármegye közül mindössze 10 maradt érintetlen. 

A béke értelmében hazánk hadseregét 35 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást, a fegyver-és hadianyag-importot, elrendelték a flotta és a légierő leszerelését. 

Etnikailag az új ország szinte homogén arculatot mutatott: a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak (1920), 97%-a magyarul beszélt. 

A nemzetiségi problémák szinte teljesen eltűntek, ugyanakkor a határon túlra került magyarság helyzete ellehetetlenült. 

A kialakuló gazdasági-társadalmi válság hosszú időre pecsételte meg hazánk sorsát. 

Magyarország nyersanyagbázisa jó részét elvesztette, az állatállomány, az erdők, bányák, termőföldek, kőolaj és az infrastruktúra (vasút, közutak) nagy része a szomszédos országokhoz került. 


Az Osztrák-Magyar Monarchiához méretezett ipari kapacitás nyersanyag nélkül maradt. 

Hazánk külkereskedelemre utalt országgá vált. 

Foglalkoztatási gondok keletkeztek: a gazdaság már nem volt képes felszívni a falusi munkaerőt, ráadásul a kivándorlási láz is alábbhagyott (az USA évi 473 főben határozta meg a magyar bevándorlási kvótát). 


Az áttelepülők (főleg értelmiségiek, tisztviselők, Amerikából hazatelepülők) lakás és állás nélkül maradtak, növelve a hajléktalanok számát. 


A katonai megszállás, a nemzeti vagyon elrablása (csehek, románok, szerbek) és a Kisantant gazdasági blokádja jelentős károkat okozott, melyet súlyosbított a hazánkra rótt jóvátétel is. (A 20-as évek végéig Magyarország 30 millió aranykorona jóvátételt fizetett). 


Az új területekkel Magyarország a világ nyolcadik legsűrűbben lakott országa lett (alacsony népsűrűségű, iskolázatlanabb területek kerültek más országokhoz), a városlakók 63%-a, és a gyári munkásság nagy része maradt a határokon belül, hazánk urbanizáltabb, és iparosodottabb lett, az iskolázottság is emelkedett. 


A világpiacra önállóan kijutó új ország az infláció és az új feltételek miatt saját pénz bevezetésére (pengő, 1927-től, addig a Monarchia koronájának felülbélyegzett változatát használták) és önálló jegybank (Nemzeti Bank) létrehozására kényszerült, a nemzetközi kölcsönök felvétele – és diplomáciai okok – miatt tagja lett a Népszövetségnek (1922).

A béke állandó felülvizsgálatának szándéka (revízió) tovább rontotta a szomszédos országokkal meglévő rossz viszonyt (Kisantant), és protekcionista (hazai gazdaságot védő, másokat kiszorító), távolabbi piacokat, politikai szövetségeseket kereső (Olaszország majd Németország) gazdaságpolitikához vezetett. 


Történelmi, kulturális, gazdasági, etnikai és földrajzi érvekre hivatkozva folyamatossá vált a revíziós propaganda, mely nem vette figyelembe a realitásokat: minden területet (nem magyarok lakta területeket is) visszakövetelt. (Egyik jelmondata: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország"). 


A Horthy-korszak a sérült nemzettudat sajátos ellensúlyozására törekedett ("Szent István-i állameszme", "kultúrfölény" a Kárpát-medencében, határon túli egyetemek átköltöztetése az új határok mögé), liberalizmus-és baloldal-ellenes jellegével, politikai antiszemitizmusával jobboldali, ún. keresztény-nemzeti (gyakran soviniszta-irredenta), tekintélyelvű (autoriter) ideológiát képviselt. 


A gazdasági világválság (1929-33), ill. Hitler németországi hatalomátvétele (1933) után az ország külpolitikai-gazdasági mozgástere egyre szűkebb lett (német-olasz orientáció), a jobbratolódó, s a náci Németország mellett egyre jobban elköteleződő magyar politika a revízió gyakorlati megvalósítása, majd az újabb háború felé haladt.

Athéni demokrácia működése

ATHÉN FÉNYKORA

A déloszi szövetség kezdett birodalommá alakulni, mert a szövetséges poliszok adója gazdagította a városállamot. A korszak legkiemelkedőbb politikusa *Periklész volt. *Kr e. 500-ban fejlődött ki a görög színház. (Kr. e. 5 században volt a kultúra világkora)

ATHÉN VIRÁGZÓ GAZDASÁGA

Kézművesség:

Az athéni kézművesek termékeinek híre messzire eljutott. Kedvelték a vörös-fekete színnel festett vázákat, amorfokat. Szobraikat az istenekről és híres emberekről készítették. Azonban még rengeteg mesterséget végeztek még. Pl. a fémművesség a bőrt feldolgozó mesterség és a kőművesség.

Földművesség:

Az athéni földművesek néhány terményre szakosodtak: szőlő, olajbogyó, gyümölcs és zöldség. Az olaj fontos szerepet játszott, mert azzal: főztek, világítottak és testüket is azzal kenték be. (Tehát testápolónak használták)

Kereskedelem:

A város szíve a piac volt. Itt sokféle árus kínálta portékáját. A tengeren érkeztek a : gabonafélék, rabszolgák és a nyersanyag(Ami az ipari termeléshez szükséges volt) Hajón szállították az Athénból kimenő árukat is. Ezek: bor, olaj. A tengeri kereskedelem nagy haszonnal járt azonban kockázatos volt.(A kalózok miatt)

ATHÉN BUKÁSA

Athén és Spárta a perzsák legyőzése után egymás ellen fordult. Athén teljes vereséget szenvedett. "De Spárta csillaga is hamarosan leáldozott."

AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

I. Az athéni társadalom

- Athén (ókori nevén: Attika) volt az egyik legjelentősebb polisz Hellászban.

- Az iónok alapították a várost.

- Az athéni társadalom két részből állt:

(1) szabadok:

a, teljes jogú polgárok:

- arisztokraták (nagybirtokosok)

- démosz (a nép: kereskedők, kézművesek, parasztok)

b, betelepültek (nem rendelkeztek polgárjoggal)

(2) rabszolgák (nagy eltérések voltak a rabszolgák helyzetét illetően)

- A nőket kizárták a politikai életből (is).

II. A korai Athén

- Athén első államformája az arisztokratikus királyság volt.

- Később a polisz arisztokratikus köztársasággá vált, amelyben egy tanács és a főtisztviselők (arkhónok) irányítottak.

- Kr. e. 621: Drakón arkhón írásba foglalta a törvényeket ("drákói szigor").

III. Szolón intézkedései

- Az arisztokrácia és a démosz több okból kifolyólag szembekerült egymással.

- Kr. e. 594: Szolón arkhón megújította az államot:

(1) eltörölte az adósrabszolgaságot

(2) a polgárokat éves jövedelmük szerint 4 csoportba osztotta (timokratikus társadalom; timé: mérő)

(3) a család megerősítésére törekedett

IV. A zsarnoki uralom

- Szolón távozása után egy arisztokrata politikus magához ragadta a hatalmat és egyeduralmat teremtett.

- Kr. e. 560-510: Peiszisztratosz és fiai türannisza (zsarnoksága).

- A zsarnoki intézkedések hatására az ipar és a kereskedelem fejlődött.

- Kr. e. 510-ben a démosz elűzte a zsarnokot (türannosz), és létrejött a demokrácia.

V. Az athéni demokrácia

- A demokrácia szó népuralmat jelent (a többség akarata érvényesült).

- A legfőbb hatalom a népgyűlés kezében volt.

- A népgyűlés jelölte ki a legfontosabb tisztségviselőket (arkhón, sztratégosz).

- Két népgyűlés között az ötszázak tanácsa (bulé) irányította a poliszt.

- A peres ügyekben a 6000 tagú esküdtbíróság (hélaia) döntött.

- Bevezették a cserépszavazás intézményét is (osztrakiszmosz).

- Kr. e. 508-ban Kleiszthenész arkhón területi alapon szervezte újjá Attikát, az államszervezet alapja a tíz kerület lett.

HANYATLÁS ÉS FEJLŐDÉS

I. A sötét kor, a hanyatlás

- A mükénéi államok bukása után számos negatív folyamat játszódott le:

(1) általános elszegényedés

(2) a lakosság számának csökkenése

(3) a kézműipar és a kereskedelem hanyatlása

(4) az írás mellőzése

- Az írásos források hiánya miatt kevés az ismeretünk erről az időszakról ("sötét kor").

- Ekkor zajlott a görög törzsek belső vándorlása.

- A vándorlás következményeként kialakult a törzsek végső területi elhelyezkedése.

- Elterjedt a vashasználat, mely megteremtette a technikai fejlődés és a mezőgazdaság új alapjait.

II. A fejlődés jelei

- A Kr. e. 8. században felgyorsult a görög világ fejlődése.

- Ennek több jele is volt:

(1) fellendült az ipar és a kereskedelem

(2) átvették Föníciától a vezető szerepet a földközi-tengeri kereskedelemben (kiváló hajók és tárolóedények (amforák))

(3) elterjedt a pénz használata

(4) új, hangjelölő írásra tértek át

III. A polisz kialakulása

- Hosszú fejlődés után a Kr. e. 8. században jöttek létre a poliszok (városállamok).

- Egy városból és az azt körülvevő területből (vidék falvakkal) álltak.

- Nagyságuk igen eltérő volt.

- Törekedtek arra, hogy ideális helyet válasszanak városuknak (jól védhető, víz közelsége, termékeny föld stb.).

- A várost fallal vették körül.

- A város fontosabb egységei: fellegvár (akropolisz), piactér (agora), templom.

- A polisz polgárainak azonos jogaik és kötelezettségeik voltak.

- A poliszok önállóak voltak (saját hadsereg, saját pénz stb.).

- Különböző okok miatt gyakran tömörültek szövetségekbe.

IV. A nagy görög gyarmatosítás

- Kr. e. 8-6. század: a görögség nagy számban vándorolt ki az anyaországból.

- Fő irányok: Fekete-tenger partvidéke, Dél-Itália, Szicília.

- Gyarmatvárosok jöttek létre, melyek idővel önálló poliszokká formálódtak.

- A gyarmatosítás okai:

(1) túlnépesedés

(2) piacok és nyersanyagforrások keresése

(3) politikai feszültségek levezetése (pl. a termőföld hiánya miatt)

(4) menekülés a szegénység és az adósrabszolgaság elől

Széchenyi és Kossuth reformprogramja

1. A reformkor általános jellemzői

Időszaka: Magyarországon az 1830-1848. közötti időszak

Célja: a polgári átalakulás, az elavult, feudális keretek felszámolása

"haza és haladás" (Kölcsey)

Jellemzője: békés kísérlet a változtatásra

országgyűléseken, törvények révén próbálnak a reformkori politikusok változásokat elérni a Habsburg-dinasztia ellenében

ez a jellemző különíti el a forradalom időszakától

2. Háttere

A napóleoni háborúk időszakához nyúlik vissza (1799 – 1814)

A háborúk alatt: a hadseregek ellátása növekvő keresletet jelentett a mezőgazdasági termé- kek iránt

háborús konjunktúra (fellendülés) bontakozott ki

a nemesség széles rétege bekapcsolódott az árutermelésbe, a majorságaiban robotmunkával termelt gabonára volt kereslet bár európai szinten rosszabb minőségű volt, a hadsereg biztos piacot jelen- tett

ez a nemesség anyagi gyarapodását eredményezte (számukra az volt kedvező, minél tovább tart a háború)

a felhalmozott tőkét nem egyformán hasznosítja a nemesség:

  • a főnemesség gondot fordít birtokai fejlesztésére, modernizációjára nagyobb (10 ezer hold feletti birtokaik) több hasznot is termeltek

  • a kis- és középbirtokos nemesség szerényebben gyarapodott a megszerzett tőkét jobb életkörülményekre fordítják, nem modernizációra

A háborúk végével a piacok beszűkültek, a kedvező értékesítési lehetőségek eltűntek

a rosszabb minőségű magyar gabonára nem volt immár kereslet a konjunktúrát dekonjunktúra (visszaesés) váltja

a nemesség helyzetében, megélhetésében lényegi változás történik (kevesebb bevétel)

helyzetüket nehezíti a Habsburg-kormányzat intézkedése is:

  • a háborúk alatt az uralkodó, I. Ferenc (1792-1835) fedezet nélküli pénzkibocsátásra tér át (papírpénz)

  • fedezet hiányában értékét veszti (infláció)
  • a kormányzat az inflációt devalvációval oldja meg (a forgalomban lévő pénz leértékelése)

először 1811-ben (80%-os leértékelés), majd 1816-ban is (60%) sor kerül erre

  • a nemesség konjunktúra idején felhalmozott tőkéje értékét veszti

A kialakult helyzet miatt a kis- és középnemesség nyitottá válik a reformok iránt:

  • birtokait korszerűsíteni kellene, technikai újításokat alkalmazni a versenyképes áru érdekében
  • a majorság robotban való művelése helyett bérmunkásokat alkalmazni (a robot nem volt kifizetődő, mivel a jobbágy nem érdekelt a termelésben)
  • mindehhez pedig pénzre, tőkére lenne szükség
  • ezt azonban a hagyományos keretek között nem lehet megvalósítani

Élő példa a problémára Széchenyi István esete: birtokai korszerűsítése érdekében hitelhez folyamodott egy bécsi bankhoz, ám a bank elutasítja kérelmét. Oka: az érvényben lévő ősiség törvénye (1351, Nagy Lajos), amely miatt a birtok nem lehet a hitel fedezete, mivel a törvény értelmében nemesi birtokot eladni vagy elárverezni nem lehet.

Ezzel a problémával foglalkozik Széchenyi "Hitel" c. műve, melynek megjelenésétől (1830) számítjuk a reformkor kezdetét.

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN

(1791. Nagycenk - 1860. Döbling)

1. Életútjának fontosabb eseményei

Nagybirtokos arisztokrata család leszármazottja, apja: Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja: Festetich Julianna)

Harcolt a napóleoni háborúkban, majd az 1810-es években Nyugat-Európában utazgatott: hazatérve szembesül Magyarország elmaradottságával ("csúnyácska haza").

Első politikai szereplése: 1825/27-es országgyűlés, amelyen a magyar nyelv ápolása érdekében egy "tudós társaság" alapítására tett felajánlást (birtokainak egyévi jövedelmét), ezzel született meg az MTA (Magyar Tudományos Akadémia)

1830-tól a közélet meghatározó alakja (1830. Hitel c. műve) 1848-ban az első felelős magyar kormány minisztere

amikor a forradalom szabadságharcba torkollik, idegösszeomlást kap a döblingi elmegyógyintézetben kezelik, itt lesz öngyilkos 1860-ban

2. Fontosabb művei

Reformprogramját az 1830-as Hitel című művében fogalmazta meg először: ez volt az első konkrét reformprogram, problémák felvetése és megoldásukra tett javaslatok.

1831-ben,miután az arisztokrácia egyes tagjaitól bírálatot kapott, megírta a Világ című művét (világ = világosság, nézeteinek tisztázása).

Elképzeléseinek legteljesebb összefoglalása azonban az 1833-ban írt a Stádium című műve (stádium = szakasz), melyben 12 pontban/szakaszban határozza meg a legfontosabb teendőket.

3. Reformprogramja

Társadalmi program: ezen a területen mérsékelt reformok híve

· megjelenik programjában a jobbágyfelszabadítás kérdése, az ún. örökváltság: a jobbágyság Széchenyi szerint a hagyományos keretek között nem érdekelt a termelésben, sem szabadsággal, sem önálló tulajdonnal nem rendelkezik

az örökváltság ezen kívánt változtatni: lényege, hogy a jobbágy megválthassa a szabadságát és földjét a földesurától, és így önálló gazdálkodóvá válhasson

a jobbágyfelszabadítás kérdésében Széchenyi az önkéntes örökváltság híve volt: ez azt jelenti, hogy a jobbágynak önerőből, a földesúrral megegyezve lenne lehetősége megváltani szabadságát (a reformkor során az 1839-40-es országgyűlésen ezt a lehetőséget törvénybe is iktatták, de a jobbágyság kis része tudott csak élni a lehetőséggel, a többség anyagi helyzete miatt nem tudta megváltani magát).

· törvény előtti egyenlőség

· részleges közteherviselés (a nemesség csak bizonyos terhekben vállaljon részt)

· magyar nyelv államnyelvvé tétele: a reformkor egyik fő kérdése volt a magyar nyelv ügye, a Habsburg uralom ellenében a magyar nyelv használata, térnyerése a nemzeti önállóság igényének kifejezése volt (a hivatalos nyelv 1844-ig a latin volt,

1843/44-es országgyűlésen fogadták el végül a magyar nyelv államnyelvvé tételét tartalmazó törvényt).

Gazdasági program: ezen a területen radikális változtatások híve

  • a gazdaság fejlődését akadályozó, elavult törvények eltörlése (pl. ősiség törvénye, amely a szabad birtokforgalmat akadályozta)
  • céhek, elavult gazdasági szabályozások eltörlése
  • infrastruktúra fejlesztése (úthálózat, hajózás) az ország gazdasági vérkeringésének élénkítése érdekében

A reformokat Széchenyi szerint az arisztokrácia vezetésével kell megvalósítani (elitista felfogás), a köznemesség nem elég művelt ehhez. A Habsburg Birodalom vonatkozásában udvarhű: a lassú, a bécsi kormányzattal egyeztetett reformok híve, a forradalmat mindenképpen elkerülendőnek tartja.

4. Széchenyi gyakorlati alkotásai

A gazdasági élet élénkítése érdekében Széchenyi számos gyakorlati lépést is tett:

  • a Vaskapu hajózhatóvá tétele
  • a Tisza szabályozásának elindítása
  • a dunai és balatoni gőzhajózás megindítása
  • gőzzel hajtott hengermalom építése (Pest)
  • Lánchíd (Clark Ádám irányításával): Pest és Buda kapcsolatát kívánta erősíteni az állandó híd által, az első rés volt a nemesi adómentességen, mert hídvámot mindenkinek kötelező volt fizetni

A társadalmi élet élénkítése érdekében tett lépései:

  • lóversenyt honosít meg (első műve 1827-ben: A lovakrul)
  • angol mintára kaszinót alapít

Mindkettő célja az, hogy az arisztokrácia tagjai találkozzanak, eszmét cseréljenek ("elmesúrlódások fóruma").

KOSSUTH LAJOS

(1802. Monok – 1894. Torino)

1. Életútjának fontosabb eseményei

Kisnemesi családból származott, apja ügyvéd, ő is jogi pályán tanult.

Első politikai szereplése: 1832/36-os országgyűlés, az első igazi reformországgyűlés – az országgyűlés munkájáról tájékoztatja a közvéleményt (Országgyűlési Tudósítások)

1837-1840. – börtönbe kerül, mint a kormányzat számára veszélyesnek ítélt személyiség,

1840-ben amnesztiával szabadul

1841-1844. – az induló Pesti Hírlap szerkesztője, vezércikkeiben a legfontosabb kérdésekkel foglalkozik

  • – a forradalom kitörése után az első felelős magyar kormány minisztere
  • április 14. – a Habsburg-ház trónfosztása után kormányzó

A szabadságharc leverése után emigrál, emigrációban hal meg 1894-ben Torinóban.

2. Reformprogramja

Társadalmi program:

A legtöbb kérdésben azonos Széchenyivel, de a módot illetően eltér

a jobbágyfelszabadítás kérdésében a kötelező örökváltságot javasolta: ennek lényege, hogy minden jobbágy elnyerte volna a szabadságot, és földjének tulajdonosa lett volna mindenféle önerő nélkül, a földesúr pedig az államtól kap kárpótlást

Kossuthnál is megjelenik a törvény előtti egyenlőség

A közteherviselést illetően azonban a teljes közteherviselést javasolja, vagyis a nemességre is kiterjesztett volna minden terhet

Kossuth mindemellett a liberális felfogást képviselte a közéletben: fontosnak tartotta a politikai nyilvánosságot, a közélet nyilvánosságát és a közvélemény tájékoztatását, ehhez kapcsolódva pedig az alapvető szabadságjogokat (pl. sajtószabadság, szólásszabadság).

A reformokat Kossuth szerint a magyar liberális köznemességnek és az értelmiségnek kell megvalósítani: ők érdekeltek főként a változásokban, őket érintették a dekonjunktúra hatásai leginkább.

A köznemesség mint társadalmi csoport azonban önmagában kis létszámú a reformok eredményes megvalósításához: hogy eredményesen legyen, és nagyobb erőt tudjon képviselni, a nemességnek meg kell szerezni a jobbágyság támogatását.

Kossuth szerint ennek módja: az érdekegyesítés, amely lényegében azt jelenti, hogy a nemességnek fel kell karolni a jobbágyság számára legfontosabb dolgokat, mindenekelőtt a jobbágyfelszabadítás kérdését, hogy megnyerje a jobbágyokat is a reformok ügyének.

Gazdasági program:

A Magyarország számára kedvezőtlen viszonyok megváltoztatása a célja, elsősorban a hazai ipar fejlesztése ("Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás")

Kossuth szerint az ország ipari fejlődésének gátja az osztrák és cseh iparnak biztosított előny, melyet Mária Terézia 1754-es vámrendelete biztosított (kettős vámhatár). A hazai ipar fejlődése érdekben ezen kell elsőként változtatni, a kedvezőtlen vámrendszert átalakítani, védővámokat bevezetni az osztrák és cseh iparcikkek ellenében.

1844-ben Kossuth kezdeményezésére jött létre a Védegylet, szintén a magyar ipar támogatása érdekében.

A Védegylet tagjai vállalták, hogy 6 évig csak magyar árut vesznek, még ha drágább vagy gyengébb minőségű is a külföldinél (célját a szervezet végül nem érte el, 1848-ra csődbe ment)

A Habsburg Birodalom tekintetében Széchenyivel ellentétben Kossuth nem volt a végletekig udvarhű politikus. A birodalmon belüli nagyobb önállóság híve volt, mind politikai, mind gazdasági tekintetben. Ha a bécsi kormányzat ezt nem támogatja, nem vetette el a Habsburg Birodalommal való szakítás lehetőségét sem.

SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH VITÁJA

Széchenyi az "ész", Kossuth a "szív" politikusa.

Céljuk közös volt, de módszereik mások. Az 1840-es években bontakozott ki vita közöttük.

Széchenyi a Kelet népe című művében támadta Kossuthot 1841-ben, Kossuth a Pesti Hírlapban és a Felelet című művében válaszolt.

Kossuth a "legnagyobb magyarnak" tartotta Széchenyit, részéről a tisztelet jellemző inkább a vitában.

Széchenyi is elismeri Kossuth tevékenységét, de bírálja:

  • Kossuth az önállóság hangoztatásával ujjat húz Béccsel,
  • meggondolatlanságával, radikalizmusával forradalmat csinál, katasztrófába vezeti az országot.
  • lázítónak tekintette, bírálta azért is, mert a politikát a nyilvánosság elé viszi (sajtó), a hozzá nem értő tömegek elé tárja. Széchenyi szerint a politizálás színterének az országgyűlésnek kell lenni.

Kádár-korszak életmód és mindennapok

Kiindulópont:
– Kádár az '56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra
– Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)
– Csak a módszerek enyhébbek
– Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is

"puha diktatúra"

1956-68- az új gazdasági mechanizmus
– Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt
– 1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát
– létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete
– KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete
– a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte
– A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció
– Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat
– Kádár meghirdette az "aki nincs ellenünk, velünk van" politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják – a társadalom többsége elfordul a politikától
– 1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság
o 1961-re befejeződött a kollektivizálás
o a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt
o nem volt beszolgáltatás
o engedélyezték a háztájit
o biztonságos volt az élelmiszerellátás

b) ipar
o több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra
o fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet
o az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták
o a '60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai – át kellett térni az intenzív fejlődésre

1968: az új gazdasági mechanizmus
– irányítója: Nyers Rezső
– lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszere
– engedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtek
– hiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent

– a '60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta ïƒ
o évente emelkedtek a reálbérek
o hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez
o javultak a lakásviszonyok
o 100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya
o javult az iskolázottsági szint
o általánosan elterjedt a nyaralás szokása
o bővült a külföldi utazások lehetősége

– tehát ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkent
– az ipari munkások aránya is nőtt
– a legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak száma
– a korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység

A hetvenes évek

– nemzetközi háttere:
o 1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina
o 1973, 1979 olajárrobbanás

– Kádár kettős félelme
o Félt Moszkvától – fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmust
o Félt a forradalomtól életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)
o mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák

– A jólétnek azonban ára van
o Ország eladósodása
o Elhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztését
o nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
o a másod- és harmadállások következtében:
– a középkorú férfiak halálozási aránya nőtt
– nőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok
– nőtt az alkoholisták száma
– sok család csak egy-két gyereket vállalt – később az ország lakossága fogyatkozni kezdett
– nőtt a válások száma
– az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését

Oktatás:
– a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályát
– az egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk

Kultúrpolitika:
– irányító: Aczél György
– "3T": támogatás, tűrés tiltás csak burkolt politikát tűr a rendszer
– cenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélni
– gyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)

Turizmus:
– piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utazni
– kék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettel
– meghívólevéllel évente lehetett
– a rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadását
– a nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani

Szabadidő és sport:
– megváltozott a szabadidő eltöltésének módja
– a társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték
– a sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezett
– a tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól

"Fogyasztói kultúra":
– a magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszallását is kiváltotta
– az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni
– a nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép…) csempészet révén kerültek forgalomba

Értékrend és gondolkodás:
– a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát
– a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak.
– ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre

A '80-as években "adósságcsapdába" került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció: mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország

Ellenforradalmi rendszer konszolidációjának fő lépései

A bethleni konszolidáció

1. Bethlen István: /1874-1946/

Erdélyi arisztokrata származású,konzervatív politikus,jogi tanulmányok után országgyűlési képviselő. A románok előretörésekor elveszíti erdélyi birtokait. 1919 februárjában megalapítja a Nemzeti Egyesülés Pártját, majd márciusban az Antibolsevista Comité-t. Az ellenforradalmi kormány tagja, 1920-ban részt vesz a párizsi békedelegációban. 1921-31 között Magyarország miniszterelnöke.

2. A politikai konszolidáció

2.1 Külpolitika:

- 1921. A trianoni szerződés ratifikációja(törvénybeiktatása)
-augusztusban magyar baloldali politikusok Pécsre húzódnak, kikiáltják a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot (a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alatt)
- a katonaság visszafoglalja,ezt a szerbek tudomásul veszik(hazánk része marad)
- a vitás osztrák-magyar határterületről a katonaság kivonul
- a Prónay-Héjjas-Ostenburg-féle szélsőjobbos különítményesek megszállják (Rongyos Gárda) okt.4-én kikiáltják a Lajta Bánságot
- okt.11-én a velencei konferencia döntése:a különítméníesek kivonása Burgenlandból, népszavazás kiírása Sopron és környéke kérdésében Sopron "a hűség városa" (civitas fidelissima)

- A második királypuccs

- 1921.október: IV. Károly és Zita Magyarországra jön.
- okt. 23 Budaörs a legitimisták megütköznek Horthy egyetemi alakulatával
- a vereség után Károlyt a tihanyi apátságba szállitják, majd Madeira szigetére számüzik
- 1921 nov.6 a Habsburg- ház 3. Trónfosztása (a m. nemzetgy. Külső kényszerre mondja ki)
- Magyarország király nélküli királyság

2.2 Belpolitika:

- Bethlen-Peyer paktum: az MSZDP elismerése (országgy. Intézmények)
- politikai sztrájkok, parasztok agitációja, vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezése, köztársasági propaganda felfüggesztése
- 1922 jan. Bethlenék belépnek a Kisgazdapártbalétrejön az Egységes Párt( 3 frakcióra oszlik)
- elnök: Nagyatádi Szabó István, ügyvezető alelnök: Gömbös Gyula, miniszterelnök: Bethlen
- 1922. Választójogi rendelet ( szükíti a választójogot 12%-kal, visszaállítja vidéken a nyilt szavazást)
- 1923. Gömbös megpróbálja átvenni a hatalmat (sikertelenül), kilép az Egységes Pártból és létrehozza a fajvédő pártot ( Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós)
- a felsőház létrehozása ( kezdeményezés ill.. javaslat visszaküldés joga)

- Reformok:

- kiszélesítik a kötelező betegség- és balesetbiztosítást ( a városi munkásság 80%-a)

1928. Öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági segély, a táppénz összege a fizetés 2/3- – 1926. Népiskolai törvény ( gr. Klebelsberg Kunó )

Gazdaság:

- Hegedüs Lóránt (p.m.) inflációellenes politika, vagyonadó bevezetése + takarékosság ( szanálás )
- 1923. Népszövetségi kölcsön ( 250 mill. Aranykorona )
- 1924. Magyar Nemzeti Bank ( pénzkibocsátás joga )
- pengő bevezetése
- Jeremias Smith ellenőrzi a kölcsön felhasználását 1926-ig
-inproduktiv ágakba fektetnek: oktatás, közlekedés, hírközlés, egészségügy

- Mezőgazdaság:

- gépesítés
- gabonatermelés egyoldalusága
- biztos piac hiánya ( amerikai konkurencia )

Ipar:

- villamosenergia
- fogyasztási cikkek: textil, bőr, papír
- rádiógyártás ( 1925. Csepel: az első rádióadó )
- dunántúli bauxitlelőhelyek aluminíum kohók
- magyar találmányok külföldi felhasználása

A magyar gazdaság 12%-kal múlja fölül a háború elötti szintet és a 20-as évek végére közepesen fejlett

Politikai intézmények fő elemei

Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere

– Az 1989 október 23.-án bekövetkezett rendszerváltás idején nem fogadtak el új alkotmányt, viszont a meglevőt jelentős mértékben módosították

  • az államforma köztársaság lett

– megvalósultak a demokrácia és az alkotmányosság alapkövetelményei pl. szabadságjogok és a hatalmi ágak elválasztása, és egy demokratikus választási rendszer létrejötte

A választási rendszer:

– A III. Magyar köztársaság választási rendszere a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain alakult ki
– Az új választási rendszer céljai:
– az utódpárt visszaszorítása
– biztonságos kormánytöbbség
-jövőbeli ellenzéki pártok közötti egyensúly
– általános, egyenlő és titkos választójog (egyes államjogászok szerint az ajánlószelvények használata ellentmond ennek)
-minden nagykorú büntetlen előéletű magyar állampolgár szavazhat
– egy választópolgár 2 szavazattal rendelkezik

Egyéni szavazat:

– az egyiket egyéni jelöltekre adhatja le
– az ország 176 választókerületből áll –> külön-külön jelölt aki képviseli a körzetet az országgyűlésen
– képviselőjelölt az lehet aki 750 ajánlószelvényt összegyűjt –> akkor nyer ha a szavazatok 50%át + 1 szavazatot szerez meg (ha nincs ilyen jelölt, 2. forduló)

Területi listás szavazat:

– a második szavazatot a pártlisták kapják (csak pártok, függetlenek nem)
– a pártlista egy névsor a képviselőjelöltek nevével
– egy párt akkor állíthat listát ha egy megye körzeteinek 1/3-ában jelöltet tud
– állítani, de legalább 2 körzetben
– megyében leadott összes szavazat alapján meghatározzák hogy hány szavazat kell egy mandátum elnyeréséhez –> a párt által elért szavazatok száma ennek a valahányszorosa……
– létezik egy parlamenti küszöb amely jelenleg 5% –> az összes országosan leadott listás szavazatok minimum 5%-a essen a pártra
– ha nincs meg az 5% a párt nem szerezhet mandátumot, a szavazatok "elvesznek"
– a küszöb nem engedi a kis támogatottságú vagy regionálisan korlátozódó pártok megerősödését (pl. Somogyért Szövetség)

Országos lista:

– a választási rendszer megalkotásakor bevezették az országos listát –> kompenzáció –> az egyéni körzetekben nem hasznosuló szavazatok + a pártlistán nem hasznosuló szavazatokért (pl. egy megyében 5000 szavazat kell egy mandátum megszerzéséhez akkor 13000 szavazatból a 2 mandátum után 3000 szavazat megmarad) –> a párt felveszi az országos listájára –> újabb mandátumok
– országos lista állításához minimum 7 területi lista kell
– területi és országos listán 210 mandátum osztható szét (152:58)
– ha valahol a szavazatok száma nem egyenlő a választópolgárok 50%+1 fővel, akkor a forduló érvénytelen à ismétlés
– tehát a magyar választási rendszer igen bonyolult
– sajátosság: a választások 1. helyezettjét előnyben részesíti, megerősíti a 2.-at, és bünteti a kisebbeket

A politikai intézményrendszer:
Magyarországon a három hatalmi ág intézményesen külön lett választva.

Törvényhozás:

  • a törvényhozás szerve az országgyűlés
    – működését az alkotmány illetve a házszabály szabályozza
    – az egykamarás parlament 386 képviselőjét 4 évente választják
    – az országgyűlés, mint a népszuverenitás intézménye, csak a demokrácia intézményei (népszavazás) által + többi hatalmi ág által korlátozott (a népszavazások témáit az alkotmány szabályozza)
    – feladata: megalkotja az alkotmányt, törvényeket hoz, hadiállapotról/rendkívüli állapotról/szükségállapotról dönt, fegyveres erők bevetéséről és jogrend bevezetéséről dönt
    – saját tisztségviselőket választ (elnök, alelnök, jegyzők)
    – kormány vezetőjéről dönt + irányáról
    – általában a törvényeket a képviselők 50%-ával + 1 fővel kell megszavaztatniuk, de vannak ún. "2/3-as" törvények
    – az országgyűlés elnöke közjogi méltóság (ideiglenes köztársasági elnök is lehet) àképviseli az országgyűlést, kapcsolatot tart a frakciókkal és ellenőrzi a bizottságok munkáját.
    – a parlament bizottsági rendszerben működik –> állandó bizottságok (házbiz. költségvetési biz., nemzetbiztonsági biz., külügyi biz. stb.) –> alkalomszerű bizottságok
    – a képviselők politikailag frakciókba tagolódnak –> általában párt szerint, egy képviselő egyszerre 1 frakcióhoz tartozhat, a frakciók delegálnak tagokat az országgyűlési bizottságokba

Végrehajtás:

– Magyarországon a végrehajtó hatalom csúcsán a kormány helyezkedik el
– a kormányfő a miniszterelnök –> ő állítja össze a kormányt, őt az ogy választja
– a kormány jogköre széleskörű (külpolitika, gazdaság, szociális + egészségügyi ellátás)
– a kormány = miniszterek + politikai államtitkárok (a miniszter helyettese) + közigazgatási államtitkárok (minisztériumi apparátust vezeti)
– a parlament nem buktathat meg egy minisztert, csak a kormánnyal együtt
– a kormány eltávolítása a konstruktív bizalmatlanság intézményén keresztül lehetséges –> egyetlen szavazással döntenek a kormány leváltásáról, a miniszterelnök csak akkor váltható le ha van helyette másik
– az első szempont az, hogy az országnak mindenképpen legyen kormánya
– a miniszterek 1-1 minisztérium vezetői (+ tárca nélküli miniszterek)
– 1 minisztérium a közigazgatás valamely ágáért felelős
-a Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök saját háttérszerve
– a végrehajtáshoz tartoznak egyes országos hatáskörű szervek (pl. APEH, KSH, rendőrség stb.)

Igazságszolgáltatás:

– a független bíróságok látják el ezt a feladatot
– elkülönül feladatában és jogkörében az Alkotmánybíróság
– az ügyészség feladata a bűnüldözés, a nyomozás felügyelete, a vádemelés, a vád képviselete stb. + a társadalmat képviseli a bíróságon
– az Alkotmánybíróság feladata a törvénykezés alkotmányosságának felülvizsgálata, a nemzetközi és belső jog harmóniájának felülvizsgálata, az alkotmányjogi panaszok kivizsgálása stb…
– döntéseivel szemben nem lehet fellebbezni, széles jogkörrel rendelkezik
-11 tagját a parlament választja 2/3os többséggel 9-9 évre
– alkotmánybírónak büntetlen előéletűnek, 45-70 év közötti, jogvégzett, elismert szaktekintélyű személy választható
– az ombudsmanok (országgyűlési biztosok) feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatos közhivatali visszásságok kivizsgálása + intézkedés kezdeményezése
– 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogászt választ 2/3os többséggel

Köztársasági elnök:

– ő a legfőbb közjogi méltóság
– az ogy 5 évre választja, 1x újraválasztható
– bármely 35. évet betöltött választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet
– egyrészt reprezentatív, diplomáciai feladatai vannak
– vétójoga van törvényekkel kapcsolatban 1x visszaküldheti a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságnak
– ő ad megbízást a kormányfőnek a kormányalakításra, kinevezi a minisztereket, kegyelmet gyakorolhat
– diplomáciai, kinevezési és kegyelemgyakorlási jogkörével csak akkor élhet ha a megfelelő miniszter ellenjegyzi
– a köztársasági elnök jogköre korlátozott, rendkívüli helyzetben bővül

Egyéb:

– Állami Számvevőszék à feladata minden olyan intézmény pénzügyi felülvizsgálata ahová költségvetési pénz kerülhet, az ogy-nek van alárendelve
– Magyar Nemzeti Bank à az ország hivatalos jegybankja, kibocsájtja a hivatalos fizetőeszközt, meghatározza a monetáris politika irányvonalát
– Az állami működés pénzügyeit az Államháztartási Hivatal és az Államkincstár intézi ezen belül az adósságkezeléssel kapcsolatos feladatokat az Államadósság Kezelő Központ intézi.

2014-től:

2014-es választáson már a határon túli magyarok is szavazhatnak, ha rendelkeznek magyar állampolgársággal. Ók csak a pártok listáira szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem.

2014-től az országgyűlésen 199 képviselő kaphat helyet.
Az egyéni választókerületben 106 képviselőt lehet megválasztani, a pártok listáin 93 képviselő juthat be a parlamentbe.

A szavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok fele elment szavazni.
Az új alaptörvény szerint a választás egyfordulós lesz, mert az az egyéni jelölt győz, aki a szavazatok többségét megszerzi.
/Eddig, csak akkor győzött a jelölt, ha megszerezte az érvényes szavazatok több mint felét, ha egyik jelölt sem szerezte meg, akkor második fordulót írtak ki, s azon már az győzött az, akire a legtöbben szavaztak./

Az országgyűlési képviselőket négy évre választják meg.
Az Országgyűlés Budapesten, a Duna-parton 1902-ben épült Országházban ülésezik, melyet Stendl Imre tervei alapján építettek neogótikus, eklektikus stílusban. Európa 2. legnagyobb parlamenti épülete.

Géza fejedelem és Szent István államszervező tevékenysége

A magyarok hazára leltek a Kárpát-medencében. 

A törzsszövetség harcosai zsákmányszerző, "kalandozó" hadjáratokat indítottak a keleti frank és itáliai területek ellen. A visszacsapó íjjal felszerelt, kengyelt és nyerget használó magyaroknak a könnyűfegyverzetű nyugati seregek könnyű ellenfelek voltak. A magyar harcmodort azonban gyorsan kiismerték. 

A német császár páncélos lovassága 955-ben Augsburg mellett, Lech-mezőn vereséget mért a magyarokra. 970-ben a hadjáratok Bizánc ellen is kudarccal végződtek. 

Géza fejedelem ismerte fel, hogy Magyarország két nagyhatalom, Bizánc és a Német-római Császárság célkeresztjébe került, és a felmorzsolódást is kockáztatja, ha nem dönt valamelyikük mellett. 

973-ban követeket küldött I. Ottó német császárhoz Quedlinburgba /ejtsd: KVEDLINBURG/, és hittérítőket kért. 

A magyarok a nyugati kereszténységet vették fel. Papok és lovagok érkeztek, Géza hozzákezdett a törzsfőkkel való véres leszámoláshoz. Halála előtt, 997-ben, az ősi magyar szokással ellentétben határozta meg a trónöröklést. 

Nem az Árpád-ház legidősebb férfi tagja, hanem elsőszülött fia követte őt. 


Így került a fejedelmi székbe Vajk, keresztény nevén István. Koppány, aki az ősi jog szerint követelte a hatalmat, fellázadt ellene. 

István német lovagok támogatásával győzelmet aratott, Koppány testét pedig felnégyelve egy-egy vár kapujára tűzette ki. Istvánt az egyesítő törekvésekben a pápa és a császár is támogatta, ezért küldtek neki koronát és lándzsát. 

A koronázásra 1001. január 1-jén Esztergomban került sor. 

Az új rend új közigazgatást is jelentett. István felszentelt papként és királyként megszervezte egyházát. 


10 egyházmegyét hozott létre, az esztergomi kezdettől fogva érsekség is volt. 

Nagy birtokokat adományozott az egyháznak. 

A térítést külföldről érkezett papok, mint Szent Gellért és Asztrik vezették. 

A királyi várakhoz tartozó várbirtokok adták az uralkodó fő bevételét. 

A várak élén a várispán állt, katonái a várjobbágyok voltak. 

Összefüggő területekként jöttek létre a vármegyék, melyeket a megyés ispánok kormányoztak. 

A királyi udvar állandó székhely hiányában várról várra vándorolt. 

István a törvények előkészítésébe bevonta a királyi tanácsot is, melyben a király helyettese, a nádorispán és az esztergomi érsek is helyet kapott. István bevezette a tizedet, üldözte a pogány istentiszteletet, templomépítésekről és a templomok fenntartásáról rendelkezett. 


Törvénykönyvei a büntetéseknél tükrözték a kor szokásait, a testcsonkítást, az akasztást, de módot adtak a pénzzel való megváltásra is. 

Sok bűn büntetését az egyháznak engedte át. István fia, Imre herceg meghalt. 

A király egyik unokaöcsét, Vazult nem tartotta alkalmasnak az uralkodásra, sőt egy merényletkísérlet miatt meg is vakíttatta őt. 


Választása egy másik unokaöccsére, a velencei Orseolo Péterre esett, aki idegenekkel kormányzott és az országot felajánlotta hűbérként a német császárnak. 

Orseolo Péter elűzése és egy pogánylázadás után Vazul fiai, András és Béla osztoztak a hatalmon. A trónviszályok idején a német császár többször is megpróbálta az országot meghódítani, de nem járt sikerrel. I. Géza Bizáncból kért koronát, ez vált a magyar államot jelképező Szent Koronává. 


A császár és a pápa között kitört invesztitúraharc idején, 1077-ben trónra került Szent László kérte István király szentté avatását. I. László elismerte a pápaságot, de nem fogadta el a pápai függőséget. 

I. László, kihasználva a császár és a pápa viszályát, meghódította Horvátországot, legyőzte a besenyőket és a kunokat. A viszályok ideje után László szigorú törvényekkel állította helyre a meglazult rendet, csonkítással és halállal büntette a lopást, letelepedésre kényszerítette az országban kóborló szabadokat. 

I. László halála után, 1095-ben az eredetileg papi pályára készülő Könyves Kálmán folytatta a törvénykezést. Meghódította Dalmáciát, a Tengermellék városait. Horvátország élére bán került, a királyi hatalom megszilárdult.

Lutheri és Kálvini reformáció

I. A reformáció kezdete

- 15. század: a pápaság nem tudta megreformálni a hitéletet

- egyre mélyülő válság a katolikus egyházban

- egyházi méltóságok, szertartások fényűzései

- visszaélések (pl. búcsúcédulák)

- 1517, Wittenberg: Luther Márton (német Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár) 95 tétele:

(1) a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg

(2) nincs szükség az egyház közvetítésére

(3) az egyháznak vissza kell térni a szegénységhez

(4) a szerzetesrendeket fel kell oszlatni

(5) nemzeti nyelvű egyházi szertartások stb.

- nézetei futótűzként terjedtek à elindult a keresztény egyház megújítását célzó mozgalom (reformáció)

II. A reformáció irányzatai

- a mozgalom különböző irányzatokra bomlott:

(1) Luther Márton követői:

§ lutheránusok

§ evangélikus egyház

§ csak bibliai hitelvek ("sola Scriptura": egyedül az Írás)

(2) Kálvin János követői:

§ kálvinisták

§ református egyház

§ eleve elrendelés tana (predestináció)

(3) Münzer Tamás követői:

§ újrakeresztelők (anabaptisták)

(4) Szervét Mihály követői:

§ szentháromság-tagadók (antitrinitáriusok)

§ Magyarországon: unitáriusok

- "protestánsok": a reformáció híveinek összefoglaló neve

III. A katolikus megújulás

- katolikus megújulás: ellenreformáció

- az inkvizíció (Sanctum Officium: Szent Hivatal) újraélesztése

- 1540: Loyolai Ignác megalapította a jezsuita rendet (Societas Jesu: Jézus Társasága)

- 1545-1563: tridenti zsinat:

(1) a katolikus hittételek, szentségek, szertartások megerősítése

(2) megtisztulás: az egyház belső fegyelmének helyreállítása

(3) a papképzés megszervezése (szemináriumok)

(4) tiltott könyvek jegyzéke (pápai index)

IV. A reformáció következményei

- vallásháborúk és vallásüldözések

- 1555: augsburgi vallásbéke ("cuius regio, eius religio": akié a föld, azé a vallás)

- kulturális hatások:

(1) fejlődik a művelődés, nő a műveltség

(2) a nyomdákban irodalmi és tudományos művek, tankönyvek is készülnek

(3) új iskolák alapítása

(4) Bibliafordítások nemzeti nyelvre

(5) a humanizmus terjedése (pl. Rotterdami Erasmus)

Pesti forradalom és Áprilisi törvények

Az 1848-as forradalom és az áprilisi törvények

Az 1848. január 12-i palermói megmozdulás kirobbant, a párizsi forradalom elindította a "népek tavasza"-ként ismert forradalmi hullámot.

1848. Pozsonyban érte a hír a párizsi eseményekről, hatására:

Kossuth Lajos újabb támadást indított az abszolutizmus ellen.

Javasolta:

A közteherviselést,

a jobbágyfelszabadítást,

a népképviseleti parlamentet,

a felelős kormányzati rendszert.

Az udvar időhúzás taktikáját választotta:

Megszületett a 12 pont

követelte: A cenzúra eltörlését, évenkénti országgyűlést, felelős kormányt Pest-Budán,

törvény előtti egyenlőséget, közteherviselést, és a jobbágyfelszabadítást is.

Március 13-án Bécsben forradalom tört ki, ami megváltoztatta a magyarországi eseményeket is. Az udvar fogadtassa el főrendekkel is Kossuth javaslatát. Ezzel egy időben Pesten is fölgyorsultak az események.

A "márciusi ifjak": Petőfi Sándor, Irinyi József, Vasvári Pál, Jókai Mór

Az egyetemisták mozgósításával 1848 Márc. 15-én:

A Landerer nyomdában cenzúra nélkül kiadták a 12 pontot és a Nemzet dalt.

Magyar Nemzeti Múzeumnál Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt

A Helytartótanácstól követelték Táncsics Mihály kiengedését.

Este a Nemzeti Színházban a tiltott Bánk bán előadásával ünnepelték a győzelmet.

A pesti események hatására Márc. 17-én Batthyány Lajos grófot, ß V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki.

Az első független magyar kormány tagja:

Széchenyi, Kossuth, Deák, Mészáros Lázár, Szemere Bertalan

herceg Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Eötvös József

A király 1848. április 11-én Pozsonyban szentesítette a törvényeket. à ezért áprilisi törvények.

Legfontosabb törvénye:

Az azonnali kötelező örökváltság volt.

A törvény úgy rendelkezett, hogy a földbirtokosokat állami kármentesítés illeti meg.

Megszűntek:

Az úrbéri terhek,

Az egyházi tizedet,

A parasztság az úrbéres föld szabad tulajdonosa lett.

A telek nélküli zsellérek megkapták a házukat és a körülötte levő telket,

megszüntették az úriszék intézményét,

eltörölték a cenzúrát,

és törvénybe iktatták a népképviseletet, és évenként országgyűlés volt Pesten.

Az uralkodó bármely rendelete csak akkor vált érvényessé, ha azt a kormány valamelyik tagja ellen jegyezte.

Magyarország - Ausztriával kapcsolatos közjogi viszonya alapvetően nem változott meg.

A Pragmatica Sanctio kölcsönös védelmet írt elő.

A had-, pénz- és külügy:

Az udvar továbbra is igényt formált ezekre a tárcákra, áprilisban.

Az áprilisi törvények legnagyobb hiányossága a nemzetiségi kérdés rendezetlensége volt.

A Batthyány-kormány csak egy politikai nemzetként, a magyart ismerte el.

Kiegyezés


1849-ben a szabadságharc bukását nagy megtorlás követte

Haynau rémuralma: Batthyány Lajos és az aradi 13 kivégzése.

Azonban a nemzetközi tiltakozás hatására 1850-ben Ferenc József császár meneszti Haynaut Alexander Bach belügyminiszter rendszere váltja fel

I. A Bach-rendszer jellemzői

- autonómia nélküli közigazgatási egység.

- Megszüntették a belső vámhatárt és az osztrák adórendszert

- A közoktatást egységes

  • Német nyelv lett az államnyelv

- fejlődés:

2000 km vasút,

érettségi bevezetése,

Tisza-szabályozás,

malomépítés stb.)

a központosítás, az osztrák nagypolgárság érdekeit is szolgálja.

II. A magyar válasza a Bach-rendszerre, politikai irányzatok:

- aktív ellenállás: az áldozatok száma nőtt.

- Ókonzervatívok: nemesi alkotmányt követik

Ők állnak legközelebb az udvarhoz, de az udvarnak az ő elképzelésük is sok.

- Passzív ellenállás: a birt. nemesség nagy része.

kitartanak az áprilisi törvények mellett,

nem vállaltak hivatalt

csak erőszakkal lehetett tőlük behajtani az adót

kegyelettel ápolták a forradalom emlékét.

Vezetőik:

- báró Eötvös József:

- Arany János: Nem vállalja a Ferenc Józsefet dicsőítő vers megírását.

Helyette megírja A walesi bárdokat.

- Deák Ferenc: az ellenzék egyik vezetője, a passzív ellenállás vezére lett

Kossuth-emigráció:

független polgári Mo. híve

Pénzt is gyűjt

III. A Bach-rendszer bukás okai:

- pénzügyi okok:

a passzív ellenállás miatt nagy kiadás

államcsőd fenyegetett,

- Mo-n felkelés fenyegetett, ezt erősítette Széchenyi

Külpolitikai okok:

hadat üzent az olasz egységért küzdő Piemontnak.

IV. Bach menesztése:

A vereség és a belső gondok miatt menesztették Bachot

A centralizáló abszolutizmus megbukott.

Októberi Diploma (1860 okt.)

- kibővítette az egyes országok jogait,

- kilátásba helyezte az ogy. összehívását

Februári Pátenst (1861 febr.)

- alkotmányos centralista elképzelés:

a bir.-at központosítja, de alkotmányos alapon,

- Mo. ki lenne szolgáltatva az osztrák tartományoknak, és az önállóság feladását jelentené.

V. Az 1861-es országgyűlés

- elutasította a pátenst és 48-as alapokra helyezkedett.

- Felirati Párt: Deák Ferenc, elfogadták a császárt magyar kir.-nak

tárgyalásokat az udvarral.

- Határozati Párt: Teleki László, nem akartak tárgyalni, teljes függetlenséget akart.

- Teleki öngyilkos lett.

VI. A kiegyezés megérlelődése Mo-n

- birtokosok egyre nagyobb adósságot halmoztak fel, kicsúszott lábuk alól a talaj

- a felnövekvő új generáció türelmetlen, várja, hogy pol. képességeit bizonyítsa

- az emigráció (Kossuth és Klapka)

VII. A kiegyezés megérlelődése az udvarban

- fenyeget a pénzügyi csőd

- félnek egy porosz-osztrák háborútól

VIII. Deák húsvéti cikke és a kiegyezés

- Mindkét félnél megérlelődtek a feltételek, 1864 végén titkos tárgyalások, majd Húsvéti cikk a egyes 48-as törvényeket felad, és olyan rendezést helyez kilátásba, amely az önállóság egy részének feladásával Bécs számára is elfogadható.

- dec-re összehívták az ogy-t.

- a porosz-osztrák háborúban a königgrätzi csatavesztés, ami miatt Ausztria kiszorult az egységből. Ausztria engedékenyebb lett, Deák eredeti ajánlatát fenntartotta.

- Végül a titkos tárgyalások után a m. parl elfogadta a kiegyezést, gróf Andrássy Gyulát kinevezték min.elnöknek. Júniusban nagy pompával kir-lyá koronázták Ferenc Józsefet, ezzel törvényes kir. lett. Kezdetét vette a dualizmus kora. Az új államalakulat neve: Osztrák-Magyar Monarchia.

IX. A dualista rendszer működése (alapja a pragmatica sanctio))

- két, teljesen egyenrangú állam: a tört-i Mo. Horváto.-gal és Erdéllyel is, ill. a "lajtántúli", nyugati ter-ek. Mindegyikben önálló parl. és neki felelős korm. volt, akik a legtöbb belügyben önállóan intézkedtek.

- a két bir.fél belső szerkezete

- lajtántúli ter-ek : 17 tartomány, akiknek ügyeit, bizonyos autonómiával a tartománygyűlések intézik

- Mo.: újra egységes állam lett, csak Ho-nak volt (az 1868-as horvát kiegyezés alapján) -tartománygyűlése, sőt önálló horvát minisztérium is működött Pesten. A területi igazgatás kisebb egységeit az önkormányzattal rendelkező megyék és városok alkották.

- közös ügyek: külügy, hadügy és az ezek fedezetéül szolgáló pénzügy

- ezeket Bécsben közös minisztériumok intézik

- a közös min-okat a parl-ek által választott (60-60 fős) delegációk ellenőrzik, akik külön üléseznek (hogy ne legyen közös parl.). Ha egymás után háromszor nem születik egyezség, akkor együtt tanácskoznak.

- a külügyben nagyon közösek az érdekek (Balkán miatt), ezért lehet Andrássy később külügymin.

- a hadügyben fennmaradtak F.J. ur-i jogai. Csak a létszám, újoncozás, hadkiegészítés a parl-ek feladata, a vezénylet F.J.-é. A hadsereg a bir. egybentartásának biztosítéka, az ur. legfőbb támasza. (K.u.k.=császári és királyi). A hadsereg miatt a belügyi önállóság is csorbul.

- gazd-i kiegyezés a pol. kiegyezés mellett (ezt 10 évenként meg kell újítani): a pénzrendszer, mértékrendszer közös, egységes vámterület, munkaerő és tőke szabadon áramolhat. A gazdasági ügyek "közös érdekűek", Bécs és Budapest saját hatáskörben intézkedik.

X. A kiegyezés értékelése

- Cassandra-levél: az akkori bírálatok közül kiemelkedett Kossuth, Deákhoz 1867 májusában írt nyílt levele (Cassandra: mondabeli jósnő, akinek később minden jóslata bevált, bár nem hittek neki). Úgy véli, a porosz-osztrák háborúnál lett volna esély a függetlenségre. A kiegyezéssel feladták a nemzet elidegeníthetetlen jogait, a közös ügyek olyan ellenőrzés alá kerültek, ami a török óta szembenáll a m. függetlenséggel. Egy felbomlásra ítélt bir-mal kötöttünk szöv-et, ami felbomlásával minket is maga alá temet.

- a kiegyezés támogatóinak érvei:

- 1526 óta léteznek közös ügyek, de ezt csak mostantól fogják közösen intézni.

- Bécs végre elismerte, hogy az 1804-ben felvett császári cím csak Ausztriát illeti, Mo-n a m. törvények és az örökletes m. királyság révén uralkodik.

- a nemzetközi helyzet nem kedvez az önállóságnak, a nagyhatalmaknak szükségük van a Monarchiára. - Mo. az oroszok és osztrákok között nem tud megállni a saját lábán megállni.

I. Világháború

I. A háború előzményei

- nagyhatalmi ellentétek további éleződése:

(1) Németország ß à Franciaország (Elzász-Lotharingia)

(2) Németország ß à Anglia (fegyverkezés, kereskedelem)

(3) Osztrák-Magyar Monarchia ß à Oroszország (+ Szerbia, Balkán)

- két szembenálló katonai tömb (szövetségi rendszer):

(1) központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia

(2) antant hatalmak: Anglia, Franciaország (1904: entente cordiale (szívélyes megegyezés)), Oroszország

- fegyveres konfliktusok a 20. század elején à Európa a szakadék szélén állt

II. A háború kirobbanásának közvetlen oka

- 1914. június 28., Szarajevó (Bosznia-Hercegovina): Gavrilo Princip (Fekete Kéz szerb nacionalista szervezet tagja) merénylete Ferenc Ferdinánd (osztrák-magyar trónörökös) ellen

- terrorcselekmény à indok a Monarchiának és szövetségesének, Németországnak (casus belli: háborús ürügy)

- 1914. július 23.: a Monarchia ultimátuma (végső figyelmeztetés) Szerbiának

- 1914. július 28.: a Monarchia hadüzenete Szerbiának

- 1914. augusztus: a két katonai tömb tagjainak kölcsönös hadüzenetei à diplomáciai szakasz à a háború kezdete

III. A háború valódi okai

- az imperializmus erőszakos, területszerző politikája (harc a világ újrafelosztásáért)

- nacionalista légkör à a diplomácia csődje

IV. Miért világháború?

- helyi (regionális) konfliktus à európai háború à világháború

- Törökország, Bulgária à központi hatalmakhoz

- Japán, Olaszország, Románia, USA à antanthoz

- legfontosabbak az európai hadszínterek:

(1) nyugati front

(2) keleti front

(3) balkáni front

(4) olasz front

MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

I. Támogatta-e Magyarország a háborút?

- Tisza István miniszterelnök először ellenezte (tartott Romániától), majd (német nyomásra is) megváltoztatta véleményét

- a kormánypárt és a politikai ellenzék is háborúpárti volt

II. Magyar katonák a frontokon

- a Monarchia hadseregében

- Szerbia elleni háború + keleti front (Oroszország feltartóztatása)

- óriási veszteségek már a háború elején

- 1915-től: olasz front à hosszú, kimerítő állóháború (Piave, Isonzo, Doberdo)

- 1916: siker az antant oldalán belépő Románia ellen (Bukarest elfoglalása)

- veszteségek folyamatos növekedése

III. A háborús hátország

- a Monarchia nem volt felkészülve az elhúzódó háborúra

- a kormány kényszermunkára kötelez(het)te a lakosságot

- nyersanyagok, élelmiszerek felvásárlásának központosítása

- jegyrendszer, ármaximalizálás

- életkörülmények folyamatos és rohamos romlása

IV. Útban az összeomlás felé

- 1916: Ferenc József halála, I. Károly (IV. Károly) megkoronázása

- a Monarchia kimerült à különbéke kérése az antanttól à elutasítás

- sztrájkok, béketüntetések, nemzetiségi mozgalmak

- katonai összeomlás

A FRONTOK ÉS A HÁTORSZÁG

I. Az erőviszonyok

- kezdetben kiegyenlített katonai erőviszonyok

- az elhúzódó háború az antantnak kedvezett:

(1) szerencsésebb földrajzi fekvés ("harapófogó")

(2) hatalmas gazdasági tartalékok

(3) tengeri blokád (utánpótlás megakadályozása)

II. A haditervek

- támadó jellegű haditervek mindkét oldalon

- Németország: villámháborús haditerv (Blitzkrieg: gyors, egyfrontos háborúk)

- a valóság: elhúzódó, a végletekig kimerítő háború (1914-1918)

III. A háború jellege

- milliós hadseregek à tömegek háborúja

- új technikai eszközök, új fegyverek (gépfegyverek, harci gáz, tengeralattjáró, repülőgép, tank stb.) à gépek háborúja

- állóháború: lövészárok- és szögesdrótrendszerek

IV. Hírhedt ütközetek

- Ypern: harci gáz alkalmazása

- Somme: tankok alkalmazása

- Verdun: "vérszivattyú" (rengeteg halott)

- Jütland: tengeri csata (búvárhajók)

V. A hátország

- nacionalista légkör à lelkes fogadtatás à elhúzódó háború à hatalmas teher, óriási veszteségek, végletes kimerültség à háborúellenes hangulat, békevágy (tüntetések)

- a hátországok élete teljesen átalakult:

(1) haditermelés

(2) hiány a legtöbb árucikkből à jegyrendszer à nélkülözés

(3) a sajtó cenzúrája

(4) tömeges női munka

AZ OROSZORSZÁGI FORRADALOM

I. Az oroszországi forradalom

- arányait tekintve az egyik legtöbb áldozatot hozó ország

- kimerültség à nélkülözés, éhezés à éhséglázadások

II. A forradalom éve

- 1917 februárja: sztrájkok és tömegtüntetések à cári rendszer megbuktatása

- Ideiglenes Kormány ß à szovjetek (munkás- és katonatanácsok)

- bolsevikok ("vörösök") előretörése a szovjetek vezetésében

III. A bolsevik hatalomátvétel és intézkedéseik

- az Ideiglenes Kormány kudarcot vallott

- 1917. október (november 7.): a bolsevikok (Lenin vezetésével) átvették a hatalmat

- új kormány: Népbiztosok Tanácsa (vezetője: Lenin):

(1) kilépés a háborúból à békekötés

(2) földosztás

- szocialista forradalom meghirdetése (magántulajdon megszüntetése)

IV. A Szovjetunió megalakulása

- 1918 nyara: polgárháború a bolsevikok és az ellenforradalmár mensevikek ("fehérek") között

- mensevikek célja: a régi, polgári Oroszország visszaállítása (külföldi támogatás)

- bolsevik győzelem

- 1922: a Szovjetunió megalakulása; részei:

(1) Oroszország

(2) Belorusz

(3) Ukrajna

(4) Kaukázusontúl

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE

I. A katonák a háború ellen

- katonabarátkozások a fronton (1917-től tömegesen)

- parancsmegtagadások

- lázadások

II. Fordulat a háború menetében

- 1917: forradalom Oroszországban à kilépés a háborúból à különbéke Németországgal (1918. március, Breszt-Litovszk)

- 1917: az USA hadba lépése az antant oldalán:

(1) a háború kirobbanása óta támogatta az antantot

(2) német tengeralattjárók portyázásai zavarták (pl. 1915: Lousitania elsüllyesztése)

(3) gazdasági szempontok

- az erőviszonyok végérvényesen az antant felé billentek (+ friss haderő, hatalmas gazdasági potenciál)

III. A háború utolsó éve, 1918

- a központi hatalmak és szövetségeseik katonailag és gazdaságilag is végletesen kimerültek

- döntő jelentőségű antant győzelem 1918 nyarától

- hatásos harcmodor az állóháború ellen

- a központi hatalmak teljes katonai veresége à fegyverletételek (a háború katonai szakaszának vége)

- 1918 novembere: a Monarchia és Németország is aláírta a fegyverszüneti egyezményt à a központi hatalmak veresége à az I. világháború vége

IV. Győztesek és vesztesek

- óriási veszteségek mindkét oldalon (pl. kb. 10 millió halott…)

- a társadalmak és a gazdaságok kimerülése

- forradalmak kirobbanása à régi társadalmi rend felbomlása, zűrzavaros állapotok à új országok születése, régiek újjászületése à Európa térképének változásai

- 1919-től Párizs környéki békerendszer à súlyos feltételek a vesztesek számára

- az igazi győztes: USA (a világ legerősebb gazdasági és politikai hatalma lett)

Kelet és Nyugati blokk főbb jellemzői

A kétpólusú világ: a keleti és a nyugati blokk jellemzői

A 2. világháború után kezdetben még működött a szövetségesek együttműködése.

1945-ben létrehozták az ENSZ-t, felállították a Nemzetközi Katonai Törvényszéket, amely Nürnbergben bíróság elé állította az elfogott náci vezetőket.

1947-re tető alá hozta a békeszerződéseket Párizsban a vesztes országokkal.

1. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása

A háborúban a győztes Franciaország és Anglia egyaránt meggyengült, gazdaságuk romokban volt.

A szintén nagy veszteségeket szenvedő vesztes Németországot és Japánt megszállták.

Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az USA és Szovjetunió jelentőségét tekintve messze kiemelkedik a világpolitika többi résztvevője közül ők a két szuperhatalom.

Az USA gazdasági erejét megtartotta, sőt növelte, hadserege a legkorszerűbb.

A SZU erkölcsi győztesként került ki a háborúból, területét és befolyási övezetét egyaránt növelte.

Szárazföldi haderője neki a legnagyobb.

A háborút követő közel fél évszázadban a két szuperhatalom és az általuk vezetett szövetségi rendszerek viszonya határozta meg a nemzetközi politikát, sőt gyakran egyes országok belső politikai viszonyait is.

Ezt a helyzetet nevezzük kétpólusú (bipoláris) világnak.

Mind a két nagyhatalom kiépítette a saját érdekszféráját a háború után, amelyek aztán gazdasági, politikai, ideológiai és hatalmi okokból szemben álltak egymással. Mindkét tábor a saját életformáját, értékrendjét tekintette magasabb rendűnek, míg a másikat olyannak, amelynek el kell tűnnie.

A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása azonban nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz ezt az állapotot nevezzük hidegháborúnak.

2. A nyílt szembenállás kialakulása

A) SZEB-ek működése:

A háború során a legyőzött országok nem nyerték vissza függetlenségüket, irányításukat a Szövetséges Ellenőrző Bizottság végezte.

A SZEB elnökének, akit a megszálló ország nevezett ki, szinte teljhatalma volt.

Mindkét nagyhatalom a saját területén a saját politikai nézetüket elfogadó erőket támogatta.

A SZU a kommunistákat, őket az általa meg nem szállt területeken is.

Ebből számos helyi konfliktus keletkezett, amelyek a szakítás felé mutattak.

B) Vasfüggöny

A szakítás első látványos jele Churchill már nem miniszterelnök fultoni beszéde, ahol felhívta a világ figyelmét arra, hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében, és a kontinenst "vasfüggöny" osztja ketté. Sztálin reagálása gyors volt, háborús uszítónak nevezte Churchillt.

C) Truman-elv (doktrína)

Az USA-t aggasztotta, hogy a SZU a kelet-európai országok szovjetizálása mellett a nyugat-európai országokban is növeli a befolyását a kommunista pártokon keresztül, aki pl. Franciaországban, Olaszországban a kormányba is bekerültek.

1947 elején Truman megfogalmazta a feltartóztatás politikáját, nem tűrnek el további szovjet térnyerést, növelik a katonai jelenlétet, támogatják a polgári erőket a demokrácia megvédése érdekében.

D) A Marshall-terv:

George Marshall amerikai külügyminiszter dolgozta ki, az európai országoknak ajánlottak és nyújtottak támogatásokat.

Céljai:

  • a nyomor és a szegénység felszámolása, mert az a szélsőségeket erősíti.
  • A piac kibővítése és megtartása az USA gazdaságának.
  • Az európai demokráciák stabilizálása, gazdaságuk működőképessé tétele.
  • Az USA gazdasági, politikai hatalmának erősítése.

Feltételei:

Az európai országok növeljék az együttműködésüket és nyissák meg egymás előtt piacaikat.

Az összeg 90%-a segély volt, 10%-a kölcsön.

A program segítette Nyugat-Európa gazdasági talpra állását, javította az életkörülményeket, miközben az USA is jól járt.

A SZU elhatárolta magát a tervtől, és nem engedte ezt az általa ellenőrzött országokban sem.

Sztálin nemcsak politikailag, gazdaságilag is elszigetelte a szocialista tábort.

1949-ben létrehozza a KGST-t Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, a szocialista államok gazdasági együttműködésére.

E) A német kérdés

- Németországot a 4 nagyhatalom megszállási övezetekre osztotta. Mivel az ország jelentős gazdasági lehetőséggel rendelkezett, egyik fél sem akarta feladni pozícióit.

- Ezért két német állam jön létre. A blokádot a nyugatiak légijáratokkal hidalták át. Megalakul a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) nyugaton Keleten a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). A hidegháború szimbóluma a felépített Berlini fal lett.

F) A katonai tömbök létrejötte

A SZU elleni feltartóztatási politika része a katonai erő felmutatása is.

A szovjet szárazföldi haderő ellensúlyozására a NATO-t (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)

  • 12 állam részvételével.
  • Alapokmánya szerint védelmi jellegű,
  • célja a demokratikus rend védelme,
  • SZU terjeszkedésének megakadályozása,
  • A keleti tömb saját katonai szervezete a Varsói szerződés az NSZK Nato-ba belépése és az osztrák államszerződés megkötése után jön létre.

1956-os forradalom és szabadságharc

1953-ra a magyar gazdaságban súlyos zavarok léptek fel.

· A tervezett 50%-os emelkedés helyett a lakosság életszínvonala csökkent,

  • A félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban.
  • Meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, belpolitikai enyhülést következett be.
  • A kommunista rendszer stabilitása és a szovjet tábor meg­tartása bizonyos korrekciókat igényelt.
  • 1953 júniusában ezért hívták Moszkvába a Rákosi Mátyást, Gerő Ernőt és Nagy Imrét és Hegedűs Andrást magyar pártdelegációt, s ed­digi politikájuk felülvizsgálására szólították fel őket.
  • Rákosi Mátyás elmozdítása a kormány éléről, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése.

Az új kormány alatt jelentős döntések születtek:

– az életszínvonal növelése érdekében módosították a beruházási terveket,

– emelték a munkások és alkalmazottak bérét,

– csökkentették több ezer fogyasztási cikk árát,

– eltörölték a kuláklistát,

– csökkentették a magángazdálkodók adóit,

engedélyezték a téeszekből való kilépést,

– közkegyelemben részesültek azok a politikai foglyok, akik két év­nél kevesebb börtönbüntetést kaptak,

– feloszlatták az internálótáborokat,

– az ÁVH visszakerült a Belügyminisztérium irányítása alá.

A pártve­zetésen belül kialakult két csoport:

1) a Nagy Imre vezette reformerek és a

2) Ráko­si-Gerő irányította sztálinisták.

- Az NSZK bevonása a NATO-ba, majd válaszul a Varsói Szerződés megalakítása ismét az ellenségeskedés feléledéséhez vezetett a két vi­lágrendszer között.

- A katonai készülődés a korábbi, nehézipar-központú gazda­ságfejlesztést állította előtérbe.

- 1955 tavaszán Nagy Imrét leváltották, helyére Hegedűs Andrást nevezték ki.

Az új kormány:

  • A nehézipar fokozott fejlesztését és a kollektivizálás erőszakos gyorsításához látott
  • Felemelte a be­szolgáltatási kötelezettséget
  • Növelte a magángazdálkodók adóit.
  • Rákosiéknak hamar szembesülnie kellett az enyhülés jeleivel a nemzetközi politikában.
  • A nagyhatalmak aláírták az osztrák államszerződést
  • Magyarországot pedig felvették az ENSZ-be. Az egész kommunista világot megrengette a Hruscsov-beszéd.
  • Az 1953 és 1956 között lezajlott belpolitikai események megváltoztatták a társadalom jelentős részét, különösen az értelmiség és a parasztságot, akik Nagy Imre miniszterelnököt támogatták.

A lengyelországi Poznani felkelés hírére:

  • A bérkövetelésekkel utcára vonuló munkások összecsaptak a hadsereg egységeivel

· Az SZKP elnökségi tagja Rákosit lemondásra kényszerítette.

  • A pártot ismét korrekcióra ösztönözte. Mind­ezek következtében 1956 júliusában újabb párthatározat született. A határozat felmentette első titkári posztjából Rákosi Mátyást. s helyébe Gerő Ernőt állította, akit még elődjénél is dogmatikusabb, könyörtelenebb politikus volt.
  • A válságból kivezető út megtalálása elégtelennek bizonyultak.
  • 1956 megélénkült a politikai élet, különösen az értel­miség és az egyetemi, főiskolai diákság követelte hangosan a változásokat.
  • A fiatal MEFESZ 16 pontban rögzítette kéréseit.
  • A Magyar Egyetemi és Főiskolai fiatalok követelték a szovjet csapatok azonnali kivonását
  • Nagy Imre miniszterelnökké való kineve­zését.
  • A Rákosi-korszak vezető politikusainak felelősségre vonását.
  • A többpárt­rendszer visszaállítását.
  • Az alapvető szabadságjogok biztosítását, a Kossuth ­címer visszaállítását, a Sztálin-szobor lebontását.
  • Az október 23-ai forradalom kirobbanása váratlanul érte a párt vezetőit és a társadal­mat egyaránt.

A párton belül teljes bizonytalanság uralkodott a pártellenzékkel való együttműködést illetően. Nagy Imre visszavételét ráadásul Tito is szorgalmazta, ennek köszönhetően egy nappal a magyar pártvezetés jugoszláviai látogatását meg­előzően Nagy Imrét visszavették a pártba.

1956 Okt. 23-án: Piros László belügyminiszter felhívását ol­vasták be:

- megtiltották a MEFESZ által délután 3 órára tervezett Lengyelország melletti békés szolidaritási felvonu­lást.

- Az utcai gyülekezési tilalom feloldá­sát adta hírül a rádió, így még azok is értesül­hettek a demonstráció tervéről, akik nem kö­vették a politikai eseményeket.

- Az egyetemisták szolidaritási felvonulása délután három órakor kezdődött a Petőfi­szobornál, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd felolvasták a 16 pontot.

- A néma felvo­nulás hangos kommunistaellenes tüntetésbe ment át. Az indulatok felszínre törtek, s meg­kezdődött a forradalom.

- Megjelentek a tüntetők kezében a lyukas zászlók a címert kivágták, amelyek a forradalom jelképévé váltak. A Bem-szobortól a felkelők egy része a Parlament elé vonult, mások a Dózsa György téri Sztálin-szobor ledöntésére indultak.

- Néhányan a rádióhoz mentek, hogy beolvassák a követeléseket.

- Az Országház előtt a tömeg Nagy Imrét követelte, akinek a tüntetőkhöz intézett beszéde azonban csalódást keltett.

- Az esti órákban már fegyverek is ropogtak, a felkelők megostromolták, és hajnalra elfoglalták a rádió épületét. Megkezdődött a fegyveres felkelés.

Az éjszaka folyamán összehívott KV ülés döntései, Nagy Imre miniszterelnöki kineve­zése kiindulópontul szolgálhatott volna a fegyveres felkelés esetleges megállítá­sához.

Gerő Ernő megerősítése első titkári funkciójában:

  • Az események el­lenforradalomnak minősítése
  • Az ÁVH mozgósítása és a katonai segítségké­rés a Szovjetuniótól a harc további elmérgesedéséhez vezetett.
  • Az október 24-én megalakult új kormány élén Nagy Imre súlyos dilemma elé került.
  • A nép követe­léseinek azonnali elfogadása egyet jelentett volna a Szovjetunióval való szakítást.
  • A gyülekezési tilalom és a statárium kihirdetése, majd a szov­jet tankok megjelenése Budapest utcáin a fegyveres harc kiszélesedéséhez ve­zetett.

Felkelőcsoportok alakultak: Cor­vin közben, Széna téren, Baross téren, Tűzoltó ut­cában és a főváros külső kerületeiben is.

  • A szovjet vezetés megkezdte a magyar forradalom leverésének politikai és katonai előkészítését.
  • Hruscsov döntését a nemzetközi po­litikában bekövetkezett szuezi konfliktus is segítette.
  • Az egyiptomi válság fegyveres megoldásától távolmaradó Szovjetunió cserében az USA-tól szabad kezet ka­pott a magyarországi forradalom leveréséhez.
  • A magyar miniszterel­nök november 1-jén a szovjet támadás katonai előkészületeiről szóló jelentések birtokában radikális lépésre szánta el magát, bejelentette Magyarország semle­gességét, és kilépését a Varsói Szerződésből.
  • A miniszterelnök hiába for­dult az ENSZ-hez, a nemzetközi politika a szuezi válsággal volt elfoglalva. Hiába­valónak bizonyult tárgyalási szándéka a szovjet katonai vezetőkkel.

1956. Nov. 4-én:

- A szovjet hadsereg országszerte megkezdte a magyar forradalom leverését.

- A főváros megszállták.

- A kormány azonban katonai ellenállásra nem adott parancsot, tagjai el­hagyták a Parlamentet és a jugoszláv nagykövetségre menekültek.

- A felkelőcsopor­tok parancs nélkül is felvették a harcot a szovjet tankokkal.

A házi készítésű benzines palackok (Molotov-koktél), a géppuskák legfeljebb kisebb veszteségeket okoz­tak az ellenségnek, de a szovjet tankhadosztályok, a légierő és a nehéztüzérség meg­állításához kevés volt. A Forradalom elbukott!