Arany János

•Születése:

Nagyszalontán 1817. március. 2-án

Arany György: kevés földdel rendelkezett, kis házabíró

földműves volt.

Gyermekeik közül Sára és János maradt életben a 10 gyermekek közül

Az idős szülők mindentől féltették, óvták gyermekeiket.

• Gyerekkorában: -Sokat betegeskedett -"véznának" mondta magát. -Apja: hamuba írva tanította meg olvasni. 

-Apja meséiből tanulta meg a hajdúságnak a törökvilágból

származó mondai hagyományait.

• Iskolái: -Nagyszalontai, Debreceni Református kollégiumba tanult. (1823-33 őszéig)

14 éves, amikor szülei szegénysége miatt segítségédtanítói állást vállalt, s beköltözött lakni az iskola épületében.

-Rengeteget olvasott.

-1833 őszén: a debreceni kollégiumba ment tanulni.

1834. április-tól 1835. április-ig.:

Segédtanítóként dolgozik Kisújszálláson.

-1835 tavaszán: Visszatért Debrecenbe és folytatta tanulmányait, de nem -Fejezte be a kollégiumot, színész lett. 

• Foglalkozásai: -segédtanító -vándorszínész -festő és szobrász akart lenni -korrektor -városi írnok, tanár, másodjegyző, tanító, szerkesztő, műfordító

Nyelvtudása:

német, latin, francia, angol

• 1836 őszétől 1839.januárjáig: Szalontán à korrektor

- 1839-ben: városi írnok

-1840-ben: másodjegyző

• Felesége: Ercsey Júlianna

Gyermekei: Arany Júlianna, Arany László

-23 éves korában vette feleségül -Takarékoskodott, hogy családja számára megteremtse anyagi alapját.

• Költői pályájának indulása: 1845: vígeposz: -Az elveszett alkotmány, 25 arannyal járó pájadíj

1846: készíttessék költői beszéd, versben, melynek hőse valamelyet, a nép ajakin élő történeti személy pl. Mátyás anyja, Toldi Miklós, stb.

1846. november. 26.:

25 db aranyat nyert a Toldi művével és Petőfi Sándor barátságát.

1848- van a Kisfaludy Társaság tagja lett.

• Forradalom időszakában:

1848: Aradon nemzetőr

-Nép Barátja című lap szerkesztője. -1849 tavaszán:

Fogalmazó Debrecenben és Pesten

àbujdosnia kellett

Anyagi összeomlás, majd Geszten 1851-ben a Tisza családnál

nevelőként dolgozott.

• 1851-59: Tanár a Nagykőrösi Gimnáziumban, magyar és latin nyelvet tanított.

1860: A Kisfaludy Társaság igazgatója.

1865-76: A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára

folyóiratokat indított / Szépirodalmi Figyelő koszorú néven/címmel /

• Visszavonulása: 1877-82: -Őszikék korszak 

-A város zaja elől a Margit-sziget tölgyfái alá menekült. 

-Kisebb verseit a kulcsra záródó Kapcsos Könyvébe írta. 

-Keletkezésük sorrendjében, napra szóló keltezéssel. 

-Amiket ebbe írt valószínűleg senkinek vagy csak legjobb - barátjának és fiának mutatta meg. 

- Őszikék című verses kötete csak halála után jelent meg. 

• Halála: 1882. okt.22. Budapest -Egyik menedéket a zene volt. A márika a magányos Duna- parti

sétái, melyet soha sem mulasztott el.

Egy ilyen séta okozhatta a végzetes tüdőgyulladását is.

Karosszékében érte a halál 1882. október. 22-én.

-Az Akadémia előtt 10000 tömeg volt jelen, a koporsója körül, az

egyetemi ifjúság állt díszörséget.

-A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Ady Endre

Életrajz:

• 1877-ben született Érmindszenten—elszegényedett nemesi család
• Édesapja: Ady Lőrinc
• Édesanyja: Pásztor Mária
• Öccse: Ady Lajos
• Első 5 osztályt Érmindszenten végezte
• 1888-92. Nagykároly - piarista gimnázium
• 1892-96. Zilah – református kollégium
• Kincs Gyula – Szilágyi c. lapban első verse, címe: Március 20.
• Üzenet egykori iskolámba c. versét ennek az iskolának címezte
• Debrecen –jogi tanulmányok (abbahagyta)
• Újságírással kezdett foglalkozni
• Debrecen c. folyóirat – itt kezdett el irogatni rendszeresen
• áttelepült Nagyváradra –Nagyváradi Napló (igazi újságíróvá vált, egyéni hangja,kritikai szemlélete itt alakult ki)
• első verseskötete – Versek (Debrecen) > nem keltett visszhangot
• második verseskötete – Még egyszer > "
• Belevetette magát a bohém életbe (itt szedte össze a szifiliszt)
• megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllal (zsidó kereskedő felesége, Adyt szeretőként tartotta-9 évig tartó komoly kapcsolat lett belőle, Ady Lédának nevezte-mitológiai név is, támogatta Adyt, lehetőséget biztosított neki a világlátásra, inspiráló, ösztönző kapcsolat,1912-ben végleg szakítottal)
• 1904-11- ebben az időszakban hétszer járt Párizsban
• Budapesti Napló
• 1905-ben darabont kormány sajtóirodájában dolgozott (hamar otthagyta)
• Új versek c. verseskötete jelent meg (rengeteg támadás érte, menekült Párizsba)
• Vér és arany
• Az Illés szekerén
• A Nyugat, Ignotus és Osvát Ernő pártfogásába vette, megvédték a támadásoktól és megjelenési lehetőséget biztosítottak neki
• Új idők - 1980. A duk-duk affér (mindenkit megsértett,aki támadta és azt aki támogatta is)
• Boncza Bertával kezdett levelezni (Boncsa Miklós – Török Berta: Boncza Miklós unokahúga)
• összeházasodott Boncza Bertával – Csinszka (a Csucsai kastélyban laktak)
• 1917-től Budapesten éltek (házasságuk kezdett pokollá válni)
• 1918-ban már haldoklott, számos gyógykezelésen esett át
• január 27-én meghalt

Verseskötetei:

• Versek
• Még egyszer
• Új versek
• Vér és arany
• Az Illés szekerén
• Szeretném, ha szeretnének
• A Minden – Titkok versei
• Menekülő Élet
• A magunk szerelme
• Ki látott engem?
• A halottak élén
• Az utolsó hajók – Posztomusz=halála után kiadott kötete

Költészete:

• Új költői magatartást, költői szerepet vett fel. A költő saját egyéniségét állítja a középpontba, felnagyítja, felnöveszti magát a többiekhez képest, hangsúlyozza, hogy küldetése,szerepe van a világban (a nemzet felemelése, megmentése, felzárkóztatása a nyugathoz)
• Versesköteteit megszerkesztette (programadó-,záró vers; versciklusokba rendezi a verseket témák szerint; a kötet címadó verse a kötet közepén található)
• Szecessziós – szimbolista látásmód (zsenikultusz, énkultusz, betegségkultusz, halálkultusz, dekadencia)
• Komplex képei nehezen értelmezhetők
• Verscímei 3 szóból állnak
• Versritmus megújítása (szimultán ritmus; bimetrikus versek – szabadon keveri az időmértékes és a hangsúlyos versritmust)
• Rímek, refrének, ismétlések
• Merészség, költői szabadság jellemzi

Új költői magatartás, küldetéstudat témaköre

Góg és Magóg fia vagyok én (Új versek)

-Kifejti, hogy mi a költő és a költészet feladata (ars poetikus műnek is tekinthető)

-Góg és Magóg – bibliai pogány fejedelmek

-a hagyományokat, a hagyományos kultúrákat szimbolizálják, az azokhoz való kötődést

-sorsukat, szenvedésüket is átveszi mint utód

Szerkezete:

1-2. vsz.:

-szerkezeti és gondolati hasonlóság

-büszkeséget(hátravetés,szokatlan szórend), de bizonytalanságot("hiába" szó, amit vállal,nem biztos, hogy továbbél) fejez ki

1-2. sor = 5-6. sor

-Ősi magyar pogány múlthoz való kötődés(ezt erősíti a 6. sor; az ősi költészet ritmusa, hagyománya a példa) – Vereckei hágó

↕

-az ujítást is szeretné meghonosítani M.o.-on, a hagyoományok megtartása mellett – "Új időknek, új dalaival"

-Dévény(a Duna NY-on itt lépett a történelmi M.o. területére)

-szándéka: új gondolkodásmódot akar behozni NY-ról az országba (elbizonytalanodik: erre fogékonyak lesznek-e az emberek)

-ő képes arra, hogy az új eszméket megmutassa a magyaroknak, ez az ő küldetése (vállalja is ezt!; ő, E/1. sz.-ben megpróbálja ezt, egyes-egyedül,költőként; fel akarja törni a magyarság elzártságát)

1. vsz.:

-megmutatkozik a felnagyított költőszerep

-harcot mutat meg: ellenfelei tömeg ↔egymaga

-vállalja a szenvedést is a cél érdekében (ezt Vazul szimbolizálja. Keresztény ↔ pogány-ezt vallja; nála ez lázadást jelent, azt szimbolizálja)

-a szenvedések hitét, gondolatát nem veszik el tőle .

-ti (elmaradott,régihez való ragaszkodás) ↔ én (új lázadó)

4.vsz.

-"de" ellentétes kötőszóval kezdődik→ha fenn is áll a lehetőség, hogy belepusztul a harcba, akkor is utolsó leheletéig harcol, írja a verseket, bízik benne, hogy ennek hatására születik egy új M.o.

-állapothatározók halmozása =>szenvedés

-mégis háromszori ismétlése

-régivel,maradisággal való szembefordulás

-Király István ezt nevezte mégis-morálnak

-a bizonytalanság eltűnik, magabiztosan hisz egy jobb jövőben

-Pusztaszer – régihez való ragaszkodás szimbóluma

Költészetének célja: újítás, modernizálás

Mondanivalója:

-a magyarság megváltásra vár, ő az, akinek ezt meg kell tennie

- meg akarja őrizni a múlt hagyományait,de újítani is akar

-a multat sohasem szabad megtagadni, mert akkor nem lesz jövőnk

Rímelése: félrím (xaxa)

Verselése: kevert

Stílusa: szimbolista – bibliai és ősi magyar szimbolumok

Új vizeken járok (Új versek)

• záróvers

Cím: kifejezi az újítást, a változás akaratát – újítani, változtatni akar

- szimbólumok, motívumok

Szerkezete:

• keretes minden vsz. (1. és 4. sor ugyanaz)
• a 3. sor minden vsz. -ban ugyanaz ( "Röpülj, hajóm."

1. vsz.:

- hajó (életét szimbolizálja)

- arról beszél, hogy mi az ő életcélja, küldetése

- szembeállítja magát a többiekkel (magát felnagyítja)

- élete egyik céljának a cselekvést, a tetteket tartja

- magát a holnap hősének tartja ( a holnapért akár fel is áldozza magát a küzdelem során)

1. vsz.:

- költői, művészi szabadságra vágyik

- nem akar a megszokott költészethez ragaszkodni, újítani akar

1. vsz.:

- izgalmas az új dolgok megvalósítása, a küzdelem

- ez az izgalom az, ami ösztönzi az újításra, tovább űzi

4-5. vsz.:

- a tagadás, szembenállás kifejezése (tagadja a régit,a hagyományosat)

- ő mást és újat akar (ezt nyomatékosítja)

- hegedűs = költő

- nem vállalja azt, amit a régi költők, nem akar senkit sem kiszolgálni, csak a saját álmait, vágyait akarja teljesíteni

- ellentét: szentlélek ↔ kocsma gőze(mindegy, hogy mi az ihlet forrása)

Rímelése: aaxa

Az Úr Illésként elviszi mind (Az Illés szekerén)

- II. Vajda : Üstökös

Téma: küldetéstudat – mi a sorsa azoknak, akik áldozatot hoznak a küldetésük során?

- Illés próféta bibliai példázata szimbolizálja a magyar próféták (=költők) sorsát

- tüzes szekér = költők szíve

- magasságokba rohan, célokat tűz ki magának, de a meg nem értettséggel kell szembesülnie

- aki prófétaszerepet vállal mint költő,nemcsak dicsőség, hanem szenvedés lesz a sorsa

- ellentétek!

Hunn, új legenda (1913)

• Hatvany Lajos bírálta Adyt, ezt a verset neki ajánlotta, 1913-ban (Ki látott engem? kötet)
• kiábrándultságot sugárzó kötet – világháború, magyarság, emberiség
• költői öntudat, magány, kitaszítottság nem értik meg; a szürke tömeg nem is értheti meg
• költősors és magyarság vállalása.
• eredetiség fontosságának hangsúlyozása, másolások elítélése
• régi elavult keretek, korlátok áttörése, újszerűség.
• vsz: három hatalmas költő (Goethe, Petőfi, Arany) említése, gúnyos éllel (magabiztosság)
• vsz.: A kritika visszautasítása. (evokáció: Petőfi: A természet vadvirága)
• a siker nem számít, nem vágyik rá, nem az a fontos – kritikának nincs értelme
• Ady célja eléréséhez a költészet csak eszköz

Sem utódja, sem boldog őse (Szeretném, ha szeretnének)

-kp.-ba egy magányos, meglett ember szenvedéseit, érzelmeit állítja

1. vsz.:

- számba veszi, hogy senkije sincs, mennyire magányos

- hontalannak, abszolút kitaszítottnak érzi magát

- tagadószók sokasága

- mégis nagyra tartja magát

1. vsz.:

- a felsorolás, mint egy metafora (énmetaforák) sor (kitaszított, magányos, mégis különleges => épp ezért érzik őt idegennek a többiek)

1. vsz.:

- nem érzi magát jól ilyen szerepben (fájdalmas felkiáltás)

- szeretné megmutatni az igazi, valós énjét

1. vsz.:

-mint költő, mint ember, mint férfi a párját, a társát keresi, aki támogatja a küzdelemben

- a költőben erősen él az én feltárás, fokozottan él benne az önkifejezés vágya

Léda-versek

Életrajzi háttér:

- Diósyné Brüll Adél nevéhez fűződnek

- kapcsolatuk: nagy szenvedélyű, egyenetlen, nem harmonikus, nem békés, nagy konfliktusok-nagy kibékülések, ambivalens (kettős érzelem, egyazon időben egy személy iránt érzett ellentétes érzelmek: szerelem ↔ gyűlölet)

- nő és férfi harcol egymással (pl. Héja-nász az avaron c. csatározás kettejük között, erős intenzív metaforában jeleníti meg kettejüket)

- halálmotívum, dekadens életérzés

Héja-nász az avaron

- ősz= halál

- erős, intenzív önmetafora

- önmagukat gyakran beleképzeli valamilyen romantikus, teátrális szerepbe

• ismét az újszerűség dominál, főképp a jelképválasztásban, az erotikus ábrázolásban
• a szerelem ambivalens érzelem – ezt tükrözi a vers is
• megjelenik az elmúlás élménye, a kilátástalanság (évszakmetaforika)
• harc-motívum
• út-motívum – egyre gyorsabb haladás
• ritka, háromsoros strófák

Örök harc és nász

Cím: kiválóan kifejezi a kapcsolat ambivalenciáját

- merész, meglepő, ellentétes képek

- mea culpa = az én bűnöm ( a liturgia része, az egyházi szertartás része, bűnbocsánatért könyörög)

- igét csinált belőle : "Mea-culpázok" = bocsánatot kér

-paradoxon

- érzelmi kavarodás

- sorsuk, végzetük : az örök harc és nász

- vonzás és taszítás van kettejük között

- féltés ↔ féltékenység

- átkozódás ↔ megbocsátás

- a másik teljes birtoklása és annak lehetetlensége

- idilli boldogság nincs, folyamatosan jelen van az elmúlás gondolata és az egymást gyötrő vad indulatok

- látomásos líra (elképzelt jelenet sor)

Lédával a bálban

- elképzelt, látomásos jelenetsor

- mint egy tragikus karnevál (fiatalság, öregség álarca)

- a zene alapozza meg a nem harmonikus hangot

- a vörös és a fekete ellentéte határozza meg a verset

- mintha a halál jelent volna meg velük együtt a teremben

- a Léda-szerelem újszerűsége abban is áll, hogy megszüntet egy addigi irodalmi hagyományt: a hitvesi szerelem kötészetét (helyette erősen hangot kap a szexualitás, vágy, erotika, a szerelem romboló volta

- dráma utolsó felvonása: a szakítóversek

- a szakításban Ady igazságtalan és önző (saját szerepét felnagyítja, nem érez hálát és szabadulni akar a kapcsolatból)

- az addig istenített asszony : Léda asszony zsoltárai

Léda aranyszobra

↓

Elhagyott, eldobott asszony, aki ezt nem érdemli meg

- utolsó D-Fr-o.-i utazás emlékére jelenik meg az Áldás-adás a vonaton c.-ben

- nagy vihart kavart szakítóvers : Elbocsátó, szép üzenet

Elbocsátó, szép üzenet

- igazságtalan és kegyetlen elbocsátás

- mindent elvesz, megtagad a másiktól, amit köszönhetett neki (még róla szóló verseit is!)

- nehéz eldönteni, hogy őszinte-e vagy ez egy költői szerep, modor

- egyedi, egyszeri szóalkotások – "verses rádfogásaim"

- megtagadja a Léda-verseket,amit írt, csak hazugság volt

- varázs = szerelem ← már megtört, túlzás

← már haldoklott a kapcsolat, végleg lezárja a halódó viszonyt

- alletiráció, t és sz hangok kopogása

- fokozás

- királynak ábrázolja magát – palást=feledés palástja, amely eltünteti, megsemmisíti a másikat

- megalázó sajnálat

- Lédától megtagad minden önálló értéket, önálló személyiséget ↔ túlhangsúlyozza saját költői szerepét

- a képek feleslegesen gonoszak, kegyetlenek

- megszabja hogyan viselkedjen a szakítás után – nem állhat bosszút

- személyiség megtagadása – "kis kérdőjel"

Adynak a 3. szakítóverse Valaki útravált belőlünk : lecsendesedett, fájdalmasabb hang, nincs benne kevélység

A magyarság-versek

- a művészetben ez egy állandó téma, toposz, motívum – hazaszeretet, nemzethez való tartozás

- Ady ezt a témakört is megújítja – csak rá jellemző, egyedi hazaszeretet jelenik meg –- kritikai hazaszeretet—

- patriotizmus = hazaszeretet (latín, patria = haza)

- Ady nem lelkesedéssel dicséri a hazát, bírálja, sőt látszólag bántja

- pl. Páris, az én Bakonyom c., Nekünk Mohács kell c., A föl-földobott kő c.

- sok vád érte ezért, pl. nyugatimádattal vádolták, hogy elfordul hazájától

- a kritikák célja a felrázás, a cselekvésre ösztönzés

Páris, az én Bakonyom

Cím: Bakony- szimbolikus, a betyárok, hatalom elől menekülők búvóhelye

- ha választani kell, ő Párizst választja

Értékrendszere: értékhiányos szféra (M.o.) ↔ értéktelített szféra (Párizs)

- a lírai én ars poeticája

- "bűne" , hogy messze lát, előre lát

- dacos ellenállás, mégis-morál

- Ady patriótizmusa ostorozó

Nekünk Mohács kell

Cím: sokkoló

- Mohács a magyar ember tudatában a pusztulás, a veszedelem, a vereség, a vég szimbóluma

Cél: a nemzet felrázása a tehetetlenségből, hogy lépést tudjon tartani a haladással

- mögötte féltés, szeretet, óvás van

- 3 intenzív, dinamikus versszakból áll

- Benedek Marcell: ez egy "fordított Himnusz"

- kételkedő kifejezéssel indít: "Ha van Isten" -3x

↑

Anaforás kezdés: dinamikát, visszatérő ritmust ad, szerkezetet, vázat ad

- váratlan,hatásos fordulat : a Himnusz áldáskérése helyett erős, negatív igéket halmoz – ne könyörüljön, verjen, ne sajnáljon, üssön, ostorozzon, rángasson → 3x szerepel, fokozás

- szent galamb – Noé története

- remény, újrakezdés

- elhessegeti, nehogy a magyarság ezt higgye, hogy lehet lazítani, mert elmúlt a vész

- hitet tesz hazaszeretetéről, a hazához való ragaszkodásáról

A föl-földobott kő

Cím: szimbolikus, példa: a földobott kő szükségszerűen visszaesik a Földre

↓

Önszimbolizmus – ő a föl-földobott kő, ő az, aki mindig visszatér, bármennyire is ostorozza hazáját

- a vers címadó metaforája a szükségszerűséget, a determináltságot hangsúlyozza, a végleges helyhez kötöttséget

- a költői képben a hazaszeretet mindig visszahúzó ereje azonosul a gravitációval

- a strófaépítés a kő ellentétes irányú mozgását sugallja

- 2, tíz szótagból álló, rímekkel összefogott sor

- a fölfelé haladás és a lefelé zuhanás azonos hosszúságú útja

- a 3. rímtelen, 6 szótagból álló rövidebb sor pedig a földre érkezés tompa koppanása

Ellentétek:

- érzelmek mozgása (elülnek ↔ fellángolnak)

- távol ↔ közel

- lent ↔ fenn

- a lélek szándéka a menekülés innen, a lenti világból vágyakozása a messze tornyok magasába húzza, de törvényszerűen visszazuhan a földre

- a megváltatlanságot fejezi ki a 2x-es számnévi túlzást

- megvallotta magyarságát, hazája iránti hűségét, népével való azonosságát

- szeretet, ragaszkodás jelenik meg a megszólításban – "Kicsi országom"

A magyar Ugaron víziói, (újszerű tájlíra)

- a Petőfi óta hagyományos magyar táj itt megváltozik

- a félfeudális, elmaradott, magyar társadalom szimbóluma lesz az ugar (terméketlen, durva, kihasználatlan)

- ez a táj szimbolikus, látomásos (vízióval teli, durva, kihasználatlan)

- dominálnak benne az értékhiányos szerkezetek

értékhiányos(Ugar- dudva muhar ; elvadult táj, giz-gaz) ↔ értéktelítettség(virág?-érték – színes, gondozott)

- a szimbolikus tájban a csönd is halálos, ez egy halott táj

- a verszárlatban igehalmozás van

- a szimbolikus térben fokozatosan mélyül és végül, mint egy sír befedi, elföldeli

- az ítélet, figyelmeztető ítélet : a kacagó szél szimbóluma(haladás szimbóluma; nincs benne részvét, kíméletlen, gúnyos, kritika van benne)

A Hortobágy poétája

- a Hortobágy tipikus magyar tájelem, de itt szimbólum, méghozzá a költő ill. a művész sorsának tragédiája az elmaradott, lehúzó közegben

- legény = önmaga, de általánosan a művészek (érzékeny, fantáziája színes)

- a kiemelkedő személyiség tragédiája az, hogy érdektelenség, meg nem értés veszi körül – 2 választása van : vagy elhallgat, nem alkot; vagy lealacsonyodik (káromkodik, vagy fütyörészik)

A Tisza- parton

- szimbolikus táj

- a művész és a környezete jelenik meg

- Kérdés: Mit keresek én itt?

- normális jellegű a versszöveg, állapotrajzot ad

- kezdése: érdekes, egzotikus

Gangesz: szimbólum; izgalmas, titokzatos, más, furcsa, érdekes; ez az ő költői világa

Önjellemzést ad, önportré

1. vsz.: a költőlét, a művész jellemzése (metafora)
2. vsz.: lehúzó környezet

- nominális felsorolás (alföldi tájelemek; durva, negatív; "álom-bakók", hóhérok, akik megölik a költő álmait, álomgyilkosok

A fajok cirkuszában

- magyarság versekhez tartozik

Keletkezése: 1910.

- tipikus Ady-féle elégikus hangú költemény

Témája: a magyarság sorsa, jövője

Szerkezete: szimmetrikus (1-4. vsz. és 5-8. vsz.)

1-4. vsz.:

- alapgondolata: a magyarság le van maradva, olyanokért harcolunk, amiért nem éri meg a, miért már kár küzdeni

- Ady azzal kezdi, hogy vállalja a magyarságát, nem akar más lenni, akkor sem, ha olykor ez nem tetszik neki

- a magyar sors= számkivetettség

- paradoxonnal indít, ismétlésekkel teli

- 3. vsz. mitológiai utalás (nem kár értünk, ha elpusztulunk)

- 4. vsz.: M.o. majmol, máshol más nemzeteket (nincs magyar eredeti ötlet arra, hogy hogyan zárkózzon fel, hogy felemelje magát)

- elhibázott, elmulasztott lehetőségeket sorolja fel ill. az elkövetett hibát, mások majmolását

- elveszítjük azt, ami magyar, eredeti, különleges

5-8. vsz.:

- "de" ellentétes kötőszó választja el az első résztől (mégis-morál)

- a reménytelen helyzetben is azt látja, hog neki és annak, aki képes a magyarok közül, küzdeni, harcolni kell

- "Húsvéttalan a magyarság"

- eredeti, különleges-szóalkotás

- a reménytelenséget jelenti (elveszítettük azt a reményt is, hogy a magyarság számára van megváltás)

- még a legreménytelenebb helyzetben is az a dolgunk, hogy tegyünk a magyarságért, az feladata az, hogy írjon

- az emberi életet a küzdelem teszi értékessé

- ezen küzdelem vállalását emeli ki a további versszakokban és hangsúlyozza

- megkérdőjelezhetetlen, visszafordíthatatlan kijelentéseket tesz: a mi sorsunk a nemzetek küzdelmében már eldőlt, szánalmas, nevetséges bohóc-sors

Cím: A fajok cirkuszában

↓ ↓

A többi nemzet a fennmaradásért folytatott küzdelem, létharc

- kimondja a végső ítéletet: a magyarság sorsa a kötelező bukás, de a magyaroknak ennek ellenére a végsőkig kell küzdenie, harcolnia

- szimbólumrendszere összetett, de a cím fejezi ki a legjobban a magyarság elveszettségét

Célja: felrázás, cselekvésre bíztat, buzdít

A hiányérzet versei

- Ady bonyolult személyiség, felfokozott életvágy jellemzi

- a teljes életet szeretné megélni (kihívások, kalandok, költői szárnyalás, elismertség, magánéleti harmónia)

- új motívum: a pénz, az arany motívuma – Vér és arany kötet – a pénz szükséges a teljes élethez, de ő egész életében nélülözte, harcolnia kellett érte

- prózai cikke: A pénz esetei

- A. Rodin: A gondolkodó

- Ady elragadtatása és véleményei: Rodin megalkotta a humánum szobrát, ő pedig megalkotja az antihumánum szobrát, a pénz bálványát, a Mammont

Harc a Nagyúrral

- torz, groteszk, xx. Sz.-i modern bálvány, amivel harcolni kénytelen, ezt a harcot írja le

- modern ballada

- látomás, vízió, a művész álma egy szimbolikus tájban

- "A zúgó élet partján" zajlik a küzdelem

- tenger, ami a teljes élet szimbóluma, kalandok ott várnák őt

- párbaj a 2 fél között, de a költő türelmetlen, sürgető, mert szorítja az idő, a szirén hangok hívják, csábítják

- rejtetten megjelennek benne a szirének (4. vsz.)

- a szörnyalak groteszk, taszító, naturálisan írja le

- a költő megalázkodni kényszerül, egyenlőtlen párbaj

- több fokozat: 1. először simogatja

1. majd lerogy
2. kiadta legbelsőbb titkait, gondolatait

- a szörnyalak megfosztja emberi méltóságától, dehumanizálta

- a költő egyre erőtlenebb, egyre gyengébb, a harc egyre drasztikusabb, egyre vadabb

- fiktív dialógus, csak a költő beszél, a dialógus ezért csonka, a mammuon csak nonverbálisan reagál

- sok feszültség van benne, provokatív, a bálvány felsőbbrendűségét mutatja

- idősík a zárásban a jelen, de átúszik a jövőbe – a harc végtelen, örök, időtlen

- megmaradt a hiány is

Kocsi-út az éjszakában

- elszántan kereste az emberhez méltó, tartalmas életet, de szembe kellett néznie azzal, hogy a xx. Sz.-i ember számára már nincsenek kikezdhetetlen értékek (erről vall ebben a műben)

- az életrajz ismeretében lelhetünk mögötte akár valóságos élményt is, de a vers világában minden jelképes értelmet kap

- egy képzeletbeli, lelki tájat jelenít meg

- a költemény szövege szándékosan puritán (legfeltűnőbb poétikai kellék a sorismétlés)

Rímelése: ölelkező (abba)

- statikus jelleget keltenek az állítmányok, melyek névszói- vagy összetett állítmányok

- a lírai én monológja

1. vsz.:

- csodálkozást, borzongást kiváltó felismerések

- különlegesség a kifejezett megállapítások mértékében rejlik (a Hold csonkább, mint máskor; az éjszakai táj jóval elhagyatottabb; a szomorúság lehangolóbb)

- ismétlésekkel hangsúlyozza az egyszeriséget, a megszokottól való eltérést (milyen 4x ; ma 3x)

- szorongó levertség

1. vsz.:

- kozmikus méretű összeomlás

- összetörten, szétesetten, darabokban hever már minden, az "egész", a "lány", a "szerelem"

- erősíti az anafórás helyzetben, 4x ismétlődő "minden" általános névmás

1. vsz.:

- a lélek jajkiáltásaként hallatszik

- "jaj-szó" kíséri az életből kifelé futó "rossz szekeret", mely a halál felé viszi kétségbeesett utasát

Mondanivaló: minden érték és igazság bizonytalan a XX. Sz.-i embernek, lehetetlen a beteljesülés, a boldogság elérése

Halál- versek

Párisban járt az Ősz

Ősz – ősi toposz

• elmúlás szimbóluma
• megszemélyesíti Ady

- valóságos és fiktív táj egyszerre (Szent Mihály útja Párizsban)

- fikció a költő és a halál találkozása, a környezet erről nem vesz tudomást

- a vers izgalmas, érdekes síkja: megragadja z ihlet percét, a ver születésének pillanatát

- hangulatilag 2 részre szakad:

1-2. vsz.:

- a halál leheletfinom sejtelme jelenik meg (Párizsba egy pillanatra szökött be a megszemélyesített elmúlás, az Ősz)

- a titokban való érkezésre utal a "nesztelenül", a "suhant"

- megjelenik az elgondolkodtató nyugalom, a tűnődő merengés, az ihlet perce

- az elégikus borongásból fakadnak a hamar ellobbanó impresszionisztikus "kis rőzse-dalok", azaz a versek

- az idillikus lelkiállapotot hangsúlyozzák az erős szinesztéziák, alliterációkat tartalmazó halmozott jelzők

3-4. vsz.:

- az Ősszel való találkozás tragikus élménnyé válik

- izgatottá, remegővé, titokzatossá válik a vers 2. része

- itt már a pusztulás baljós hangulata lett úrrá

- a halállal eddig csak fölényesen kacérkodó, a halált megszépítő egyénben felrémlett a rút halál közelsége és kikerülhetetlensége

- a világ közönyösen veszi körül

- a Nyár (az élet, a többi ember szimbóluma) észre sem vette a halál látogatását

- a halál pedig csak gúnyosan visszakacag rá

- az élet értelmét kereső, a teljes életre vágyó ember eljutott a megsemmisülés tragikus felismeréséig, a tehetetlenség bénító érzéséig

Istenes- versek

- Balassi óta jelenlévő téma a költő és Isten viszonya, a művész és az Isten, az ember és az Isten viszonya

- mindenkit foglalkoztató kérdés Isten léte vagy nemléte

- a művészet egyik alaptémája, midnen művészi ágban

- Adynál ez egy kp.-i motívum, kp.-i téma

- 1908-tól Az Illés szekerén c. kötettől minden kötetben található olyan versciklus, mely istenes verseket tartalmaz (A Sion hegy alatt)

- 1909. Szeretném, ha szeretnének c. kötetéből

- a téma beépül a teljes életműbe

- Ady élethelyzete

- otthontalanság

- maga a betegség, betegségtudat

- halálközelség

- Ady védi saját személyiségét, énjét, individumát

Ellentmondás:

- támaszt keres Istenben, megadja magát neki, keresi a hitét

- őrzi függetlenségét, vitatkozik Istennel, megkérdőjelezi létét

- viszonya Istenhez ambivalens

- prózai írása 1910-ből : Az Isten az irodalomban c.

- számára támasz kereső lelki szükséglet volt az Istennel való foglalkozás

- istenképe: profán (világi, emberi jellegű, emberarcú)

- megszólítható, kérni lehet, vitatkozni lehet vele

A Sion-hegy alatt

- fiktív találkozás a bibliai helyszínen

- szeretné elérni, megszólítani Istent, de nem jön létre kommunikáció, szakadék, távolság van Isten és ember között

- gyakori a gyermekkor és a felnőttkor egymásravetülése

Gyermek(őszinte, naív, a hite bizakodó) ↔ felnőtt (bizalmatlanság, távolodás, kételkedés,

Könyörgés, szenvedés motívum jelenik meg)

Imádság háború után

- a háború az élet harca, belső és külső harc, melybe belefárad, békességet és vígaszt keres Istennél

- a vers ima jellegű

- a belső és külső békét óhajtja ima formában Istentől a fáradtság, fásultság állapotában

Álmom: az Isten

- a kiúttalanság, a céltévesztés miatt van szüksége Istenre

- nominális stílusú

- a főnévi igenév – a menni- hangsúlyozása folyamatos küzdelem az életben, folytonos, monoton állapot

- a közeledés és a távolodás ambivalens folyamata tükröződik a versekben

Hiszek hitetlenül Istenben

Cím: paradoxon

- az Isten keresés egy állomása, tükre ez a vers

- a kötet: A Minden-Titkok versei

- titok: szimbólum, jelkép: Isten ; a stilizált költői én, a szubjektum, a személyiség

- önvád szólal meg benne

- sajátos szóhasználat

- az örök érték-fogalmak megőrzését kéri, vádolja önmagát, hogy hajdan ezeket megvetette vagy nem vette komolyan

- az értékek között az isten- fogalom áll a kp.-ban

- ahogy a halál-tudat, betegség-tudat erősödik Adyban, úgy közeledik Istenhez

- a lélekben 2 irányú folyamat zajlik le:

a test fokozatosan veszíti el tartalékait

↨

a lélek megnöveli a tartalékait

- Bibliai motívumokat használ (gyakran prófétákra hivatkozik)

Istenhez hanyatló árnyék

- mottó: Ószövetség, Zsoltárok könyve

- kulcsot ad a vers értelmezéséhez

- önmetafora és –hasonlat (árnyéknak nevezi magát, készül a halálra)

- archaikus hangvételt, színezetet kap az egész vers

- lelkifurdalás érződik, szemrehányás az eltékozolt hitért

- bocsánatkérés van benne

- tudatosan kényszeríti magát arra, hogy higgyen Istenben

- a vers zárlata megerősítés (nem szabad hinni másban)

- a versnek ritmust, lökést ad az áthajlás, enjambement

Forradalmi- versek

- Ady úgy vélte, hogy M.o. helyzetén csak egy forradalom változtathat, ez a forr. Megteremeti az új, emberséges jövőt

- a forr.-ban résztvevőknek azokat a rétegeket tartotta, akiknek nincs mit veszíteniük (parasztság, munkásság)

- polgári demokratikus forr.-ra volt szükség Ady szerint

- a forradalom szükséges, de érezte, hogy ez ekkor már késő, hiába

A magyar jakobinusok dala

- cselekvésre ösztönző, agitatív jellegű mű

- a jakobinusok lelkesedését, hitét helyezte át ebbe a műbe

Szerkezete:

1-4. vsz.:

- kérdésekkel próbálja felrázni M. o. népeit, nemzeteit

- M.o.-ot alvó, szegény országnak mutatja be

- M.o. népei fölött elnyomottság, kiszolgáltatottság uralkodik, közös szenvedés köti őket össze

- de az akarat hiányzik

- a cselekvésre, az összefogásra akar buzdítani (fő indok: közös sors, közösek a célok)

5-8. vsz.:

- azt próbálja megmutatni, hogy összefogásra van szükség

- csak akkor lehet elérni a közös célokat, ha összefogva kirobbantunk egy forr.-at, ehhez akarni, tenni kell

- a forr. Akadályát a "ha" szó szimbolizálja

- erőben és erkölcsben összehasonlítja, szembeállítja a forr.-i tömeget azokkal, akik a régi világhoz, hatalmukhoz ragaszkodnak ( a forr.-i tömeget tartja értékesnek)

Rohanunk a forradalomba

- 1912. május 23-i "Vérvörös csütörtök" ihlette a verset

- a verscím és az utolsó sor a vers kerete, ami tényként, kijelentésként hangzik el

- Ady mint vátesz-kötő jelenik meg

- a május 23-i eseményekből következik, hogy itt az idő, hogy cselekedjen a sorsával elégedetlen forr.-i tömeg

Szerkezete:

- helyzetelemzés (körülveszi őket a halál)

- lelkesít, harcra buzdít

- bírálja a fennálló rendszert, a pol.-i hatalmat

- tisztítótűz, ölés kell (nyíltan erre hív fel, ösztönöz)

- összefogásra helyez nagy hangsúlyt (úgy érzi itt meglesz az összefogás)

- utolsó versszakban a vihar előtti csend jelenik meg, ennek következménye nagy robbanás lehet csak, Ady már csak ezt várja

Háborús-versek

Az eltévedt lovas (1914)

- az eltévedt lovas metafora

- ősi magyar kultúrára utalhat

- nem tud és nem is akar elszakadni az ősi múlttól

- ez a lovas már nem az, akitől régen Európa félt

- a jelenetben való útvesztést, a bizonytalanságot, a magyarság eltévedését jelenti ( de lehet, hogy az egész emberiség útvesztését jelenti)

- ok-okazati összefüggések hiánya és a szimbolista homály jellemzi

Szerkezete: kerete (1-9. vsz. ugyanaz)

- sejtelmes képet állít elénk

- homályos, bozótos tájon (jelenre utal) lovas vakon lovagol, nem találja az utat

- a múlt csak hanghatásokban jelenik meg (akusztikai elemekre épít a vers elején)

Hangulata: félelmetes, sejtelmes

1. vsz.-ban a jelent akarja érzékeltetni a múlt mellett

- a múlt értékei helyett itt maradt egy kiismerhetetlen, kietlen táj

- a múltból felsejlenek az értékek, de a bozót igyekszik elnyelni őket

1. vsz.-ban az őszi, komor képek a pusztulás elkerülhetetlenségére utalnak

- az emberek a háború, a pusztítás miatt folyamatosan fogynak

- sík vidéket ábrázol, amibe beleíródik a pusztulás, az elmúlás hangulata

1. vsz. a vers csúcspontja, ez fejezi ki a végső eltévedést

- a múlt értékei összezsúfolódnak

- nincsen remény, nincsen kiút az emberiség számára

- Ad ezzel a komor hangulatú versével a reménytelen jövőre hívja fel a figyelmet, és arra, hogy a háború miatt nemcsak a magyarság, hanem az egész emberiség sorsa veszélyben forog

- jövőképe egyáltalán nincs

Emlékezés egy nyár-éjszakára (1917)

Cím: az I. V.H. kirobbanásának napjára, éjszakára utal (1914. júl. 28.)

- 1917-18-ban költészetében hangsúlyozza azt, hogy meg kell őrizni a humánumot, az emberi méltóságot, gondolni kell a háború utáni időkre

- ha megőrizzük az emberséget, a humánumot, akkor van remény, van esély a jövőre, az újjászületésre

- a magyarság túlélése, értékek átmentése is fontos volt számára

- ismét megjelenik a költői küldetéstudat (fő feladat: az értékek megőrzése)

- szerkezeti tagolódását segítik a visszatérő refrének, melyek az ismétlésekkel az adott nap különlegességét hangsúlyozzák

1. felzaklató, figyelemfelkeltő felütéssel indít

- apokalipszis, a végítélet érkezését jósolja (bibliai utalás)

- ezt az apokalipszis hangulatot viszi tovább az ismétléses túlzásokban (minden felbomlik, megszűnik a harmónia a világban)

- a teljességet megtöri a verssorok váltakozó hosszával

1. a hétköznapi élet rendje megbomlik, félelmetes dolgok történnek

- mozgalmasság jellemzi (igék, hangulatfestő, hangutánzó szavak)

1. értékeket állítja kp.-ba (minden érték a visszájára fordul)

- legjobban az erkölcsi értékek meggyalázása rázza meg, bosszantja

1. az ember erkölcsileg legmélyebbre süllyedt

- az értékek elpusztulnak ---szeretet

- Hold szimbólum – az ember és a világ szembefordulása is megjelenik benne

1. pusztítássorozat indul el (negatív tartalmú képek)
2. az Isten is az emberiség ellen fordult, de így is Istenbe kapaszkodva emlékszik vissza erre az estére

- szomorú, komor hangulatú vers, mely azt hangsúlyozza, hogy a világ szétesett, embertelenné vált

- ez az éjszaka, mint fordulópont, sorsdöntő pillanat jelenik meg, ami az éjszaka előtti és utáni időszakra osztja az embertelenséget (múlt idejű, befejezettségre utaló igék)

Mag hó alatt

Cím: metafora (az értékek elrejtését, megőrzését és átmentését jelenti)

- Ady saját magáról alkotott képe (az egyes ember i szinte már széthullott)

- kell valaki, aki a múlt emlékeit megőrizze

- ilyen körülmények között is hisz az újításban

- a költő feladata, ha kell, szóljon a költő, ha nem kell, akkor hallgasson és őrizze az értékeit, amiket később átadhat a háború után

- az elvetett érték a háború után újra megjelenhet, és életünk része lehet

Ember az embertelenségben

- a paradoxon Ady küldetéstudatára, kitartására, akaraterejére utal

Cím: az embertelenség = pusztítás, öldöklés

az ember = humánum, emberi méltóság

- 1916-ban Csucsán írta Ady

- ekkor támadtak a román katonák, ez szörnyű megrázkódtatást váltott ki Adyban

- saját szemével látta, hogy a humánumnak nyoma nincs

- az ő dolga, hogy megőrizze az erejét, akkor is, ha világvégi hangulata van; emberségét, magyarságát, ezen körülmények között

- az értékeket megőrizni, átmenteni a jövő nemzedékének ( ez az ő feladata)

Csinszka-versek

- feleségéhez, Boncza Bertához íródtak

- kapcsolatuk csak kezdetben volt harmonikus, a későbbiekben a harmónia megbomlott (oka: mindketten erős jellemek voltak és egyikük sem akarta feladni egyéniségét)

- konfliktusai nem jelennek meg a versekben, csak a harmóniáról szólnak, arról, hogy milyen biztonságot, nyugalmat nyújt az idősödő, beteg költőnek a felesége

Őrizem a szemed (1916)

- a pusztuló világban Ady feleségébe kapaszkodik, miközben érzi, hogy közeleg a vég

Cím: szem (szinekdoché)

- meghittséget teremt, közvetlenséget

- párhuzam figyelhető meg (utal a köztük lévő korkülönbségre, s arra, hogy felesége jelent biztos pontot számára)

- nagy ellentét: pusztító világ káosza ↔ kettejük biztos szerelme

- mivel a világ bizonytalan, nem lehet tudni, hogy ez a biztos pont meddig marad fenn (tehát az egyén sorsa mindig összefügg a világ történéseivel) – tehát az ő kapcsolatuk is bizonytalanná válik

- amíg élnek, együtt maradnak (szembeszegülnek a világ bizonytalanságával)

- ő maga és az ember helyt tud állni a bizonytalan világban, és ehhez fontos, hogy az embernek legyen egy társa

Nyelvezete: leegyszerűsített, hétköznapi

Rímelése: a szabályos rímelést (keresztrím) az utolsó versszak megtöri (félrím)

Ritmusa: kevert

Nézz, Drágám, Kincseimre (1917)

- szerelmeshez való közvetlen odafordulás

Szerkezete: keretes

- Ady életét ugy élte, hogy nincs semmi megbánnivaló benne

- összegzi, hogy milyen fontos volt számára a magyarság

- összegzi, hogy mennyire hitt a szerelemben, menyire szereti Csinszkát

- létösszegző versnek is tekinthető

- Csinszka szerelemét ajándéknak tartja életét ugy élte, hogy nincs semmi megbánnivaló benne

- összegzi, hogy milyen fontos volt számára a magyarság

- összegzi, hogy mennyire hitt a szerelemben, menyire szereti Csinszkát

- létösszegző versnek is tekinthető

- Csinszka szerelemét ajándéknak tartja

Babits Mihály Jónás könyve

Babits Mihály: Jónás könyve

A 20. század magyar líra megalkotója.

Poeta doctus tudósköltő

Költő, regényíró, műfordító.

Nyugat című folyóirat szerkesztője.

Műv. jellemzői:

a hagyománytisztelet,

az antik kultúra követése.

A gondolati líra terén lefordította a teljes Dante Isteni színjátékát,

Felesége: Tanner Ilonát aki Török Sophie írói álnéven ismert.
Felerősödnek betegségei és gégerákot állapítanak meg nála.

Ekkor írja meg a Jónás könyvét.

Állapota rosszabbodik Bp.-n halt meg.

A mű keletkezése:

Egy időre elvesztette hangját betegsége alatt és ekkor

a kórházban kezdte el írni a Jónás könyvét.

Műfaja:

4 részből álló elbeszélő költemény,

Főszereplő:

Jónás próféta, aki Babits hasonmása,

a történet a sorsa elől menekülő ember példázata.

A mű alapja:

A Biblia ótestamentum (ószövetség) egy részének sajátos átdolgozása.

A mű szerkezete:

· Rész:

Jónást az Isten Ninivébe küldi, hogy mentse meg a várost a romlástól!

Jónás azonban az Úr parancsa ellenére nem akar Ninivébe menni.

Az Úr ezért megbünteti engedetlensége miatt. Egy Cethal gyomrában végzi 6 napig utána partra veti a cethal.

· Rész: Rádöbbentik, hogy nem lázadhat Isten ellen.

· Rész: Jónás teljesíti küldetését, elmegy Ninivébe,

itt azonban, nem foglalkoznak vele.

Az Úr fenyegetése azonban nem teljesedik, az Úr nem pusztítja el a várost.

Jónás felháborodása az erkölcsi romlás miatt jogos,

de jogtalan a világ pusztulását kívánnia.

· Rész: Isten a jók miatt megkegyelmez a városnak.

Jónást pedig arra inti,

hogy az ő feladata nem az ítélkezés,

hanem a bátor kiállás és harc az embertelenség ellen.

A mű tanulsága:

A kijelölt sorsot vállalni kell,

a próféta nem menekülhet el kötelessége elől!

Kosztolányi Dezső Édes Anna

Nyugat

- Társadalmi háttere: a XX. század elején új mozgalom indul, Ny-i mintára.

- Közvetlen előzménye a 67-es Kiegyezés, az OMM létrejötte.

- Gyorsütemű ipari és gazdasági fejlődés. Buda+Pest+Óbuda egyesülése.

- Az irod-ban és műv-ben új témák és új életérzések jelentek meg.

> ezek folyóirat formában kerültek a közönség elé.

- 1908. jan. 1-én jelent meg az első szám. 34 éven keresztül a M.I. legmeghatározóbb kp-ja.

- Főszerkesztője: Ignotus, Szerkesztői: Fenyő Miksa + Osváth Ernő.

> Később szerkesztője még: Babits és Móricz.

- Nemcsak folyóirat, hanem program és mozgalom is.

Céljai:

- A M.I-t a Ny-i Nagy Irodalmak szintjére emelni.

- félfeudális epigonizmus létrehozása.

• Nemzedék: Ady, Babits, Kosztolányi, J. Gy, Tóth Árpád, Karinthy, Móricz.

- Kritikák is jelentek meg a Ny-ban. Kritikusok: Schöpflin Aladár, Hatvani Lajos.

• Nemzedék: Szabó Lőrinc, Illyés Gy, Német László, Márai Sándor.
• Nemzedék: Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Szerb Antal.

- A körülötte csoportosuló alkotók új látásmódot képviseltek és gyakorta támadták őket.

Regényei

- A háború hatására vált költőből regényíróvá.

- Regényeiben megjelenik a gyermekkor, a freudizmus.

- 1921. Rossz orvos.

- 1924. A pacsirta.

- 1925. Az aranysárkány.

- 1926 Édes Anna.

Édes Anna

• Nyugatban jelent meg folytatásokban, 1926. június 1-jétől.
• Témája: kettős gyilkosság.
• Középpontjában lelki erők, belső kényszer és azok a tudatalatti történések állnak, amelyek a kettős gyilkossághoz vezetnek. A címszereplő megöli gazdáit: Vizyt és Vizynét. A mű a freudizmus elvein alapulva kimondja, hogy Anna a tudatalattijában elfojtja megaláztatásait, és ezek robbanásszerűen törnek a felszínre a gyilkosságban. Freudizmus: Siegmund Freud, a bécsi pszichológus tanaival megismerkedett, aki nagy jelentőséget tulajdonított a tudatalatti történéseknek, az ösztönöknek, szerinte a személyiség 3 fő összetevője a tudattalan=ösztön én, a személyiség legmélyebb rétege; az én=tudat és a felettes én=társadalmi szabályok, elvárások; ezek közül a tudattalan az álmokban és ösztönös cselekedetekben kerül felszínre és Anna tudattalanba fojtott ellenérzései törnek ki gyilkosság formájában
• Hiányzik a bűntudat, Anna nem tud számot adni tettéről.
• A regény cselekménye a Kommün bukásának napján kezdődik. 1919. július 31.
• Az első és az utolsó fejezet a narrátor részéről apolitikus ars poetica.
• Történetmondói gúnnyal illeti a politikát.
• Emberi sorskérdéseket vet fel a mű, a kiszolgáltatottság, a részvét és a szánalom hiányának problémáját.
• Ennek kerete az Úr-Szolga viszony.
• A regény a katolikus halotti szertartás könyörgésével indul " Circumdederunt me" = körülvettek engem… ami a bűnös és halandó emberről szól.
• A címben szereplő Édes Anna, aki Vizyékhez szegődik cselédnek.
• Vizyné boldogtalan életének fő gondja a cselédkérdés, ennek okai:
• Gyermekük, Piroska 6 éves korában meghalt, fertőző vörhenyben.
• férje folyamatosan csalta
• Ficsor elbeszéléséből bontakozik ki az új lány alakja.
• Édes Anna katolikus, 19 éves, Balatonfőkajáron született és Pestre szegődik dolgozni.
• Ficsor kényszerítette, hogy beálljon Vizyékhez – ő a keresztapja, Vizyék házának a házmestere és muszáj neki újra jóba kerülni Vizyékkel, hisz a kommün alatti szerepe miatt neheztelnek rá.

Anna jellemzésének eszközei:

• A beszéd hiányzik a jellemzésből: nem beszél, gépiesen teszi a dolgát
• Ösztönszinten játszódnak érzékenységének reakciói: szaglás különös hangsúlyt kap (naftalin) első pillanattól ellenérzése van Vizyék iránt, menekülne, de nincs hova.
• Árva és magányos figura, apja nem törődik vele, mostohája van.
• Ficsor csak eszköznek használja: hogy újra pozícióba kerüljön Vizyék szemében
• Bartoséknál (előző gazdáinál) a gyerekek a pajtásai és a mesében találja meg a feloldódást, de onnét Ficsor miatt el kellett jönnie.
• A fantázia világában jelenik meg lelki gazdagsága és a szépséggel teli világ iránti érzet.
• Mintacseléd lesz, az embersége feladása árán. Vizyék nem tekintik embernek.
• Magánéletét ellenőrzik. Önbizalmát, önbecsülését lerombolják.
• A külvilághoz fűződő kapcsolatait is beszűkítik. Nem mehet férjhez Báthory úrhoz, a kéményseprőhöz, a kimenős napjain sem megy ki a regény második felében. Ezek az apró sérelmek lelki rombolást idéznek elő: a tudattalan és elfojtott sérelmek törnek ki a gyilkosság pillanatában Annából: tudattalan és (lelki) robbanáshoz vezetnek: annyira tudattalan, hogy Anna a bíróságon sem tud számot adni tettének okairól.
• Szeretetigényét Vizyék unokaöccséhez, Patikárius Jancsihoz fűződő futó viszonyában éli meg, de a férfi csak szexuális tárgyat lát Annában.
• Anna teherbe esik, de olyan port itat vele Jancsi, amelytől Anna elvetél: tiltott magzatelhajtó szert: megfosztják attól a lehetőségtől, hogy ő bárkit szeressen, hogy őt bárki szerethesse:
• gyermekét megölik
• a kéményseprővel, Báthory úrral sem engedik találkozni, aki feleségül akarja venni
• Amikor az estélyen Jancsi Moviszternével táncol, és udvarol neki, akkor Anna csalódik és összekuszálódik fejében az ok-okozat, megöli gazdáit az estélyt követő éjszakán.
• Moviszter, mint a védelem tanúja is azt mondta, hogy nem bántak vele emberként. Ő az egyetlen, aki kiáll mellette a bíróságon, minthogy orvos, így a véleménye sokat nyom a latban. Anna tizenöt év fegyházbüntetést kap.

József Attila Istenes versei

1, Élete

- 1905. április 11.-én született, Budapesten (→ ez a nap a tiszteletére, a magyar költészet napja)

- 1908-ban apjuk elhagyta a családot és sosem tért vissza, így a család egyre mélyebb nyomorba került, ennek következtében az édesanya arra kényszerült, hogy gyermekeit állami gondozásba adta

- elemi iskola első osztályát követően hazavitte őket, majd Ferencvárosban nyomorogtak, ahol, elemi és polgári iskoláját végezte

- édesanyjuk meghalt, ezután (nővére) Jolán férjei gondoskodtak a kicsikről

- Jolán második férje gondoskodott taníttatásáról → kispapnak, majd hajóinasnak adta, végül Pesten érettségizett

- 9 éves korában volt első öngyilkossági kísérlete

- 1924-ben a szegedi egyetem magyar – francia - filozófia szakos hallgatója lett

- 1926-ban a párizsi egyetem, Sorbonne hallgatója lett

- 1928-ban Vágó Mártával esik szerelembe, de szülei Londonba küldték, így véget ért a kapcsolatuk

- 1930-ban Szántó Judit lesz az élettársa, akivel 6 éven keresztül élnek együtt

- 1931-től pszichológushoz kezdett járni, idegi alapú gyomorpanaszok miatt → Gyömörői Edit volt a kezelője, akire kivetítette szeretetéhségét és szerelemre lobbant iránta

- élete utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt (aki később Illyés Gyula felesége lett)

- 1937. december 2-án búcsúlevelet írt, s egy tehervonat alatt lelte halálát

2, Költői kibontakozás évtizede

1. Őt ért irodalmi hatások:
   • gimnazistaként : Petőfi
   • a Nyugatosok hatása alá került
     • Ady Endre
     • Juhász Gyula
     • Babits Mihály
     • Kosztolányi Dezső
   • Avantgard hatása
     • Kassák Lajos
     • Walt Whitman
     • (kötetlen gondolatáramlás, expresszionista jellemzők)
   • Újnépiesség
     • népdalszerű hangvétele

• Francois Villon hatása

®új szemlélet, új poetica

• Sigmund Freud
• Marx (tudományos szocializmus)
• Bergson (filozófus)

szubjektív

pszichikai idő

belső

1. Kései költészetében az elidegenedés hatása:

elidegenedés: Az ember idegenül mozog a világban, mert mozgástere korlátozott: a társadalmi viszonyok és a pénz, az emberek feletti uralkodó erővé váltak.

1. Költészetének motívumai:
   • táj:
     • a valóság elemeinek több síkja van
     • gyakori a külvárosi táj képe
     • ez a sivár, külvárosi táj és a táj lakóinak sivár élete
     • a józan számvetés és az ábrándok nélküli valóság képe
   • éjszaka:
     • sivárság, üresség, szimbolikus jelentésű a napszak:
       • kilátástalan, történelmi helyzet
       • dolgozó réteg helyzete
     • a gondolkozás, tudatosulás, elemzés számára alkalmas napszak
     • az őrzés és a virrasztás ideje

3, Kései költészete

- 1930-as évek elején József Attila élethelyzetében negatívra fordult a történelmi és egyéni sors

- az emberiség és a személyes léte válsághelyzetbe került

- kettős vészhelyzet megértésében az elidegenedés filozófiai fogalma segít

Êelidegenedés: Az ember idegenül mozog a világban, mert mozgástere korlátozott: a társadalmi viszonyok és a pénz, az emberek feletti uralkodó erővé váltak.

4, Számvetés versei

1. önmegszólító verstípus

- Balassi óta jelen van a magyar irodalomban

- gyakori a 20. században

- a lírai én önmagát szólítja meg, mint válságban lévő személyiséget

- kifejezi a válság legyőzésének akaratát

1. utolsó vershármas

- 3 utolsó verse a halál partjáról tekint vissza bevégzett életére

- ezeknek a verseknek, címeket az utókor adott, az első sor szerepel a címként

- 1937 novemberében Balatonszárszón keletkeztek

- József Jolán visszaemlékezései, arról árulkodnak, hogy a költőben elhatalmasodott a feleslegesség tudat, a halálvágy, az önfenntartásra való képtelenség érzése

5, Karóval jöttél

- önmegszólító vers

- felnőttként szembesíti magát gyermekkori álmaival

- lét összegzés: a csalódás, kiábrándultság verse, az elemi létfeltételek hiányában a halál jelenik meg egyetlen megoldásként

- a karó és a virág ellentétben állnak egymással, a karóhoz negatív képzetek köthetők, a pusztulás és értéktelenség képzetei

- a kiábrándult felnőtt megszólítja illúziókkal teli gyermek önmagát

- központi gondolata: a szerelem elfogadás iránti vágyódás

a vers tengelyében cinikus hangvétel jelenik meg, majd az értékrend helyénvalósága, hogy elutasítja a költői hírnevet a kötődéssel szemben

- a címben és az eső verssorban a halál, szenvedés, negatív képzetkörei, a szépséggel állnak szemben, s ez az ellentét a verskezdetben feszültséget okoz

6,Talán eltűnök hirtelen

- létösszegző, időszembesítő szöveg

- a romlatlan gyermekkort állítja szembe az elhibázott felnőtt korral

- a vers a nyom nélküli pusztulás

- a lírai én saját magát hibáztatja, hogy erkölcsileg vétett és nem tudta kiteljesíteni személyiségét

- a vers alapja a tékozló fiú vallomása

- a szövegben egymásra rétegződnek a természet és az emberi életkor képei, képzetei

7, Íme hát megleltem hazámat

- az utolsóként befejezett verse létösszegzés

- nyers szókimondással beszél haláláról és sírjáról a költő

- személyes válságába a társadalmi körülmények is belejátszanak

- a vers felütése megnyugvást, saját helyének megtalálását sugallja, (olyan, mint Berzsenyi: Osztályrészem c. versének kezdetében)

majd a teljes magány, kitaszítottság, értékfosztottság jelennek meg

- a lírai én arról vall, hogy az egyéni élet lehetőségei beszűkültek, így csak a halál maradt számára

Balassi Bálint Istenes versei

• Élete
• • Zólyom várában született 1554-ben – nemesi család, kitűnő nevelők, köztük Bornemissza Péter író, költő, a magyar reformáció jeles alakja; külföldi tanulmányok (Nürnberg)

Apja. Gyarmathy Balassi János zólyomi várkapitány; felségsértés vádjával elfogják, elkobozzák a család vagyonát, Balassi Jánost börtönbe zárják, a család Lengyelországba menekül

• • 1572: apja kegyelmet kap, de többé nem élvezhetik a Habsburgok bizalmát, apja Habsburg-hűségét bizonyítandó Balassi Bálint az Erdély ellen induló sereg katonája lett 1575. Gyulafehérváron Báthory István erdélyi fejedelem fogságába kerül (Báthory barátként kezeli)
  • 1577. meghal az apja, így hazatér Magyarországra gyámja, Balassi András (nógrádi főispán) kiforgatja maradék vagyonából mélypont: lócsiszár lett
  • 1579. Egerben hadnagy majd Érsekújváron 100 katona hadnagya (Zsoldos)
  • 1578. szerelme/szeretője lesz gr. Ungnád Kristófné Losonczy Anna, akihez az Anna-verseket, később a Júlia-verseket írja
  • Dobó Krisztina: Balassi unokatestvére, érdekházasságot kötnek, Sárospatak várában élnek. vérfertőzés miatt érvényteleníti a pápa házasságukat, a vár bevétele miatt felségsértés a vád
  • 1587. Losonczy Anna megözvegyül, de Balassiról- rossz híre miatt – hallani sem akar, hiába udvarol neki, és írja a Júlia-verseket
  • 1589. Lengyelországba vonul vissza, Wesselényi Ferenc vendége, akinek felesége Szárkándy Anna ihleti (valószínűleg) a Célia-verseket
  • 1591. hazatér Magyarországra– részt vesz a 15 éves háborúban 1594. Esztergom ostromakor átlövik mindkét combját, sebei elüszkösödnek, belehal sérüléseibe
  • Valódi humanista költő: a reneszánsz értékrend megtestesítője: életvágy, szenvedély, szerelem, vitézség, a természethez és Istenhez való közvetlen viszony jellemzi, valamint tudatosság a művészetben

• Jelentősége
  • A 16. századi magyar nyelvű humanista líra megteremtője, mestere. Az első olyan magyar nyelvű költő, akit Európa elismer.
  • Poeta doctus, azaz tudós költő, korának egyik legnagyobb műveltségű embere: több nyelven beszél, fordít, tanulmányai révén ismeri az európai reneszánsz vívmányait. Az első magyar szerelmes vers szerzője valószínűleg – ő az első magyar trubadúr (a trubadúrköltészet eszmerendszerében alkot – erről a témáról lásd a szerelmi lírájáról írottakat később) – korábban inkább csak erotikus költemények, virágénekek születtek, szerzőik ismeretlenek ((kivétel Dobó Jakab és a Pataki Névtelen –aki vagy Dobó Jakab, vagy Balassi)) –
  • Az első magyar költő, aki tudatosan szerkeszti, ciklusokba rendezi műveit: létrejön a Balassa 
  • Kódex: Balassi maga kezével írott könyve – a reneszánsz egyik legtitokzatosabb, legcsalafintábban szerkesztett kötete

• Költészete

• • Három nagy témája van: a szerelem, a vitézi élet és az istenes versekben szóhoz jutó bűnbánat.
  • Ő az első költő, aki magyar nyelven ír, annak ellenére, hogy nyolc nyelvet beszélt. Balassi Bálintot tekintjük a magyar nyelvű poétika megteremtőjének.
  • Költészetének háttere: három részre szakadt ország

• a reformáció az első magyar bibliafordítások, Vizsoly(1590)
• reneszánsz

• • Reneszánsz
    • A szó jelentése: újjászületés. Itáliából indul, majd a 15. századra eljut Magyarországra is.
    • Az itáliai városállamok: Firenze, Genova, Padova, Velence, majd a németalföldi városok válnak reneszánsz központokká.
    • Az antik görög-római kultúrát tekintik eszményinek, ezt tanulmányozzák és utánozzák valamennyi művészeti ágban
    • Humanizmus, földi élet öröme lesz a fontos, egyéniség szerepe meg nő (név)
    • Mátyás király hozza be, először a királyi udvarba fog kialakulni majd szélesebb társadalmi körökben is.
  • Művei kéziratos gyűjteményekben maradtak fenn, életében nem jelentek meg
  • Vallásos lírája jellegzetesen reneszánsz: kevésnek érzi hitét, vágyakozik a hit és Isten

• Szerelmi lírái
  • Nagy Ciklus tartalmazza szerelmes verseit, melyek nagy részének ihletője Júlia, azaz Losonczy Anna – Balassi egy új szerelemfelfogást képvisel, amely rendkívül szokatlan volt a pajzán virágénekekhez, erotikus költeményekhez szokott olvasóközönség számara: ez volt a lovagi szerelem, más szóval udvari szerelem vagy trubadúrlíra. Ebben a szerelemben a költő szolga vagy rab, a szeretett nő pedig fölötte álló, magasabb rendű lény.

• • • A lovag szerelme szolgálat, érzelmileg a szeretett nő alárendeltje – a fennálló vallási, feudális hierarchia leképeződése ez. A lovagköltő nem várt viszonzást, pusztán vágyakozott és istenítette a szeretett nőt.
    • Meghatározó érzések: gyötrődés, vágyakozás, szenvedés, remény és rajongás – ellentétes, azaz ambivalens érzések jelennek meg egy-egy költeményben; a költő őszintén feltárja ezeket
    • Júliát a versekben istenasszonynak nevezi, mint földöntúli lény, mitologizált nőalak jelenik meg. "A szerelem hasonlatos az ellenséghez: foglyul ejt és gyötör" – írja Balassi – Versek: Hogy Júliára talála…; Darvaknak szól
    • Két szakasz

• Júlia-versek – Losonczy Annához (beteljesületlen szerelem) – Petrarca nagy hatása; olyan versek melyeket régebbi művek ihlettek; 1588 körül
• Célia-versek – Szakrádi Annához (Wesselényi Ferenc hitvese) – 1590-91 körül; költészetének utójátéka; nyugodtabb, nincsenek érzelmek, háborgások

• Hogy Júliára talála, így köszöne neki:

• Dallamvers: egy török diákének szótagszámára írta a szöveget
• Műfaja: Virágének (jellegzetes reneszánsz ének)
• A vers egy helyzetképpel indul: a Júliával való váratlan találkozás örömét örökíti meg, a vers az udvarló költészet remeke, bókok halmaza
• 1 vsz.: rajongó felkiáltás, a lírai én megszólítja, egyben rajongva üdvözli Júliát: "Egészséggel!"
• A következő 4 vsz. egy áradó metaforasor: a szerelmes költő a kedves szépségét dicséri; eszköze a metafora: költői kép, névátvitel, két dolog azonosítása közös tulajdonság vagy hangulati hasonlóság alapján.
• Nyilvánvalóan túlzó, már-már fokozhatatlan teljessége ez a költő érzelmeinek: Júlia lényének tökéletességét érzékelteti tehát a költői képek változatossága: (dőlt betűvel lásd a versből vett idézeteket)
  • Vidámság, édes kévánság, boldogság – reneszánsz belső értékeket emel ki
  • Palotám, jóillatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám – a reneszánsz főúri kert, a természet szépségeivel azonosítja Júliát
  • Szemüldek fekete széne – a női test szépségét dicséri
  • Napom fénye, életem reménye – a világmindenséget jelenti számára Júlia
• Az 5. szakasz összefoglalása az előző 4-nek, de tovább is képes fokozni Júlia dicséretét: fokozásos halmozással (szívem, lelkem, szerelmem, fejedelmem)

A felfelé ívelő hangulat az 5. Strófában teljesedik ki, ezért ez az érzelmi, hangulati csúcspont.

• A záró szakaszban a költő lehiggad: Júlia reakciója az áradó bókokra egy elnéző, vagy épp lenéző mosoly. Ez a szituáció teljes mértékben megfelel a lovagi szerelmi társasjáték szabályainak. Júlia tehát elérhetetlen, megközelíthetetlen, a szerelem szükségszerűen viszonzatlan marad.
• A mű ritmusa, verselése ütemhangsúlyos: nyelvünk sajátos lüktetésére épül: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltják egymást; itt egy sor 2 ütemre bonthat

• Kiben a kesergő Céliárúl ír ( 1590-91, Lengyelo.)

• Műfaja: Életkép (Célia gyászolja az öcsét)
• Nincs epikus keretbe, nincs történetbe beágyazva. Csak költői képek halmozása a vers
• Költői kép: 3db hasonlat, megfordított hasonlat (jobban kifejezi az érzelmeket)
• Szerkezete

• 1 vsz.: Célia fájdalmát írja le
• 2 vsz.: Balassi meglátja még a sí Céliába is a szépséget
• 3 vsz.: liliomszál leszakítva Júlia feje lekonyul ( nincs megfordítva a hasonlat)

• A szerelmi ciklus lezárása: A költő látván, hogy Júliát sem észérvekkel, sem könyörgéssel szerelemre gyújtani nem képes, a kötet 58. énekében panaszával betölti az eget, földet, tengereket (Ó, nagy kerek kék ég…), majd a záró versszakban bejelenti, hogy többé nem említi Júliát. Ezután két külföldi rosszlányról szóló vers következik a kötetben, majd a 61. darabban elhangzik a híres kérdés: "Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog az végeknél?"A válasz rejtve a kérdésben: semmi! – ez a kijelentés értékű kérdés a Júlia-szerelemmel való leszámolást jelenti

• Vitézi versek:

• Balassi tehát a búszerző szerelem elől a végvári életmódba menekül. Nála fegyver és költészet egymást kiegészítő tényezők (szemben Janus Pannoniusszal). A reneszánsz ember értékrendjébe kitűnően illeszkednek a katonai erények: vitézség, bátorság, virtus, hazaszeretet.

• Egy katonaének (1598, Lengyelo.)

• Önéletrajzi háttér
• Kevés ilyen témájú verse van, de több alkalommal megemlíti a végvári életet
• Cím: téma és műfaj jelölő
• Műfaj: katonaének
• Téma: hazáért és kereszténységért való harcot mutatja be
• Életképi jellege erős
• Szerkezetileg szimmetrikus: 3 pillér

• 1 vsz —> 2-4 vsz(indoklás) 5vsz —> 6-8vsz(indoklás) 9 vsz.

• Szerkezet

• Az 1. versszak a vitézek megszólításával, egy költői kérdéssel indul; a költő katonatársait szólítja meg. A természet is megjelenik, mint a szabadság kifejezője, és ezután dicséri a végvárak katonáinak életét, szemlélteti a vitézi élet nagyszerűségét.

• A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi; megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait. Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az élet.

Egy mozgalmas képtárul elénk: igék, hangutánzó szavak halmozása szolgál a csata hevének bemutatására: lendület, mozgalmasság, szenvedély jellemzi a vitézek életét.

• Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második pillér. A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb eszméjévé emeli.

Majd a katonaság jelentőségét, a vitézi életmódra jellemző erkölcsi jegyeket állítja elénk példának: emberség, tisztesség, vitézség, és a legfőbb érték: a hazaszeretet (5. vsz.)

• A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6.-8.-ig. Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk.
• Különösen szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak záró soraiban. Ott: a "nyugszik reggel, hol virradt" s a "mindenik lankadt s fáradt" még csak a csata utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik; itt a "halva sokan feküsznek" s a "koporsója vitézül holt testeknek" már az örök elnyugvást, hősi halált mutatják.

Vers utolsó egységében a katonalét veszélyeit sorakoztatja fel: éhség, szomjúság, fáradtság, nagy hévség (=hőség), és a lehetséges hősi halál.

• A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra.

Az utolsó vsz.-ban a társakhoz szól, sorsközösséget vállal velük, Isten áldását kéri rájuk.

• Istenes versek:

• 33 éves kora körül elhatározásra jut, amit több versében is bejelent: egész életművét Isten szolgálatába kívánja állítani.
• Pályájának valamennyi szakaszában írt istenes verseket, de ekkor, életének válságos éveiben komolyabban Isten felé fordul.
• Ennek okai: feltételezések szerint a viszonzatlan szerelem, a zilált élet kimerítették a költőt; tudja, hogy bűnös: lelki békét, megnyugvást keres, megbocsátásért, feloldozásért könyörög.
• Jellemző hangnem: bensőséges, kitárulkozó, őszinte hang; néhol panaszos, könyörgő, máshol szinte vitatkozik, alkudozik Istennel.
• E verseinek fontos reneszánsz vonása, hogy a költő, mint egyén áll Isten előtt, nem úgy általában a bűnök bocsánatáért, hanem egyéni megváltásért könyörög.
• Versek: Adj már csendességet… ; Kiben bűne bocsánatáért könyörgött…

• Adj már csendességet (1952, Lengyelo.)

• A vers egyetlen nagy kérlelő könyörgés: kezdő soraiban rögtön megjelenik a csend, a lelki béke, nyugalom óhajtása.
• Az élet viharaiban megfáradt ember szólal meg – őszintén, mélyről törnek elő érzései.
• Versben meghatározó a belső zaklatottság, a vívódó lélek nyugtalansága, az érzelmi hullámzás (korábban Szent Ágostonnál találkozhattunk ezzel a vívódó alaphangnemmel)
• A vers 2. egységében a költő beismeri vétkeit, érzékeli azok súlyát, ezért bocsánatért fohászkodik – valóságos belső vitát folytat Istennel, igyekszik meggyőzni őt: "irgalmad végtelen"- írja: hit és bizalom tükröződik ebben a kijelentésben (6. vsz) –
• Verselése: 1 sor 3 ütemre tagolódik a belső rímek által – ez a Balassi strófa: aab ccb rímképlettel.
• Címe az első sorból lett kiemelve.

• Balassi-strófa

• Három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg.
• A sorok szótagszáma 6-6-7, rímképletük: a-a-b, c-c-b, d-d-b.

• Balassa kódex:

• saját kezével írott könyv, az első tudatosan szerkesztett magyar verseskötet, mely – bár csak másolatban és töredékesen maradt fenn – feltételezett tagolása: 1(katona vers)+33+33+33 (= 100 vers)
• Dante Isteni színjátékának mintájára, ill. az isteni teljességet jelölő számmisztikának megfelelően (a mű első, bevezető verse is 99 sorból áll). a kötet versei tartalmuk szerint 3 nagy ciklusba oszthatók.
• Saját élete szerint kronológiai sorrendben felosztotta verseit ciklusokra, ezért is nevezik versei ezen együttesét lírai önéletrajznak.
• Ciklusának első határvonala a házassága, ami előtt 33 vers született, ezek vegyesen Anna versek, a tavaszi- és vitézi énekek.
• A második rész a Júlia verseket tartalmazza.
• A harmadik rész feltételezhetően 33 istenes verset tartalmazhatott, de a kötet csonka, ugyanakkor más forrásokból ismerjük a költő 18 istenes versét, így ezek mindenképpen külön csoportot alkotnak.

Csokonai Vitéz Mihály stílus sokszínűsége

Csokonyi Vitéz Mihály

Stílusának sokfélesége:

Csokonai a magyar felvilágosodás legsokoldalúbb költője, ezt műveinek gondolatgazdagsága, szellemi és érzelmi fogékonysága, műfajainak és stílusának változatossága bizonyítja.

Gondolkodását mindvégig a felvilágosult humanizmus, a haladásba vetett hit jellemezte.

Költészetében sokféle ízlés érvényesül: a kor divatos rokokó és klasszicista vonásai, a szentimentalizmus panaszos hangja, a népies-diákos hatások.

Költeményeit három csoportba soroljuk:

1. Filozófiai költemények: Az estve, Konstancinápoly

2. A népről szóló népies versek: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, Szerelem dal a csikóbőrös kulacshoz

3. Szerelmes versei: Tartózkodó kérelem, A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz

Csokonai lírája:

a sententia az antik költők bölcseleteinek, tanításaink kifejtése és,

a pictura tájak, természet, ember elírás vegyítéséből nőtt ki.

A felvilágosodás legfőbb gondolatait szólaltatja meg. Különösen Voltaire és Rousseau hatottak rá.

A Konstancinápoly és Az estve a felvilágosodás két fő irányzatát képviseli.

Az első vers Voltaire egyházellenességét,

Az estve pedig Rousseau felfogását: a romlott társadalommal szemben a természet idilli harmóniáját hirdeti.

Filozófiai költemények

Az estve:

A költemény bevezetése: Az alkonyi természet finom leírása adja költői képek egész sorával. Az első rész csupa szín és hang és alig-alig érezhető a mozgás. Szelíd, nyugodt hangulatot áraszt a természet az alkonyi erdő. A vers elején kifelé figyel a költő, majd a következő részben befelé fordul, a külvilágot önmagára vonatkoztatja.

A költő megállítaná: az időt, késleltetné komor és setét éj eljövetelét. Az éjszaka az elviselhetetlen emberi világ igenlő képévé tágul. Az esti természet csendes szépségével

szembeállítja: a zajos, durva, közönséges emberi társadalmat, melyet a kevély és a fösvény csörtetése ural.

A vers hosszabb, elmélkedő részében írja le, hogy a világ romlott: "bódult emberi nem" felelős, mert eltért a természet törvényeitől.

• A további eszmefuttatásban rousseau-i gondolat jelenik meg: A magántulajdon megjelenése megszüntette az ősi egyenlőséget.
• A szépnek látott múltat a negatív festés módszerével idézi fel: a korabeli társadalom bűneinek, visszásságainak hiányát sorolja fel leltárszerűen. A magántulajdon minden baj és háborúskodás forrása. A nyomorúság hajtja az embereket az erkölcstelen cselekedeteik-re a tolvajlásra.
• Az utolsó sorok ódai pátosza azt hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlő. Csokonai is a természet gyermekének vallja magát, számára ez a menedéket nyújtó otthont.

Csokonai szerelmi költészete

Csokonai Komáromban ismerkedett meg nagy szerelmével, Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő lányával, akit verseiben Lillának nevezett. A lány is viszonozta érzelmeit, s Csokonai zaklatott életében talán ez volt az egyetlen boldog korszak.

pl: A pillantó szemek, A boldogság, Tartózkodó kérelem

E három költemény fejezi ki leginkább a költő Lilla - Vajda Julianna iránt érzett szerelmét. A pillantó szemek a kezdetektől indul el, arról szól, hogy miként igézte meg a költő Csokonait Lilla szemei. A boldogság, mint címe is jelzi, a beteljesedett szerelmet fejezi ki. E két mű keletkezési ideje 1797, tehát az egész életét meghatározó szerelem kellős közepe. A Tartózkodó kérelem azonban már 1803-ban született, mikor egymáshoz fűződő viszonyuk gyengülni kezdett legalábbis Lilla részéről.

A három mű jellemzői:

• Mindhárom költemény rokokó stílusban íródott.
• A rokokó Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette,
• a hétköznapi dolgokon való felülemelkedést.
• Legfőbb tárgyköre a viszonzottnak érzett szerelem, a finom erotika.

A Reményhez

Lilla szerelme boldogságba ringatta Csokonait, elfeledtette vele csalódottságát, kárpótolta vágyaiért. Lilla elvesztése után öt évvel keletkezett később ez az elégia, Vajda Julianna iránt érzett s viszonzott szerelem igen mély nyomot hagyott a költőben.

Lillából való kiábrándulás alkotta meg verseit, melyet "Lilla - érzékeny dalok III. könyvben" címmel rendezett sajtó alá.

Az ebben a kötetben található verseket ciklussá szervezte: a boldog szerelem hangjával kezdődik és a reménytelenséggel zárul.

A Lilla-ciklus legszebbnek tartott elégiái az elválás fájdalmas hangján szólnak. Ilyen vers A Reményhez is.

A Reményhez:

Elbúcsúzik attól és azoktól (Lilla), akik életét tartalmassá tette/(ék).

Az elégia, szerkezetét tekintve négy versszakos,

Minden második sor rövidebb a körülötte állóknál.

Strófaszerkezete tehát meglehetősen bonyolult; ez is mutat egyfajta klasszicista vonást.

Ritmuslejtése mindvégig keresztrímes.

Csokonai, szövegét egy már Kossovits József által megadott dallamra írta. A vers szerkezete átgondolt, logikus: az 1. és a 4. versszakban párhuzam fedezhető fel, míg a 2. illetve a 3. strófa egymással ellentétben áll.

A költő az első versszakban egy fogalomhoz szól, melyet költői eszközökkel megszemélyesít, ez a Remény.

Csokonai és a Remény között párbeszéd természetesen nem alakulhat ki, tehát e költemény fájdalmas hangon előadott monológ.

Megmagyarázza a Reményt, mint fogalmat, definiálja azt: Nem isten, csak annak látszó; tünemény, csalfa és vak.

Ennek ellenére igen nagyhatalommal rendelkezik, az emberek elsősorban a boldogtalanok felett hitegeti őket.

A kilencedik sortól kezdődően a Remény szemére veti, hogy: "...mégis megcsalál.". Ettől kezdve már reménykedni sem akar, ellentétes kapcsolat bontakozik ki: a tavaszi virágoskert pompájával jellemzi élete boldog, felhőtlen korszakát, s a következő, a 3. versszak már a lélek állapotát tükrözi a kert télen bekövetkező pusztulásával. Ám nem csak Lilláról szól, hanem élete egyéb elveszett vagy elvesztett értékeiről is. E két versrészben is felfedezhetők a rokokó stílusjegyei.

A befejező strófában a reménytelenség már-már a halálvággyal azonosul. Az élet Lilla elvesztése után értelmetlenné vált Csokonai számára. Ezután hangzik el a fájdalmas búcsú: "Bájoló lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!"

A Remény című költemény és más hasonló versek pl.: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz című költemény is mind, azt bizonyítják, hogy Csokonai Vitéz Mihály életében milyen óriási szerepet töltött be Vajda Julianna, azaz Lilla, s hogy az ettől a nőtől való megválás nagyon megsebezte. 

Mikszáth Kálmán Az a fekete folt

Mikszáth Kálmán – Az a fekete folt

A XIX. század írói közül Ő képviseli az átmenetet a romantikus művek és a modern regény novella között.

Az átalakuló magyar társadalmat részint humoros részint szatirikus módon ábrázolja, de mindig egy kedves elevenség, humor jellemzi műveit.

- A Szegedi Napló és a Pesti Hírlap szerkesztője

- Országgyűlési képviselő

- 1881 - két új kötet: Tót atyafiak, A jó palócok

- tagja: A Petőfi Táraságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a MTA-nak.

- Pesti Vigadóban az ország nagy pompával ünnepelte meg írói pályájának negyvenedik évfordulóját.

A különféle parasztábrázolások:

- Petőfi a parasztot még idealizálja

- Jókainál a paraszt még mellékalak, mellékszereplő, nem tud velük azonosulni, felülről szemléli őket

- Móricz szakít az idealizálással, realista képet fest a parasztok világáról

Mikszáthnál megszűnik a felülről való szemlélés, főszereplőjévé teszi a parasztot, azonosulni is tud vele, egyetlen, idealizálva jelenít meg a "paraszt" képét.

Tót atyafiak: 4 hosszabb novellát tartalmaz közöttük /Az a fekete fold című művét/ is.

- Szereplők különcök, - Terjedelmes elbeszélések, - Ellentétező szerkesztésmód jellemzi, - Hosszú bevezetés jellemző a műveire

o A főhős jelleme a falusiak szerint ellentétben áll a főhős valóságos jellemével

- Romantikus és realista vonások a műben egyaránt megtalálhatók

- Romantikus:

o Lányszöktetés

o Anika, Olej alakja

o Ellentétekre épülő kompocízió

o Tájleírás

- Realista vonások:

o Paraszti főhős (erkölcsi értékrenddel bírnak)

o Környezet hiteles ábrázolása

o Arisztokrata ellenesség

o Olej lelki vívodásainak ábrázolása

o Bűn és bűnhödés: a vélt vagy valós erkölcsi bünökért jogos a büntetés

Az a fekete folt

A történet röviden:

A brezinai bacsa, Olej Tamás, nem hajlandó eladni a lányát urának, a hercegnek. Bár meginog egy kicsit, amikor a herceg az egész nyájat kínálja fel neki, ez a kis kilengés elég ahhoz, hogy beleõrüljön. Elveszti lányát (megszökteti a herceg) és ezt a terhet már nem bírja elviselni: felgyújtja az aklot, mely egy "fekete folttá" ég el.A cím utal:

- A szomorú történet utolsó felvonására

- A záró kétsornyi idézettel a mesék távoli homályába helyezi a bacsa históriáját

("Ott künn a Brezinán az a fekete folt,

Fekete folt helyén valaha akol volt...")

A főhős Olej Tamás, a brezinai bacsa (számadó juhász) ebben a novellában. Az elbeszélés hosszú előkészítéssel indul, részletes képet kapunk a helyszínről illetve a főhősről. Megtudjuk, hogy a brezinai bacsa saját törvényei szerint él, csak 3 urat ismer: Istent, a talári herceget és a vármegyei urakat. A magányban élő hőst a falubeliek szívtelennek tartják, hiszen még felesége temetésén sem sírt.

A bonyodalom ott kezdődik, hogy a fiatal herceg (Taláry Pál) vadászás közben betér Olejékhoz és megismerkedik a bacsa lányával, Anikával.

A cselekmény kibontakozása, hogy a herceg visszatér vacsorára, kiderül kiléte. Célzást tesz Anikára. Másnap is eljön vendégségbe, mikor a bacsa fogadja őt. A herceg alkut ajánl, Anikáért cserébe övé lehet a brezinai akol minden birkája. Olej lelkiismerete megszólal, de később célzást tesz a lány megszöktetésére. A herceg megszökteti Anikát. A bacsa újabb lelki tusája következik.

Tetőpont: Matyival, a bojtárfiúval üzenetet küld a hercegnek, hogy korábbi ajánlata érvénytelen.

Megoldás: A bűneitől szabadulni nem tudó Olej önmagán hajtja végre a büntetést, felgyújtja az akolt.

Olej Tamás csak látszólag szívtelen, érzéseit nem tudja kimutatni. Feleségét szerette, még 16 év után is hallani véli, amint az asszony a nevén szólítja: "Tamás!"

A herceggel szemben előbb öntudatos, határozott. Később meginog és célzásával enged a csábításnak. Az erkölcsi botlást bűntudat követi és a büntetést is önmaga hajtja végre. Az író feltárja a bacsa lelki életének mélységeit, belülről ábrázolja.

Móricz Zsigmond Barbárok

Pályaképe

Az ilyen novellái a harmadik pálya szakaszában íródtak, ezeknél letisztultabb, balladisztikusabb népmesei elemek vannak. Újszerű parasztábrázolás. Az 1930-as évek írói terméséből megemlíthetőek a "Rokonok (1932)" című regénye, és a "Barbárok" című elbeszéléskötete. Utolsó jelentős regénye, az úgynevezett Csibe-novellák nyomán írt Árvácska 1941-ben látott napvilágot. Különösen jelentősek a paraszti világot bemutató művek (Barbárok, A boldog ember, Árvácska). Hiteles, mert ebben a világban nőtt fel. Kapcsolatban állt a népi írókkal. Témája: világháború hatása az emberekre. A művek nagy része tragédiával végződik.

A Barbárok (1931)

Balladaszerű novella: nem hagyományos, mert balladai homály van benne és szaggatott. Naturalista: a juhászok életéről beszél. Ez egy híradás a pusztáról, az ott élő emberek zárt világáról, gondolkodásmódjáról, babonás hiedelmeiről. Drámai, riasztó, hihető történet, jelenetezés (3 jelenet, mindben más-más szereplők állnak a középpontban.). A novella egy animisztikus hitben élő, civilizáción kívüli világot mutat be, ahol érvénytelenek a hagyományos erkölcsi kategóriák. Csattanóval zárul, mivel csak 25 botot kap, holott akasztófával fenyegették.

A történelmi idő jelöletlen, így nem állapítható meg, mikor játszódik a történet. Ez az elbizonytalanítás egy példázatszerű, általánosító olvasatot is lehetővé tesz. A novella a sűrítés és jelentezés elvére épül.

A cím értelmezése: Ez egyben a végszó is, így témamegjelölő és előreutaló. A ridegpásztorok társadalmon kívüli "ember, kultúra alatti", mozdulatlan zárt világa (nem beszélnek, nincsenek gondolataik, vegetálnak halálukig; az állatokhoz több közük van, mint az emberekhez). Ez a világ termeli ki a rablógyilkosokat, akik félelmetes kegyetlenséggel, lelkifurdalás nélkül ölnek. Barbárok: paraszti világ, gyilkosok, puszta, ősi hagyományok.

Az alaptörténet: (detektívregénybe illő)

1. rész: a rablógyilkosság elkövetése (puszta)

2. rész: a nyomozás, igazságkeresés (Bodri juhász özvegye kutat eltűnt férje és gyermeke után), a leleplezés (a kutya kölyke ássa ki a tetemeket). (tágabb puszta)

3. rész: az igazságszolgáltatás (Szegedi tárgyalóterem)

Móricznál nem a cselekményen van a hangsúly, a történet hátterében álló világ, a lelkiség foglalkoztatta (hogyan történhetett meg mindez a XX. Századi Magyarországon).

Egyénített szereplők:

• Bodri juhász számára fontos a rézzel kivert, gondosan megmunkált bőrszíj, amelyet fiának szán (az animizmus babonája + szépség).

• Az ember alatti létből emelkedik ki az özvegy alakja; népmesékbe illő kitartással, erőfeszítéssel keresi családtagjait; hűsége, emberi jósága azt igazolja, hogy ebben a világban is léteznek igaz emberi érzések. "Fekete nő fehér ruhában": fekete: napégette, halál, gyász, fizikai munka; fehér: ártatlanság, hűség, tisztaság.

• Veres juhászék (a gyilkosok) világa nem erkölcstelen világ, mert az feltételezi a kanonizált erkölcsi normákat, azok ismeretét, hanem erkölcs nélküli. A babonák és hiedelmek fontosabbak voltak neki, mint a lelkiismerete.

• A vizsgálóbíró tényszerű és indulat nélküli kijelentése ("Barbárok") az erkölcs hiányának a megfogalmazása; ő érti meg ennek a barbár világnak a "lelkiségét"; mivel tudja, hogy nem tud hatni Veres juhász lelkiismeretére, őskori, babonás riadalmára gyakorol nyomást. A bíró szerint, a parasztság képes ilyenre, akkor barbár! (Ezt a gyilkosokra, emberre, hiedelemre és jellemre mondja). A törvény példaszerűen általánosít: metaforikus cím. Visszautal a címre, és körkörösen lezárttá teszi a novellát.

Központi motívum: a szíj; ez Bodri juhász lelkének tárgyi megfelelője (animizmus). Ez a gyilkosság ürügye, ez sejtet, a beazonosítás célt szolgálja, és a leleplezésnél is fontos szerepe van. Az övnek kabalisztikus jelentése volt: rejtélyes.

Babona: Saját maga alkotott tárgyba a saját lelkük kerül, amit nem lehet eladni. Ha a tárgy előkerül a halála után a halott lelke is előkerül.

A mű szerkezete: In medias res: dolgok közepébe vágás. A három részre osztás egyszerre felel meg a klasszikus retorika hármas osztásainak és az ősi számmisztikának; a három rész mindegyike három kisebb részre tagolódik: (Klasszikus szerkezetű)

1. 1. Kettős gyilkosság

I/1. Bodri juhász a pusztán.

I/2. A látogatók.

I/3. A gyilkosság.

1. Keresés

II/1. Az asszony kijövetele.

II/2. A nagy vándorlás.

II/3. A felfedezés.

1. Leleplezés

III/1. A teljes tagadás.

III/2. Az öv.

III/3. A teljes beismerés.

A részek közös vonása, hogy az alaphelyzetet a népmesékhez hasonlóan mindhárom egységben a hiány (nyáj, férj-gyermek, igazság) billenti ki, megindítva az egyes szerkezeti részek eseménysorát.

A szerkezeti egységek között időbeli ritmusváltás van: szaggatottság, feszültségkeltés:

• 1. Rész: Néhány óra – a dialógusok uralkodnak, a leírás csak a legszükségesebbekre szorítkozik.

  2. Rész: egy esztendő – a legtöbb elbeszélő részt tartalmazza.

  3. Rész: alig egy óra – csupa drámai párbeszéd.

Mindhárom rész lassú tempóval indul, és hosszas késleltetés után következik be a tempót felgyorsító drámai történés. Az egyes részek zárlata nem oldja fel a feszültséget, így a tempóváltások a feszültségnek egyre nagyobb fokán indulnak újra. Jelöletlen idő: példázatszerűség (parabola).

Sajátos nyelvezet: A népnyelv, tájnyelv ("bodászott". "köszönöm alássan" stb.; É-K, Keleti nyelvjárás.) és az irodalmi nyelv tökéletesen olvad össze. Szaggatott elbeszélőmód, az elbeszélő mindentudó és E/3-as személyű, szólama erősen visszafogott, tárgyszerű. Az elbeszélő nem magyarázza, és nem értelmezi az eseményeket, így a feladat a befogadóra hárul. A kihagyásoknak, ismétléseknek, illetve a szűkszavú, hiányos megnyilatkozásoknak a figuraalkotásban van fontos szerepe, az elhallgatások és csöndek pedig fokozzák a feszültséget. A szöveg gyakran hordoz metanyelvi üzeneteket is. Népmeseszerű a novella, tele van népmesei elemekkel. (A népmesékben általában egy fa köré íródik a történet, s itt is egy Körtefánál van Bodri juhász letelepedési helye).

Összegzés, kitekintés

Móricz parasztábrázolása újszerű: az első korszak ábrázolásmódjától elbeszélésmódjában tér el, ezek már nem futnak több cselekményszálon.

Kitekintés: az irodalmi szociográfiára: Illyés Gyula: Puszták népe, amiben a juhászok, egyszerű emberek életét meséli el.

Radnóti Miklós - Az Ekloga műfaja

Költészete:

Bukolikus költészete: (Bukol: görög szó= marhapásztor)

• ecloge= szemelvények
• eclogák: Vergilius nyomán kapta
• Típusai:

•enyelgő, pajzán, erotikus

• a természet közelsége, élmény, gondok elől az idillbe való menekülés

Pályakezdő verskötetek:

A versekben nyomon követhető a Fanni iránti érzelem fokozódása, kiteljesedése. Jellemzőek a halkabb hangú elégiák is. Keserűségének politikai indokai is voltak.

Radnóti eclogái:

Ecloge= szemelvények

• pásztorokat szerepeltet benne
• párbeszédes formájú
• a természet meghitt közelsége jellemző
• Eszményített világ
• Hexameteres formájú

1938-ban megjelentek Vergilius 10 eclogái; a Pásztori Magyar Vergilius címen. Ezen gyűjtemény számára Radnóti lefordította a 9. eclogát. Innen kapta Radnóti az ötletet, hogy ő is írjon ilyen műveket.

Radnóti összesen számozás szerint 8 eclogát írt, de a 6. ecloga hiányzik, vagy elveszett, vagy meg sem íródott, vagy más címen szerepel stb. Többen a Töredék c. hexameteres verset tartják ennek a hiányzó eclogának.

Az 1. ecloga, amely leginkább hasonlít a vergiliusi eclogákhoz, mert párbeszédes formájú, hexameterekben íródott, a pásztor beszélget a költővel.

Radnóti Miklós: Első ecloga

Vergilius Georgicájának mottójával kezd: "Mihelyt a jog és a jogtalanság összekeveredik, háborúk lepik el a földet és a bűnök sokasága."

Az eclogában 2 költőt említ: Frederico Garcia Lorca-t (spanyol költő volt, de a spanyol polgárháború idején kivégezték) és József Attilát.

Ennek célja, hogy bemutassa, hogyan múlnak el a költők, mily hamar elfelejti az emberiség azokat, akiket tényleg tisztelni kell.

A vers idillel indul, amit rögtön kiábrándulás követ, hiszen még ez nem a tavasz, a költészetben sem.

Tölgyfa hasonlat: a biztos halál tudatában is a költőnek az a feladata, hogy írjon, alkosson, hiszen az élet egyet jelent a költészettel.

Radnóti Miklós: Töredék

Ez a vers cím nélkül maradt fenn; a kiadó adta neki a címet.

Feltételezések szerint ez lehet a hiányzó 6. ecloga.

A háború iszonyata jelenik meg benne.

Anafora= a versszakok kezdősora ismétlődik:

" Oly korban éltem én e földön"

• lírai múlt időben beszél magáról
• a későbbi, köv. nemzedéknek mondja el a világ romlottságát
• visszájára fordul minden Csak Ésiás mondhat átkot.

A zárás optimista.

A versben az idill teljesen hiányzik, ezért vélik, hogy nem ez a 6. ecloga.

Radnóti Miklós: Negyedik ecloga

Az eclogák sajátságos formáját viseli.

Elutasítja a világot, már a születését is feleslegesnek véli.

A költő és a Hang folytat párbeszédet egymással.

A vers negatív , mert a betegségről ír, elveti, eldobja ezt az életet, a halál jelenti számára a megnyugvást. Az egész élet számára felesleges.

Tisztán látja, hogy halálraítélt ( Hitler hatalomra jutása miatt) Gyümölcshöz hasonlítja az emberi életet.

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

A vers már a Lager Heidenauban keletkezett, a bori- notesz első verse ez.

A fogolytartás körülményeit mutatja be; a feleségének mondja el a fogolytábor körülményeit.

1. vsz: – szögesdróttal körbevett hely, a rabság jelképe, de az este leereszkedésével már nem látszik ez a drótà szabadnak érezhetik magukat.

• álmodás, képzeletben hazaálmodják magukat a rabok
• vsz: otthonért való aggódásà életben tartás
• vsz: még a biztos halál tudatában is megjelenik a hit Radnótiban, h. írjon àmint egy hernyó, mint egy állatàmint ahogy él
• vsz: az emberke fajtái különbözik, mégis egy életet élnekàa fogvatartás és a hely. A lelket a haza, csoda stb. tartja ezekben az emberekben.
• vsz: állati sorban élő állat à az életük egy nappal rövidebb lett, a drótokat megint látja.
• vsz: újra megszólítja a kedvest, de ő nem alszik. ( a költő) A megszólítások és a tudósító jelleg miatt levélnek tartják.

Az álom és a valóság egymásba csúszik, ugyanígy a jelen és a múlt képei is.

Az idill a feleség alakjához köthető, az idill megtartó ereje és az embertelen közelsége.

Örkény István - Groteszkje Tóthéknak

Örkény István Tóték

Örkény István (1912 – 1979)

• Budapesten születik jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsaládban
• a Piarista Gimnázium után vegyészmérnöki és gyógyszerészi oklevelet szerez
• 1930-as években kezd írni, a Szép Szó köréhez tartozik, jól ismeri József Attilát – 1938-39 London, Párizs
• 1942 behívják munkaszolgálatra, élményeit a Lágerek népe regényben örökíti meg
• a 2. magyar hadsereggel gyalogol a Donig, majd Voronyezsnél fogságba esik
• 1946-1956 az MKP tagja
• újságoknál dolgozik: Magyarok, Újhold, Csillag
• Házastársak című regénye sikeres, Lila tinta című elbeszélése nagy port kavar
• 1956-ban részt vesz a forradalomban, ezért 5 évre betiltják
• a 60-as években születnek legnagyobb művei: Macskajáték, Tóték, Egyperces novellák
• utolsó éveinek egyik legsikeresebb drámája a Pisti a vérzivatarban
• életrajzát a Párbeszéd a groteszkről című interjúregény tartalmazza
• részletes, anekdotikus mű: Örkény szeretett önmagáról beszélni

TÓTÉK

• első változatot 1964-ben kezdi írni
• 1966-ban jelenik meg kisregény alakban
• 1967-ben Kazimir Károly rendező javaslatára dráma formában is megírja
• világszerte nagy siker, 1970-ben Feketehumor-díj Franciaországban – később Fábri Zoltán filmet forgat belőle Isten hozta, őrnagy úr! címmel

A drámai szituáció

• a fronton harcoló Gyula ráveszi parancsnokát, hogy töltse szabadságát a szüleinél
• a szülők – fiuk túlélése érdekében – mindent megtesznek a vendégért
• érkezését lázas készülődés előzi meg
• az őrnagy komikus figura lenne, ha nem képviselne hatalmat Tóték szemében
• idegrendszerét megviselte a frontszolgálat, hozzászokott a parancsolgatáshoz
• már érkezésekor feszültséget kelt: összetévesztik egy másik katonával – csalódnak benne
• Tót tűzoltóparancsnok tekintélye az őrnagy érkeztével csorbul
• a közösség az őrnagyot fogadja el hatalomként, neki rendeli alá magát
• Tót a beletörődéssel kiprovokálja magának, hogy megalázzák
• az őrnagy rákényszeríti a családot, hogy vele együtt virrasszanak
• látszatcselekvés: dobozolás (azóta szimbolikus értelmet kapott) – egyre abszurdabb helyzetekben mindinkább megalázza Tótot – fejébe kell húznia a sapkáját, zseblámpát kell a szájába vennie, stb.
• különféle érthetetlen vádak, pl. szőrnagynak gúnyolta az őrnagyot

A groteszk

• eredet a német grotta (barlang) szóból, jelentése: furcsa, elrettentő és mulatságos egyszerre
• a Tótékban az abszurditás az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik
• a valószerűséget dokumentumok is erősítik
• a regény konkrét időben és térben játszódik, a drámaváltozat elvontabb, általános érvényű
• a dráma egy mellékszereplő által válik groteszkké, abszurddá
• a postás az első rész végén megsemmisíti a Gyula haláláról hírt adó levelet
• nyilvánvalóvá válik, hogy Tóték erőfeszítése hiábavaló
• az őrnagy groteszk figura – egyszerre nevetséges és félelmetes
• tettei és a Tótékra kényszerített viselkedés komikusnak hatnak
• az általa képviselt hatalom mögött a háború, az elnyomás áll

Tót menekülési kísérletei

• a második részben Tót kiutat keres, megpróbál eltűnni az őrnagy látóköréből
• először Tomaji plébános ágya alatt talál menedéket
• az egyház, a történelmi szellem képviselője; nem nyújt igazi segítséget
• Cipriani professzor modern szemléletű ideggyógyász, megérti Tótot, de nem segít ő sem
• először a budiban tud Tót az őrnagy fölé kerekedni, rákényszeríteni az akaratát

Végkifejlet

• Örkény szerint az ember egyetlen kiútja a tett
• Tót csak a dráma végén cselekszik: négy darabra vágja az őrnagyot
• pszichológiailag alátámasztott tett: az őrnagy Tóték várakozásával ellentétben visszatér
• a dráma a későn cselekvő, korlátozott kisember és a hatalom viszonyáról szól
• Tót a cselekvés által helyreállítja az erkölcsi világrendet
• Örkény reménykedik, hogy ez történelmi léptékben is megtehető

Értelmezési lehetőségek

• az őrnagy alakjában a háború dehumanizáló ereje jelenik meg
• fasizmus és kisember viszonya
• eredetileg józan gondolkodású emberek is vakon kiszolgálják a hatalmat
• az ember nem képes saját történelmi korát megítélni

Laczkfi János

Lackfi János 

József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár (Pázmány Péter Katolikus egyetem), Nyugat-kutató, fotós.  Felesége: Bárdos Júlia, 6 gyermeke van. 30 könyve jelent meg eddig. 

Kötetei: Humoros identitásesszé, Milyenek a magyarok?, Három a magyar igazság

Kreatív írás:

• megtanítattja veled a költészet alapjait, játékosan
• kreativitásra fekteti a hangsúlyt

Hit:

• a hitéről sokat ír, többi költő nem publikál nyomtatás előtt, ő "szétszórja" őket, aztán kötetbe rendezi
• felnőtt korában éri el a hit (keresztény)
• #jóéjtpuszi: hit
• hiányzik belőle az áhitat és a szentesség, nyilvánvaló áldozat (kizárod a világot, Isten a jó tevőd)
• úgy fordul Istenhez, hogy kételkedik

Hol van az Isten…

Reflektál a szöveg az ukrajnai háborúra, a szenvedélybetegekre, a migrációra, a

bántalmazott emberekre, a betegségre, a rákra. Mindezt kéri számon Istenen, aki

mindenható, vagyis "elvileg" mindezen tudna változtatni.

Miért nem teszi? A hit nagy titka ez. Hiszen gondolhatjuk, gondolja Lackfi János is, hogy

Isten elfordul tőlünk, átmegy a másik szobába. A költő hite azt mondja, hogy Isten

mindenki szenvedését átéli, mindenkivel együtt tud szenvedni, vagyis nem vagyunk

egyedül a bajban, a háborúban, a szenvedésben.

Kapu

A vers a tradíciókat állítja szembe a modern világgal. A múlt és a jelen szembeállításáról

szól a szöveg. A japán szálloda hagyományait nem a fiú viszi tovább, hanem a lány, a fiú

meghalt. A lány már alkalmazkodik a modern kor változásaihoz, de őt is magányossá

teszi a 46 nemzedéknyi szokásjog. A vers végén a kapu szimbólum: valahonnan

távozást, valahova belépést jelenti. A lánynak más tervei voltak a múltban, onnan

távozott, és halott testvére előtt tisztelegve vállalta a hagyományokat belépve a jövőbe.

Égből hullott szigor

A véletlen midig képes befolyásolni az ember életét. Egy váratlan esemény hatására a

tolvajból jó ember lesz. A rövid novella legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes

nagyon kevés szóval atmoszférát teremteni.

Miért ne olvassak verset?

A költészet napján (április 11.) osztotta meg ezt a szöveget. A költő nem csak magát tekinti öniróniával, hanem minden költő nevében szólal meg. Ahogy az átlag ember látja a költői tevékenységet. A mai kora sem sokra becsülik a költészetet, a költői tevékenységet.

Róka

A költő kedveli a humort? a generációs különbség, a tinédzser gondtalansága a megcsalt

anya nem értik meg egymást. A humor forrása a helyzetekből adódik. A kirándulás

jelenetei és a gyerek-anya közti párbeszéd is humoros.

A Biblia

A Biblia

Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Az egyik a görög-római, másik a zsidó-keresztény kultúra. A Biblia, a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják az Ószövetséget.

Részei: a Biblia két részből áll: Ószövetség és Újszövetség. Az Ószövetség a zsidók szent könyve. Az Újszövetség a zsidók nem ismerik el szentnek, csak keresztény gyűjtemény, a kereszténység szent könyve.

Nyelve: Az Ószövetség héber, kisebb részben arámi nyelvű, az Újszövetség görög nyelven íródott.

Jelentése: A Biblia szó jelentése: a görög biblosz könyvecskék, "Könyvek könyve", Szentírás szóból ered.

Tartalma: 

Ószövetség:

Az isteni kegyelem és üdvösség ígérete a zsidók ősatyjának, Ábrahámnak, és megerősítése leszármazottai: Jákób, Izsák, József és Mózes által. Isten kiválasztott népe a zsidók.

Újszövetség:

Megerősített és kiterjesztett szövetség Isten és egyszülött fia, Jézus Krisztus által a benne hívők számára.

Fordítások:

Septuaginta:

a héber szöveg első és legjelentősebb görög fordítása,

Vulgata:

Szent Jeromos próféta által készített latin nyelvű fordítás.

Luther Márton:

a reformáció elindítója, aki német nyelvre fordította le a Bibliát.

Huszita Biblia:

első magyar nyelvű fordítás, Tamás és Bálint pap munkája.

Sylvester János:

a teljes Újszövetséget fordítja le magyarra, 1541.

Károli Gáspár:

1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki első teljes magyar nyelvű protestáns Bibliáját.

Apokríf művek:

Azokat az ókorban keletkezett iratok, amelyek nem kerültek be a Biblia kanonizált szövegei közé. 

Ószövetség: 

· A zsidók szerint:

· Tóra

Törvény = Mózes I-V.

· Nebíim

Próféták könyve

· Ketubím

Írások köre

2. A keresztények szerint

· Történeti könyvek (pl. Mózes I-V.)

· Tanító könyvek

(pl. Zsoltárok, Példabeszédek, A Prédikátor könyve)

· Prófétai könyvek

(pl. Észaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Jónás k.) 

Újszövetség:

• Történeti könyvek

Máté, Márk, Lukács és János evangéliumai, az Apostolok cselekedetei

• Tanító könyvek: Levelek

Prófétai könyv: János jelenései (Apokalipszis)

A Biblia műfaji sokszínűsége: Epika, Líra, Egyéb

A biblia tanítói, irodalmi, történelmi jellegű művek összessége is.