Az emberi táplálkozás szervrendszere

Az ember táplálkozás szervrendszerének felépítését! Hol és hogyan történik a tápanyagok felvétele?

Milyen folyamatok zajlanak le a tápcsatorna egyes szakaszain?

Mondja meg mi a fő tápanyagunk és mely élelmiszereinkben fordulnak elő!

Miért nagyon fontos az alapos fogápolás?

Mi a tej és a maradandó fogak közötti különbség?

Táplálkozás során testünk építőanyagait vesszük fel ésenergiát nyerünk.

2 dolog történik a táplálkozáskor:

• Emésztés: táplálékban levótóriásmolekulák építő egységeire bontjuk.

Pl: Keményitót-szólócukora

Fehérjét-aminosavra

Zsírokat-zsírsavra+glicerinre

DNS-t -.nukleotidra

Emésztőnedvek enzimeket tartalmaznak amelyek gyorsítják a lebontást pl. nyálamiláz enzimet termel.

-Felszívás: Gyomorból, de fóleg a vékonybélből a tápanyag a vérbe kerül.

Táplálkozás szervrendszerének felépítése, szervek bemutatása.

1, Szájüreg:

• Ide öntia váladékáta 3 pár nyálmirigyvan, ezek kb. másfél liter váladékot termelnek egy nap, nyál tartalmaz emésztő nedvet (amilázt) ez keményítőt szőlőcukorrá alakítja.

-Fog:gyermekkorban 20 db tejfogunkvan,a maradandó fogakból 32 db van egy oldalon(2 metszőfog, 1 szemfog, 2 kisórló, 3 nagyórló).

A fog felső része a korona amit zománc réteg borít, az állkapocsba ágyazódik a foggyökéra. A fog belsejében található a fog üreg, amily erek, idegek tartalmaz. Gumós zápfogaink vannak tehát mindenevők vagyunk. A fogak felszínén levő ételmaradék táptalaj a baktériumoknak és ezek a baktériumok tej savat termelnek ami a fogszuvasodástokoz. A fog zománc rétegének keménységét a fluor és a kalcium fokozza.

• Nyelv: feladata az íz érzékelés elöl az édeset hátul a keserűt, oldalt a sós és savanyú ízeket érezzük. A nyelv felszínén ízlelő bimbók vannak,ennek köszönhetően meg tudjuk különböztetni a romlott és mérgező anyagokat. A nyelv feladata még a táplálék forgatása, mozgatása.

GaratNyeléskoranyelvcsapot megérinti a táplálék és ez beindítja a nyelési reflexet. A lágy szájpadlás elzárja az orr üreg felé vezető járatot, a gégefedó lezárja a légcsövet.

Gége:a táplálék és a levegő két különböző irányba halad, nyeléskor a gégefedő lezárja a légcsövet.

Nyelőcső:lzmos falú 30cm hosszú rugalmas cső, perisztaltikus mozgás a falat előtt tágul, a falat utána összehúzódikhullám szerűen halad végig.

Gyomor:bordák alatt található

• Tárolja a táplálékot itt kezdődik el az emésztés, fehérjék bomlanak le (aminosavakra).

Fehérje bontását a pepszin nevű emésztő végzi aminosavakra bontódnak. A gyomor belső falán nyálka réteg van, ami védi a gyomrot az emésztőnedvektől.

• A gyomornak 1-2 pH- ja mert gyomorsavat tartalmaz.
• Gyomorfekély: az emésztő nedvek a gyomor falát kikezdik.

Vékonybél:

• Emésztés befejezése. Feladata: az óriás molekulák lebomlanak

A vékonybélbe önti váladékát a hasnyálmirigy és a máj ami epét termel.

-Epe: zöld színű, a zsírcseppeket aprózza, a zsírok emésztését segíti.

-Hasnyálmiriv.•

Amilázt termel, a keményítőt bontja szőlőcukorra.

Tripszin a fehérjét bontja aminósavakra.

Lipázazsírokat bontja zsírsavakra.

• A vékonybél belső falán bélbolyhok vannak itt történik a tápanyag felszívásaés a felszívódás hasznos tápanyagok a vérbe és a nyirokerekbe kerülnek.

Vastagbél:

• Nincs emésztés itt szívódik vissza a víz és a só nagy része.
• A vastagbélben elő baktériumok vitamint termelnek (B12,.K vitamin)

Máj:

Másfél kg nagyságú. Jobboldalt a bordák alatt található. Méregtelenítés a feladata, pl.: gyógyszer, alkohol, tartósító szerek, színezékek.

A máj a mérgeket vízben oldhatóvá teszi, bekerül a vérkeringésbe, amit majd a vese kiválasztja. Feladata még, hogy raktározza a vitaminokat, a vasat és a vércukrot és epét termel

Hasnyálmirigy: emésztőnedveket és inzulin nevű hormont termeli.

Vakbélnél , vékonybél és a vastagbél határán van. Itt található a féregnyúlvány amely nyirokszerv 6cm nagyságú a kórokozok elpusztítása a feladata.

A felszívás helye, a vékonybél (90%), de gyomorban és a szájüregben is.

Fó tápanyagaink:

-Szénhidrátok: két csoportja van a keményítők (gabona magvak: rizs, búza, burgonya), és a cukrok, méz magas az energia tartalmuk.

-Fehérjék: tejtermékekben, tojásban, húsokban, szójában, hüvelyesekben találhatjuk. Testünk építő anyaga.

-Zsírok olaiok: két csoportja van állati eredetű (szalonna, vaj, tejföl, tejszín) és olajok (napraforgóolaj, olíva olaj).

Az alapos fogápolás

Ételmaradékokat le kell tisztinai a fogkefével, hogy a szánkban lévő lepedéket eltávolítsuk, így nem lesz táptalaja a szájüregben levő baktériumoknak, amelyek tejsavat termelnek és ez a fogzománcot oldj a.

A 20 db tejfognak nincs gyökere, a csontfogaknak hosszú gyökerek van, és 32 db van belőle.

Az ember keringési rendszere

az ember keringési szervrendszerét!

Mi a szív szerepe, hogyan segítik az erek a keringést?

Milyen szerepük van a nyirok ereknek?

Melyek a leggyakoribb keringési megbetegedések?

Értékelés: Az ember keringési szervrendszerének a feladata: tápanyag, oxigén, illetve a salakanyag és széndioxid és hormonok szállítása a hőszabályozásban is szerepe van.

Részei: I,A szív ökölnyi nagyságú izmos szerv amely a mellüregben bal közép részen található

A szívnek három rétege van:- szívburok

• szívfal, koszorúerek
• szívbelhártya

A szív négy rekeszes. Mindig a pitvarba megy a vér és a kamrából áramlik ki. A balkamra a legerősebb,mert innen a vér a testbe jut. A pitvar fala vékonyabb mit a kamráké. A szívben a pitvar és kamra közöttvitorlás billentyűk találhatóak, amelyek segítik a vér egy irányú mozgását. A szívben található a szinusz csomó, ami ingerkeltó központ, így a szívünk önmagát ingerli. A szívet a koszorú erekben áramló vér táplálja

2, Erek:

Artéria:A szívtől vezeti a vért. Itt a legnagyobb a nyomás. Vastag izmos falu ér a szívvel ellentétes ritmusban húzódik össze. A szív pihenésekor az artéria összehúzódik és így folyamatos a vér áramlása. Az artériában levő nyomást mérjük ez a vérnyomás. Az egészséges ember vérnyomása 120/80 Hgmm. Az első szám megmutatja, hogy mekkora a nyomás a verőerekben, ha a szív összehúzódik. A második szám meg mutatja, hogy mekkora a nyomás, ha a szív pihen. (Magas vérnyomásl 40/90 Hg mm feletti vérnyomás érték).

Kapillárisok: Ezek szűk keresztmetszetűek,vékonyfalú erek, az anyagcsere, /anyag felvétele leadás/itt történik. Az erek fala egy rétegű laphám sejtekből áll, amely a félig áteresztó hártyaként működik. Az egésztestet behálózzák, melegben tágulnak, hidegben összehúzódnak. Sűrűbb a hajszálér hálózat az irhában , léghólyag, és a bélbolyhok felszínén.

Véna: fala véknyabb mit a verőereké, kevesebb simaizmot tartalmaz, zsebes billentyűk segítik a vér egyirányú áramlását, így a vér ne folyik vissza. Szívbe vezeti a vért.

Nyirokerek:sejtközözött térből a szövetnedveta nyirok hajszálerek gyűjtik össze, ezek nyirokcsomókba torkollanak, a fó nyirokér a mellkasnál a vénához kapcsolódik. Az immunfolyamatoknál van nagy jelentősége

Keringési rendszerbetegségei:

- Auvérzés: agy erek elpattannak, így az agy sejtek nem kap elég vért és ezek a sejtek elhalnak.

Erelmeszesedés és a magas vérnyomás, dohányzás rizikótényezó a betegség kialakulásában.

• Szívinfarktus: a szív koszorú ereielmeszesednek, a szívizom nem kap tápanyagot és oxigént és szívizom elhal.
• Visszértágulat:Vénák rugalmatlansága miatt rosszabb a keringés.
• Trombózis: Vérrög keletkezik az erekben, ami vér áramlását akadályozza.

Erelmeszesedés:Érfalak elzáródása, dohányzás, magas koleszterin szint mozgás szegény életmód az okai.

A légzőszerv rendszer

• Ismertesse a légzőszerv rendszer felépítését és működését!
• Hogyan védekezik légzési szervrendszerünk a tüdőbe kerülő káros anyagok ellen?
• Mutassa be a be és a kilégzés folyamatát! Mi a vitálkapacitás?

Értékelés:

Légzőszerv rendszer feladata, a légcsere biztosítása: oxigént vesszünk fel és szén-dioxidot adunk le.

Légcsere: levegő és tüdő között játszódik le.

Gázcsere: tüdőben levő gázok és a vér között a szén-dioxid és az oxigén gáz cseréje.

Légzőszervrendszerfelépítése:

-Orrüreg:belsó felszínén gazdag hajszálér hallózat van.Felmelegíti és megszűri, párásítjaa levegőt.A szagló hám segítségével érzékeljük a szagokat.

-Gégefedő: Lezárja a levegő útját nyeléskor, így a táplálék nem juthat a légcsőbe.

-Gége:Porc gyűrűk merevítik. Itt található a hangszalag. Amikor a hangszalag megfeszül akkor magasabb az ember hangja, ha elemyed, akkor mélyebb. A kiáramló levegő mennyisége a hangerőt szabályozza.

-Légcső:porc gyűrűkből épül fel. Felszínén csillós hámsejtek vannak, a porszemeket kifelé mozogatják.

-Fóhörgók.• hasonló felépítésű, mint a légcső, két tüdő félbe vezeti a levegőt.

-Hörgőcskék: kisebb átmérőjű, egyre jobban szétágazó porcos csövek

-Léghólyagocskák: itt történik a gázok cseréje,szén-dioxid a léghólyagokba és az oxigén a vérbe kerül. Vékonyfalú hajszálerek hálózzák be.

Hogyan védekezik légzési szervrendszerünk a tüdőbe kerülő káros anyagok ellen?

Káros anyagok: por, kátrány, szén-monoxid, vírus, baktérium, pollen.

Ezek ellen a légző felület csillós hámsejtjei a porszemeket kifelé mozgatják, tüsszentés, köhögés,a légutakat tisztítja, immunrendszer véd bennünket a korokozókkal szemben.

A belégzés aktív folyamat, a rekeszizmom és a bordaközti izom segíti a folyamatot, a tüdő térfogata nó a levegő beáramlik.

A kilégzés passzív folyamat tüdő térfogata csökken.

A gázok cseréje a nyomáskülönbség révén valósul meg.

Vitálkapacítás: tüdő levegőbefogadó képessége :eróltetett kilégzés és egy erőltetett belégzés közti térfogatkülönbség. 3-4 1

Kiválasztás jellemzői

a kiválasztás jelentőségét!

Mutassa be az emberi vese felépítését, működésének lényegét!

Hogyan keletkezik a vizelet?

Milyen összetevői vannak?

Melyik vérösszetevó nem lehet a vizeletben az egészséges embernél?

Miért végeznek vizeletvizsgálatot?

Melyek a leggyakoribb megbetegedések?

Vese kiválasztja a vérünkből a salakanyagokat és eltávolítja feleslegesvizet és sót.

A kiválasztásnak köszönhetően a szervezet só és folyadék összetétele állandó marad (homeosztázis) a vérben 0,9% nátrium-kloridnak kell lennie.Pl valaki sok folyadékot iszik akkor hígabb a vizelet.

A kiválasztó szervrendszer részei:

1, Vese

A vese gerincoszlop két oldalánál a bordák alatt található.Babszem alakú, 8 cm nagyságú szerv.

A vesefelépítése: - tok

• kéreg
• velőállomány
• medence
• erek

Működési egysége a nefron: az érgomolyagból kipréselódik a szűrlet, melyet a Bowman / kettősfalú tok / tok felfog.Az erekból a víz, só, cukor, salakanyag nagy része kipréselódik ez a szűrlet, ami egy fehérjementes vérplazma, szűrlet 180 1/nap.Ez után a kanyarulatos csatornában a hasznos anyagok visszaszívódnak a hajszálerekbe (víz, só, cukor) a maradékot pedig vizeletnek nevezzük, aminek mennyisége 1-2 1/nap.A maradék folyadék avizeletet, ezt gyújtócsatoma vezeti el.

És végül a vizelet az elvezetó csatornába jut, majd imen a vesemedencébe kerül.

2, Húgyvezeték perisztaltikusmozgása továbbítja a vizeletet

,3A húgyhólyag 2-3 dl vizelet tud tárolni, amikor a fala feszül ezt váltja ki a vizelési ingert, a húgyhólyag alatt levő záró izom akaratunktól mggően működik.

A vizelet összetétele: só, víz, karbamid, húgysav, gyógyszermaradványok, hormonok stb.

Nem tartalmazhat a vizelet: -cukrot-cukorbetegség

- fehérjét-gyulladás

-vért-vesekó

A vizeletvizsgálatból megállapítható: -cukorbetegség, -gyulladás, -anyagcserezavarok,

-doppingszer használata, -terhesség

Legvakoribb betegségei:

• Vesekő: kalcium oxalát okozhatja.
• Vesemedence uulladás: fertőzés, felfázás.
• Hólyaghurut: fájdalommal jár, felfázás vagy baktériumos fertőzés, gyakori a vizelés.

Az emberi vázrendszer

Ismertesse az emberi vázrendszer felépítését?

Milyen összetevői vannak a csontnak?

Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a csontok és a csontok az izomhoz?

Mi a csontritkulás?

Milyen ízületi sérüléseket ismer?

Értékelés: A csontok vázunk védi a belső szerveket, izmok tapadási helye, a vérképzódésben is szerepük van (vörös csontvelő).

Vázrendszerfelépítése: -Fejváz:arckoponyához tartozik a járomcsont és a alsó-felsó állkapocs.

Agykoponya kb 1500 cm3

-Törzsváz: a gerincoszlop csigolyákból épül fel.

4 szakasza van:

• nyaki
• háti
• ágyéki
• keresztcsonti
• bordák: 12 pár van, ami a gerincoszlophoz kapcsolódik plusz 2 lengő borda, - szegycsont, a kulcscsont, és a lapocka, medence.
• Végtagok

Kézcsontjai:

-felkar

-alkar (orsó, sing) 

- kéztő csontok

-kézközép csontok

Lábcsontjai:

-combcsont

- térdkalács

- sípcsont, szálkapocs csont

- lábtó csontok

- ujjpercek (3)

• lábközép csontok
• láb ujjpercek

Csont felépítése:csonthártya, szivacsos állomány, tömör állomány, velőüreg.

Csontok kapcsolódása: -ízületes kapcsolódás, pl: térd, -porcos pl. szegycsont, bordák

-varratos pl. koponya, -összenövés pl.medencecsont

A csont tartalmaz:

- Szerves anyagot:fehérje tartalmú enyvadó rost: rugalmasságot biztosít - Szervetlen anyagot: m ész sók, kálium-foszfátCa3(P04h: szilárdságot biztosít. Fiatalkorban a fehérje rostból több található a csontokban. A csontok egymáshoz és az izmok a csontokhoz ínszalagokkal kapcsolódnak.

Legvakoribb sérülések:

-Rándulás: az ízesülő csontvégek eltávolodnak egymástól, de visszatémek eredeti helyzetükbe. -Ficam: az elmozdulás után a csontok rendellenes helyen rögzülnek és így maradnak, és nem ugranak vissza, csak szakember rakja vissza.

-Törés: zárt, nyílt törés (nagy a fertőzés veszélye). Gerincferdülés, Lúdtalp.

Az immunrendszer

• Mi az egészséges immunrendszer feladata?
• Mi a védőoltások szerepe?
• Milyen problémát okozhat az immunrendszer működésének zavara?
• Milyen betegségtípusnál jellemző az immunrendszer túlzott működése?
• Az immunitásra hogyan hat a csecsemő anyatejjel való etetése?

Értékelés: Az immunrendszerfeladata:véd a kórokozóktól, test idegen anyagoktól. Az antigének felismerése és megsemmisítése. Leggyakoribb antigének baktériumok, vírusok, gombák, test idegen fehérjék.

Antigén: amelyeket a szervezet idegennek tart. Immunrendszernek működésében a fehér vérsejtek vesznek részt, melyek elpusztítják a kórokozókat.

A fehérjéknek háromfajtája van:-monociták: nagyfalósejtek--bekebelezi a kórokozókat

-granulociták: kisfalósejtek--bekebelezi a kórokozókat

-limfociták: ellen anyagokat / immunglobulinokat /termel amely elpusztítja a kórokozókat

Ezek a fehér vérsejtek a vérkeringésben áramlanak. Hajszálerek falán kilépnek asej közötti térbe is.

Védőoltások:legyengített vagy elölt kórokozókat jutatnak a szervezetbe, és ezek aktív immunitást biztosítanak. Legyengített kórokozók ellen a szervezet maga termeli az ellenanyagot. Az oltóanyagot vakcinának nevezzük pl. influenza, bárányhimlő.

A védőoltások lényege, hogy védettség alakuljon ki a szervezetben az adott betegséggel szemben.

Mawarországon kötelező védőoltások: DI-PER-TE, BCG, Sabin-csepp.

DI-PER-TE: a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés ellen védettséget alakít ki, ebben a szamárköhögés komponens megváltoztatták és beépítették a gyermekbénulás és az agyhártyagyulladás oltóanyagát is egyetlen oltásba

BCG: Az oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a TBC kórokozójától.

Passzív immunitás: amikor a védettség kialakításához kész ellenanyagot juttatnak, a szervezetbe ezt egy másik élőlény állítja elő. pl a veszettség elleni oltás

Működési zavar: Immunrendszer alulműködése: AIDS szerzett immunhiányos betegség: A HIV vírus okozza. A vírus szexuális úton vagy vér által terjed. HIV megtámadja az immunrendszert. A vírus fehér vérsejteket pusztítja el. 6-7 év a lappangási ideje. Az AIDS betegség jelenleg nem gyógyítható.

Immunrendszer túlműködése az allergia, allergének nevezzük azokat az anyagokat amelyek kiváltják az allergiás reakciókat. pl.: virágpor toll, poratka ürüléke, szór stb.

Anyatejben levő immunglobulinok, vitaminok, ásványi anyagok erősítik az immunrendszerét a csecsemőnek.

Az immunrendszert lehet erósíteni: friss levegőn történő mozgással, vitaminokkal, nem szabad túlfertőtleníteni.

Védekezés módja:

1 Természetesen aktíva kórokozózókkal szemben a szervezetünk védekezik

Mesterséges aktív:legyengített kórokozót juttatnak a szervezetbe így létrejön az immunválasz pl. influenza, méhnyak rák.

Természetes passzív: méhlepényen vagy anyatejjel kész ellenanyagot kap a magzat vagy az újszülött.

Mesterséges passzív: kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe.pl a veszettség elleni oltás

A vírus felépítése és jellemzői

Mutassa be a vírusok felépítését!

Milyen vírus okozta megbetegedéseket ismer?

Jellemezze a baktérium sejt részeit, milyen baktérium okozta megbetegedéseket ismer?

Mi a védekezés módja?

Melyek a fertőző megbetegedések?

Értékelés: A vírusok DNS-ból és fehérjeburokból állnak. Méretük 10-9 nanométer, mikroszkóppal sem látható.

Eletműködése: A vírus a sejt felszínére kerül, az örökítő anyag DNS-e bejut a sejt belsejébe, a sejtett átprogramozva és a sejt vírusokat fog előállítani. A vírusok a sejtből kikerülve tovább fertőznek. Sejten kívül nem mutat életjelenséget.

Vírusok csoportosítása: -növényi: dohánymozaik vírus

-állati: veszettség száj és körömrágás

-emberi: himlő, influenza, HIV, kanyaró, herpesz, AIDS

AIDS szerzett immunhiányos betegség: A HIV vírus okozza. A vírus szexuális úton vagy vér által terjed. HIV megtámadja az immunrendszert. A vírus fehér vérsejteket pusztítja el. 6-7 év a lappangási ideje. Az AIDSbetegség jelenleg nem gyógyítható.

Vírusok ellen való védekezés: saját immunrendszer, védőoltás, fertőzés kerülése

A baktérium részei: -sejtfal, -sejthártya, -sejtplazma, -örökítő anyag, -ostor

A baktériumok prokarióták azaz sejtmag nélküli egysejtűek, csak 10%-a korokozó a többi baktérium hasznos. Kórokozó baktériumokat élősködőnek vagy parazitáknak nevezzük.

Baktériumos betegségek: Gyulladásos betegség TBC, Lepra, Tetanusz, Kolera, Pestis, Vérhas stb.

A baktériumok elleni védekezés módja: lehet a fertőtlenítés pl.hypo, domestos, hőkezelés a védőoltás, legyengített kórokozókat juttatnak a szervezetbe, és antibiotikum

Védekezés módja: Természetesen aktíva kórokozózókkal szemben a szervezetünk védekezik

Mesterséges aktív: legyengített kórokozót juttatnak a szervezetbe így létrejön az immunválasz pl. influenza, méhnyak rák. A Természetes passzív: méhlepényen vagy anyatejjel kész ellenanyagot kap a magzat vagy az újszülött.

Mesterséges passzív: kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe.pl a veszettség elleni oltás

Fertőző megbetegedések: amikor a betegség egyik élőlényről a másikra átterjed, pl.: gomba, vírus és a baktériumok.

A szem felépítése és jellemzői

Nevezze meg a szem részeit az ábra segítségével!

Hogyan alkalmazkodik a különböző távolságokhoz és a különböző fényerökhöz?

Miért pihenteti a szemet, ha egy tájban gyönyörködünk? Milyen szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat ismer?

Mi a szürke és a zöld hályog?

Mi a lényegük, milyen lencsével korrigálhatók?

Mi az oka annak, hogy olvasáskor az idősödő embereknek egyre messzebb kell tartaniuk maguktól a könyvet?

Értékelés:

A szem részei:

A: Ínhártya: fehér, erós kötőszöveti hártya

B: Érhártya: hajszálereket tartalmaz

C: Ideghártya:receportok azaz érző idegsejtek találhatóak itt D: Üveg test: átlátszó folyadék

E: Sárga: folt éles látás helye, itt van a legtöbb érző idegsejt

F: Vakfolt: nincs receptor, a szemidegek itt lépnek ki

G: Sugár izom: szemlencsét mozgatja

H:Szivárványhártya (a szemünk színét adja

M: Lencse függesztő rostok a szemlencsét a sugártestel kapcsolja össze

I: Pupillasötétben kitágul

J: Szaruhártya

K: Szemlencse: alakja változik. Távolra nézünk akkor laposabb ha közelre domborúbb.

L: Csarnokvíz

N: Szemmozgató izom

Látásfolyamata:

először a szarúhártyán a párhuzamos fénysugarak megtörnek majd a szemlencsénés a sárga foltban gyűlnek össze, fokuszálódik.

Sárga foltnál fordított állású és kicsinyített kép keletkezik. Távolságtól mggóen a szemlencse alakja változik. Ha közelre nézünk, akkor domborúbb lesz a szemlencse. Szemlencsék alakját a sugár izmok változtatják.

Látáshibák:

• Közellátó vav rövidlátó: közelre jó lát, távolra pedig rosszul. A fénysugarak a sárga folt előtt gyűlnek össze a párhuzamos fénysugarak. Homorú szemüveggel lehet ezt korrigálni.
• Távollátó: sárga folt mögött fokuszálódna a fény. Domború szemüveggel lehet ezt korrigálni. Távolra nézéskor a szemlencselaposabbá, közelre nézéskor domborúvá válik, erős fényben a pupilla összeszűkül. Távolra nézéskor a szem pihen a sugárizom elemyed.

Szürke hályog: szaruhártya megvastagodik.

Zöld hályog: megnó a szemben a nyomás és a látóidegeket károsítja, vaksághoz is vezethet.

Időskorban a szemlencse veszít rugalmasságából, ezért közelre nem látnak jól az idós emberek Farkasvakság A vitamin hiánya

Ideghártyán lévő receptorok

Fényérzékelő idegsejtek

Pálcikák:Kevés fényben ezek segítségével látunk, mert működésükhöz kevés fény is elegendő. ezekkel csak fekte fehérben látjuk a világot.

Csapok: több fény kell a működéséhez, színeket érzékelünk velük(piros, kék, sárga). Nem látjuk az ultraibolya és infravörös színeket.

A fül felépítése és jellemzői

Ismertesse a fül felépítését!

Hogyan jön létre a hallás érzete?

Mi a középfülgyulladás?

Miért a kisgyerekek betegsége?

Miért fontos az orvosi kezelés?

Hogyan hat a hallásra az erós zaj, zene?

A fül részei: -Külső hallójárat a dobhártyáig tart ezt nevezzük halló járat, a levegő rezgése továbbbitják itt a hangot.

• Középfül a dobhártyával kezdődik és az ovális ablakkal ér véget. Itt található a három halló csontok: üllő, kalapács, kengyel. Ezek továbbítják és felerósítik a rezgéseket.
• Fül kürt: összeköti a középfület a garattal. Dobhártya két oldalán így a nyomás ki tud egyenlítődni ha a külső légnyomás változik. -Oválisablak: középfül belső Ril között helyezkedik el.

-Belsófflben folyadék van és itt helyezkedik el a csiga, és a három félkörös ívjárat.

Csigában található receptorok felfogia a rezgéseket és ingerületté / gyenge elektromos jelekké / alakítja. Csiga és az agy hallóközpontja központja között idegpályák vannak.A h Hang terjedése:

Hang a levegő rezgése.A levegő hanghullámai megrezegtetik a dobhártyát, a hallócsontocskák pedig továbbítják és felerósítik a rezgést. A csiga alaphártyáján levő receptorok, az ingert ingerületté alakítják. Az ingerületet az idegrostok az agy halántéklebenyében levő hallóközpontjába vezetik, ahol kialakul az érzet.

Az emberi Ril 20-20ezer Hz hangokat érzékeli. 20 1-Iz: mély,.

20ezer Hz feletti hangokat ultrahangnak nevezzük ezeket nem érzékeljük.

Három félkörös ívjárat valamint atömlócske zsákocska is a belsófülben található.

Az egyensúly érzékelése a feladata.Ha a fejünk helyzetét megváltoztatjuk ebben a szervekben levő folyadék is elmozdul, amit a benne levő szór sejtek érzékelnek.

Középfülwulladás:a młkürtön keresztül baktériumok kerülnek a középfülbe, amiatt a gennyes folyadék mennyisége megnó, mely feszíti a dobhártyát.

Kisgyerekeknél gyakrabban fordul elő ez a betegség, mert nem tudják rendesen fújni az orrukatés a gennyes váladék a középmłbe jut.A dobhártya felszúrásával megelózhetó a dobhártya berepedése.

Az erős zene a receptorok érzékenységét gyengíti, majd halláskárosodáshoz okoz.

Az emberi idegrendszer felépítése és jellemzője

Ismertesse az ember idegrendszerének feladatát, felépítését?

Hogyan lesz az ingerből érzet?

Mi a reflex?

Ismertesse egy reflex témáját!

Mi a vegetatív működés lényege?

Értékelés:

Feladata:Az érző idegsejtek, receptorokfelfogja a külvilág ingereit pl. hőmérséklet, hang, fényt, stb.

A receptorok a külvilág ingereit ingerületé alakítja, majd feldolgozza azokat.

Az idegrendszer kétféle sejtek építik fel:

• idegsejt- amely dendritekből / rövid nyúlványból/ és axonból /hosszúnyúlványból/ áll. - támasztó sejt: táplálja és leszigeteli az idegsejtet. Az axonon található. A támasztó sejtek összességét velős hüvelyeknek nevezzük.

Ingerület vezetése:

Nyugalmi állapotban az idegest külső és belső része között -90mV feszültség mérhető, ez a nyugalmi potenciálnak nevezzük. Az ingerület hatására az ionok vándorolnak a sejthártyán keresztül. Ilyenkor a sejt belseje + külső része +20mV feszültséget lehet mérni, ezt a feszültség értéket akciós potenciálnak nevezzük.

Az idegsejtekben az ingerület pontról pontra terjed. A velős hüvellyel borított idegsejteknél gyorsabba az ingerület vezetése, befűzódésről befűzódésre terjed..

Idegrendszernek két fő része van:

• I. környéki idegrendszer: agyvelő, gerincvelő
• II. központi idegrendszer: mindenhol megtalálható, behálózza az egész testünket.

I. Gerincvelő: gerinccsatornában található a csigolya lyukban. Kisujjnyi nagyságú, fehér puha tapintású szerv.

Szakaszai: - nyaki

• háti
• ágyéki
• keresztcsonti

Gerincvelő keresztmetszete:

Fehér állomány:kívül található összekötetést biztosít az agy perifériás szervek között.

Receptoroktól az agyhoz felszálló idegpályák, érző idegpályák. Agyból az izmok felé futhat leszálló idegpályák, mozgató idegpályák. 31 pár ideg lép ki a gerincvelőből.

Szürke állomány: idegsejtek átkapcsolás itt történik, reflex központokat tartalmaz. Reflex központ pl. térdreflex.

Térdreflex:

• Ha ráütünk a térdkalács alatti ínszalagra az megnyúlik és ettől a comb izma is feszesebb lesz.
• Comb izmokból az idegpályákon eljut a gerincvelőbe az ingerület.
• A gerincvelő szürke állományában az idegsejtek átkapcsolása után kialakul a válasz, amely a mozgató idegpályákon a comb izomba jut.
• A comb izmai összehúzodnak, a láb pedig előre mozdul.

Az agy

1400-1500 cm3 a térfogatú. Koponya és az agyhártya védi az agyat. 10 milliárd idegsejt van az agyunkban, ennek csak a töredékét használjuk. Az idegsejtek nem regenerálódnak, nem ujjuknak meg.

részei:

• Nagyau.• felszíne barázdált. 2 része van bal és jobb félteke. Kívül van a szürke állomány belül pedig a fehér állomány. Feladata a gondolkozás, emlékezés. Erzó és mozgató, beszéd központok itt található. A bal félteke a jobb oldalunkat irányítja, a jobb félteke a bal oldalunkat irányítja.
• Köztiagy: érzelmi központok itt található, hő központ. Ez irányítja az agyalapi mirigyet. Szúróként működik, a külvilág ingereit megszűri.
• Kisau.• bal és jobb féltekéje van. Feladata a mozgás koordináció, összehangolja, finomítja mozgást
• Autörzs:összeköti az agyat és a gerincvelőt. Itt kereszteződik a bal és a jobb oldali idegpályák. Létfontosságú központok található itt pl. légzést, keringést irányítja.

Környéki idegrendszer:

Az egész testet behálózza, 2 fő feladata van

• Mozgás irányítása, szomatikus idegrendszer: izmok elektromosság hatására összehúzódnak.
• Statikus izom összehúzódás: idegsejtek összehúzódnak és úgy maradnak pl. jóga. - Dinamikus izommunka: összehúzódik, elemyed pl. futás, úszás.
• Belső szerveket irányítja, vegetatív idegrendszer:
• Szimpatikus hatás pl. stressz helyzetben a tartalékot használjuk fel. - Paraszimpatikus hatás pl. alvás a szervezet raktározza az energiát.

Idegrendszer egészsége

Az agy vizsgálatánál EEG műszerekkel végzik. Ha nagy a keringés, akkor aktív az agy, ha kicsi a keringés, akkor nyugalmi állapotban van.

Migrén: durva fejfájás, az agy erek görcsösen összehúzódnak.

Depresszió: kilátástalan lelki állapot.

Kimerültség: nem pihenünk eleget, idegösszeomláshoz vezet.

Káros szenvedélyek ismeretei, jellemzője

Milyen káros szenvedélyeket ismer?

A dohányzás, alkohol és drog hatása az ember egészségére.

A dohányzás élettani hatása.

Az alkohol függőség kialakulása A drogok fajtái és veszélyei.

Alkoholfüggóség kialakulása: Kis mennyiségben az alkohol látszólag kellemes hatást fejt ki a szervezetre. Csökkenti a szorongást, feloldja a gátlásokat. Aki azonban rendszeresen ily módon próbálja gondjait megoldani, hamarosan alkoholfüggóvé válik. Az alkoholftiggőség azt jelenti, hogy az alkoholista kis mennyiségű alkohol fogyasztása esetén csillapíthatatlan vágyat érez újabb és újabb alkoholmennyiség fogyasztására, képtelen az ivást abbahagyni, míg teljesen le nem részegedik. Az alkoholfogyasztás rendszeressé válik. Kialakulása azt jelenti, hogy valamilyen szer fogyasztásának szinte képtelen valaki megálljt parancsolni, szervezete hiánytüneteket produkál, ha nem kapja meg adagját.

Az alkoholfogyasztás következményei: A rendszeres alkoholfogyasztás következményei: az idegrendszer károsodása, szív- és érrendszeri betegségek, vese- és májkárosodás. A közlekedési balesetek egy részét is a gépkocsivezetők ittas állapota okozza. A testi leépülést szellemi és lelki leépülés is követi. Az alkoholista munkáját megbízhatatlanul végzi, pénzét alkoholra költi, családja életét megkeseríti.

Nikotin és a kátrány felszívódása: A dohányzás egészségre gyakorolt hatásaiban hasonlóan káros az alkoholfogyasztáshoz, sót káros füstje a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.

A dohánymst nikotintartalma elsősorban a tüdőn keresztül a véráram segítségével jut el a szervezet sejtjeibe, míg a kátránytartalma a tüdőben rakódik le. A nikotin a dohánylevélben található mérgező anyag, melyet a növény az ót megtámadó rovarok ellen fejlesztett ki védekezésül. Permetezőszerként is használták. A dohányzás, különösen a cigarettázás korunk egyik legártalmasabb szenvedélye. A szervezetbe került méreganyagok a fiatal, még fejlődésben lévő szervezetre különösen veszélyesek. A beszívott füst nagymértékben csökkenti a gázcsere hatékonyságát, mivel szén-dioxid koncentrációja magasabb, oxigéntartalma alacsonyabb a normálisnál. Ráadásul az égés során szén-monoxid is képződik, ami sokkal erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, és ezzel akadályozza az oxigénszállítást.

A dohányos ember szervezetébe emellett még sokféle káros anyag, köztük rákkeltó hatású égéstermékek is jutnak. A dohányzásnak vezető szerepe van a tüdórák kialakulásában, és sok más, súlyos betegség kialakulását segíti elő. A dohányfüst anyagai folyamatosan ingerlik a nyálkahártyát, ezért a légutak állandó gyulladásban vannak. A dohányosok kínzó köhögése a gyulladásnak, vagyis a hörghurutnak a jele. A köhögés és a Ristben lévő méreganyagok miatt a léghólyagocskák fala átszakad, egybeolvad, a légzófelszín nagysága csökken. Ezt az állapotot nevezzük tüdőtágulásnak, ami már erősen korlátozza a dohányos ember életét. A beteg a lecsökkent légzófelszín miatt nem jut elegendő oxigénhez, és nem képes alkalmazkodni a fizikai terhelésekhez.

A dohányzás hatása: A nikotin erós méreg, ezért az erős dohányosok között gyakori a tüdő- és gégerák, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a szívinfarktus.

Fiatalkorúak dohányzása: Tudósok kimutatták, hogy minél fiatalabb korban szokik valaki a dohányzásra, annál nehezebben tud később leszokni róla. A fiataloknál a hatása: visszamaradás a növekedésben, a légutak gyakori hurutos megbetegedése.

Dohányzó édesanyák újszülöttei kisebb súllyal jönnek a világra, mint a nemdohányzóké.

Fowasztásuk, terjesztésük:

A kábítószerek természetes, pl. növényi eredetű anyagok vagy mesterségesen előállított készítmények. Terjesztésük, fogyasztásuk tilos, mert súlyos testi, lelki és erkölcsi károsodást okoznak. Egyik jellemzőjük, hogy a szervezetbe jutva már kis mennyiségben is hatással vannak az idegrendszerre.

A függőség wors kialakulása: A szervezet gyorsan hozzászokik kis mennyiségú kábítószerhez, és ha a kívánt hatást a drogfogyasztó újra el szeretné érni, emelnie kell az adagját. Néhány kábítószer esetében már első vagy második próbálkozás után függővé válik az egyén. A szenvedélybeteg teljesen elveszíti uralmát a szervezete felett. Csillapíthatatlan vágyat érez a kábítószer iránt

A kábítószer-fogyasztás és a bűnözés: A kábítószerek néhány grammnyi mennyisége is nagyon drága. A kábítószer eladása büntetendő cselekmény. A hatalmas pénzbevétel érdekében a terjesztők nem riadnak vissza attól sem, hogy a gyermekeket is rászoktassák a kábítószerek élvezetére. Bélyegek ragasztóanyagában, rágógumikban is talált már a rendőrség kábító hatású anyagot. Ne fogadj el ismeretlen embertől ilyen ajándékokat, inkább vedd meg a jól ismert árukat a boltban!

A leggyakoribb kábítószerek: az ópium, kokain, hasis, marihuána, LSD, morfium, amfetaminok (speed, extasy), néhány ragasztóanyag.

A napi adagjának megszerzéséért még durva eszközöktől sem riad vissza a kábítószer-használó, ezért gyakran társul a kábítószer fogyasztása bűnözéssel.

A kábítószerek hatásai: A kábítószerek hatása a szervezetre: hallucinációk, csökkent fájdalomérzet, túláradó jókedv, látomások, képzetek. A kábítószer fogyasztásának következményei: a hatás elmúltával, levertség, depresszió, öngyilkossági szándék, remegés, álmatlanság, fáradtság, mozgási zavarok, félelemérzet, nyugtalanság jellemzi a szenvedélybeteget. Erős kábítószerek hosszas használata leépíti a szervezetet: a fogak tönkre mennek, azután kihullanak, az izomzat elsatnyul, a kinézet igénytelenné válik.

A megtermékenyülés / szaporodás

• Mikor és hol történhet a megtermékenyülés? Hogyan tervezhető a gyermekvállalás a családban?
• Mitól véd meg a magzatburok?
• Milyen kockázata van a művi terhesség megszakításnak, és a fogamzásgátló tablettának?

Értékelés:

Az élet a megtermékenyülésnél kezdődik. Megtermékenyülés helye a petevezetékében van. A megtermékenyült petesejt a petevezeték csillós hámsejtjei segítségével jut el a méhbe. A megtermékenyülés az ovulációt követő második-harmadik napjáig történhet meg, a pervezetéknek a petefészekhez közelebb eső részében történik meg a megtermékenyülés.

Ekkor kezdődik meg az embrionális fejlődés, ami a megtermékenyüléstől a születésig tart (9hónap-

40 hét- 280 nap).

Megtermékenyülés utána a petesejt osztódik.

• Szedercsíra állapot: sok pici sejtből áll.
• Hólyagcsíra állapot: külső sejtek megmaradnak, a belső sejtek felszívódnak.
• Bélcsíra állapot: egy helyen van a bemélyedés.

A petesejt 5 nap után beágyazódik a méhbe. 12 hetes korra kialakul a méhlepény.

Méhlepény: a magzat összekapcsolódik a köldökzsinórral.

Köldökzsinór: tápanyagot szállít. Az anya és a gyerek vére nem keveredik.

A magzatburok megvéd: -a mechanikai károsodások -baktériumok ellen.

- állandó hőmérsékletet biztosit

Magzatburok nem véd: -a vírusoktól

-alkohol

-nikotin

-drog káros hatásától.

28. napon, ha nincs megtermékenyülés, akkor a méh belső fala vérzés kísérletével leválik.

A második terhességkor, ha az anya és a magzat Rh összeférhetetlen, akkor gyógyszert kell a kismamának szedni..

A fogamzásgátló tabletták a hormonháztartást befolyásolják.

• Tabletta: hormon tartalma van, hízásra is hatásra van, ilyenkor nincs peteérés.
• Hurok, spirál: méhben helyezik fel.
• Gumi óvszer: megvéd a nemi betegségektől.
• Spermaölő krém
• Petevezeték elkötése: 3 gyerek, 35 év után.

Az abortusz meddőséget okozhat

Öröklődés / genetika

• Mi az öröklődés, mi a jelentősége?
• Ismertesse Mendel I, II, III, törvényét!
• A szülő tulajdonságai hogyan adódnak tovább?
• A gének hogyan károsodhatnak, mi lehet a károsodás következménye?

Mi a génmanipuláció?

Értékelés:

Öröklődés: nemzedékről nemzedékre a genetikai állomány továbbadása, mely biztosítja a fej fennmaradását. az örökítő anyagot az ivarsejtek szállítják. Az ember ivarsejtjeiben 23 db kromoszóma van.

Mendel I. törvénye az uniform tás törvénye: két homozigóta szülő keresztezésével az első nemzedék genetipusa és fenotipusa teljes megegyezik. Pl. X kk

Mendel II. törvénye a hasadás törvénye: két homozigóta szülő keresztezésekor a 2. nemzedékben megielennek a szülők eredeti tulajdonságai. Pl. szem szín öröklődése. Pl. *BkXBk

Mendel III. törvénye afüggetlen öröklődés törvénye: az egyes tulajdonságpárok független öröklődének.

pl: Vércsoport és hajszín.

A szülői tulajdonságok a testi sejtek meiózisos osztódása során keletkező ivarsejtek segítségével adódnak tovább.

Az ivarsejtek a szülők genetikai állományát tartalmazzák.

A gének károsodhatnak: -radioaktív sugárzással

- röntgensugárzással

-kémiai anyagok révén

Ezek az anyagok mutációt okoznak.

Mutáció örökítő anyag hírtelen megváltozása és ez a változás öröklődik is.

1000 mutációból 1 előnyös. 999 hátrányos. Mutációnál az utódok nagy része nem életképesek.

Génmanipuláció során az élőlények genetikai állományát mesterségesen megváltoztatják, hogy előnyösebb tulajdonságú növényeket és állatokat hozzanak létre. Az élőlények kromoszómáiba új géneket ültetnek be. Az új gének új tulajdonságokat hordoznak.

Pl. : szárazságtűró, betegségnek ellenálló, nagyobb terméshozamú növényfajok. Ezeket génmódosított növényeknek nevezzük.

Környezetszennyezés és védelem

1. Természetvédelem:
a. Célja:
-Védi az életközösségeket, táj-, és földtani értékeket. ( Pl: barlangok, sziklák )
-Védi a víztani értékeket ( Pl: mocsár, tó ) és a kultúrtörténeti értékeket. ( Pl: építmények )
-Ezek védelme érdekében védett területeket hoztak létre. A legnagyobb területű a nemzeti park amely területe akár 1000 hektár is lehet. Az adott országra tipikusan jellemző tájak vagy tájrészletek, melyet az emberi tevékenység nem vagy csak kis mértékben változtatott meg. Élővilágunk nemzetközi érték. Hazai és nemzetközi előírásoknak is meg kell felelni.b. Nemzeti Parkok:
-Aggteleki Nemzeti Park
-Fertő-Hansági Nemzeti Park
-Őrségi Nemzeti Park
-Balaton-Felvidék Nemzeti Park
-Duna-Dráva Nemzeti Park
-Duna-Ipoly Nemzeti Park
-Bükki Nemzeti Park
-Kiskunsági Nemzeti Park
-Hortobágyi Nemzeti Park
-Kőris-Maros Nemzeti Parkc. Tájvédelmi körzet:
-Területe kisebb.
-A táj jellegét nem zavaró mezőgazdasági tevékenység megengedett. ( Pl: Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet )d. Természetvédelmi terület:
-Még kisebb a kiterjedése, valamilyen helyi érték védelmét biztosítja. ( Pl: Keszthelyen a gesztenyesor, a Kastélypark, a Balaton part )2. Környezetvédelem:
-Magába foglalja mindazokat az intézkedéseket melyek célja az emberi populáció védelme, a természetes és mesterséges környezetének megóvása.
-Az állam a jog eszközével tiltja és műszaki szabványokban rögzíti a kibocsájtható szennyeződések mértékét a levegőben, vízben, talajban lévő anyagok határértékeit.
-Támogatja a környezetvédelmi kutatásokat, ösztönzi az anyag-, és energiatakarékos környezet kímélő eljárások bevezetését és létrehozza a környezet és természetvédelem intézményrendszerét.
-A bíróságok fedezetül szolgálnak a károk enyhítésére, illetve a károsítás csökkentésére ösztönzik a károkozókat.
-Minden állampolgár felelőssége a környezet megóvása, hétköznapi szokásaikat úgy kell kialakítaniuk, hogy a környzeti károk csökkenjenek. ( Pl: szelektív hulladékgyűjtés, tudatos vásárlás )

Az emberi bőr felépítése

Ismertese az emberi kültakaró felépítését, szerepét!

Hogyan hat a bőrre a túlzott napozás?

Hogyan hat a szolárium használata?

Milyen bőrbetegségeket ismer?

Mi a pattanás, hogyan alakulhat ki?

Értékelés:

Bór nagysága 2m2, súlya változó.

Bőr szerepe: védelem, érzékelés, elhatárol, kapcsolatot biztosít a külvilággal.

A bór feladata a védelem. Véd az UV sugaraitól, mechanikai sérülésektől, kémiai anyagoktól, baktériumoktól. Érzékelünk hideget, meleget, tapintást és fájdalmat.

Kiválasztás: vizet, sót és méreganyagokat.

Hőszabályozásban is van szerepe a bőrünknek, izzadás, plusz hajszálerek kitágulnak a melegben. Hidegben a hajszálerek összehúzódnak így csökkentjük a hó leadást.

Bőr rétegei: - hámréteg

• irha
• bóralja
• Hámréteg:

Erek és idegeket nem tartalmaz. A felső réteg elhalt sejtekből áll, az alsó réteg élő sejtekből áll, ami osztódik. A felső sejtek kopnak, leválnak.

30 nap alatt az alsó sejtek a felszínre kerülnek. A hámréteg pigment sejtek tartalmaz, amelyek a bőrünk színét adja, kémiailag ellenálló anyag.

• Irharéteg:

Kötőszövetből épül fel.

Az irha ereket, idegeket, faggyú és verejtékmirigyeket tartalmaz. Bőrünknek hőszabályozásban is van szerepe. Az erek melegben kitágulnak a hidegben pedig összehúzódnak, ez táplálja a hámréteget.

• Verejtékmiriu itt található pl. a hónalj, ami vizet és sót választ ki.
• Fagvúmirigy zsíros váladéka puhítja a bőrünket (természetes testápolónk). Bőralja:

A bóralja zsírszövetet tartalmaz.Feladata: véd a hidegtől, mechanikai sérülésektől, valamint tápanyag raktározó feladatot is ellát. D E K A

A Napsugárzás és szolárium hatására D vitamin képződik, fokozódik a pigment sejt termelődés.

Erós Napsugárzás hatására, a bőrünk öregszik, kiszárad, megnó a bórrák kockázata.

Napozásnál meg kell választani a helyes időpontot, 1 1 és15 óra között nem ajánlott napozni, be kell tartani a fokozatosságot, valamint napozókrémeket kell használni.

Bőr leggyakoribb betegségei:

• Gombás megbetegedés: nyirkos meleg bórfelület kedvez a gombák elszaporodásának. - Pattanás: mitesszer begyullad
• Mitesszer
• Szemölcs: vírusok okozzák, ami terjed. Kivágják a bór felületéből. Szalicil savas kenőcs kell rá vagy lefagyasztják folyékony nitrogénnel.
• Egés: elsőfokú égés bórpír, piros a bór felülete pl. napozás, forró víz. Másodfokú égés hólyagok képződnek. Harmadfokú égés bór színe megváltozik szürke, fekete színűre. - Anyajev.• növekedése esetén bőrgyógyászathoz kell fordulni, el is rákosodhat.
• Rovarcsípések: kullancs a legveszélyesebb halálos is lehet. Lyme-kor baktérium okozza és izomsorvadás a vége. Vírusos avhártyavulladás: van védőoltás, amit elótte kell megkapni.

Egészséges táplálkozás lényege, jellemzői

• Ismertese az egészséges táplálkozás lényegét!
• Milyen szerepük van az egyes tápanyagoknak?
• Sorolja fel az emésztő enzimeinket, hol termelődnek, mely tápanyagainkat bontják?
• Melyik zsírféleség befolyásolja az erek állapotát?
• Mit tehetünk az elhízás ellen?

Értékelés:

Az egészséges táplálkozás megfelelő mennyiségű, minőségű táplálék felvételét jeleni (fehérje, vitaminok, ásványi anyagok).

Egyes tápanyagokat a szervezetünk nem tud előállítani, ezeket esszenciális anyagoknak nevezzünk.pl: aminosavak.

Tápanyagaink:

1. Fehérjék: építő elem a testünknek, előfordulása: pl. tojás, tejtermékek, szója, húsokban, ezek aminosavakból épülnek fel.

2 Szénhidrátok: energiát biztosít magas a kalória tartalmuk, előfordulása: pl.: cukor, gyümölcs, keményítő tartalmú anyagok: burgonya, gabona félék. A keményítő emészthető anyag és a szőlőcukor molekulákra bomlik

3. Zsírok olajok: magas energia tartalmúak előfordulásuk: pl. napraforgó, repce, szalonna, tejföl

Vitaminok kis mennyiségben szükségesek, de nélkülözhetetlenek. Fajtai : vízben oldódó vitaminokat mindennap pótolni kell. B C

Zsirban oldódó vitaminokat D E K A elraktározzuk.

• vitamin: Látás és bórvitaminja. Sárgarépában karotin tartalmú élelmiszerekből előállítja a szervezetünk
• vitamin: idegrendszer védelme

C-vitamin: immunrendszer friss zöldség gyümölcs

D vitamin csonterósítése Napfény hatására a bőrben keletkezi

Emésztő enzimek:

• Amiláz: nyálmirigy,hasnyálmirigy termeli, és a keményítőt bontja le szőlőcukorrá.
• Lipáz: hasnyálmirigy termeli, és a zsírokat bontja zsírsavakra.
• Pepszin: gyomor termeli és a fehérjék bontását, segíti.
• Tripszin: hasnyálmirigy termeli, és fehérjéket bontja le aminosavakra.
• Nukleáz: hasnyálmirigy termeli mi a nukleinsavakat nukleotidokká bontja.

A telitett zsírsavak emelik a vér koleszterin szintjét és érelmeszesedésre hajlamosítanak.

Pl: állati zsiradék

A telítetlen zsírsavak egészségesebbek pl. halolaj, napraforgóolaj stb.

Az elhízás a magas kalóriatartalmú ételek, mozgásszegény életmód következménye.

Fogyókúra lehetőségei: pl. a tápanyag helyes bevitele a szervezetbe és a rendszeres testmozgás

Magyarország nemzeti parkjai

Ismertesse Magyarország nemzeti parkjait!

Mi a természetvédelmi területeket kialakításának a célja?

Soroljon fel különösen veszélyeztetett növény és állat fajokat!

Mi okozza a fajok pusztulását, hogyan lassítható ez a folyamat?

A természetvédelem célja a bioszféra sokféleségének a megőrzése, az élőlények és a geológiai értékek megóvása.

Napjainkban már szinte nincs olyan hely a bioszférában, amelyet ne érintett volna az emberi beavatkozás. A természetes életközösségek helyén települések és szántóföldek vannak, az utakon autók ezrei közlekednek, az égen repülőgépek szállnak, a föld mélyének ásványkincseit az ipar soha nem látott mértékben hasznosítja. A tudósok szerint az emberi beavatkozás a természeti folyamatokba ma már olyan nagymértékű, hogy amennyiben nem történik változás, az emberiség léte kerül veszélybe.

Fajok pusztulásának okait két csoportba szokás sorolni . A közvetlen okok közé tartozik a vadászat, a vadállatokkal való kereskedés, a mezőgazdasági termelés térhódítása, a beépített területek növekedése, a közlekedési hálózat folyamatos bővülése, a környezet szennyezése, a természetes élóhelyek csökkenése, valamint a globális éghajlatváltozás. A közvetett okok között említhetjük meg az emberi populáció növekedését, a társadalom szerkezetében bekövetkezett változásokat, a természetet kizsákmányoló gazdasági rendszerek működését.

Fajdiverzitás

A legszélesebb körben ismert diverzitás fogalom a fajgazdagságra, tehát egy területen elóforduló fajok számára vonatkozik. A diverzitás többi szintje mellett máig ez a legmeghatározóbb, hiszen a fajok számának drasztikus csökkenése volt az, ami először felhívta a tudósok és a közvélemény figyelmét arra, hogy valami baj van a természetet nem lehet végtelenül kihasználni.131 A fajdiverzitás nem egyenlő azonban a fajszámmal — figyelembe kell venni a fajok dominancia viszonyait, a különböző fajokhoz tartozó egyedek számát is. Képzeljünk el két erdótömböt, melyekben 2-2 egérfaj él. Az első erdótömbben az egyik fajból 99 egyed van, a másikból 1, míg a második erdótömbben 50-50 egyed van mindkét fajból. Annak ellenére, hogy a faj szám mind a két esetben ugyanakkora, a diverzitás mégis nagyobb lesz a második erdótömbben — itt a társulás összegyedszáma egyenletesebben oszlik meg a társulás fajai között.

Ökológiai diverzitás

Jelenti egyrészt a közösségeket, a társulásokat felépító populációk számát és ezek egymáshoz viszonyított arányát, másrészt a közösséget alkotó élőlények közötti kapcsolatok, például táplálkozási, megporzási, terjesztési kapcsolatok sokféleségét.

Ezzel mgg össze az ökológiai diverzitás másik fontos megnyilvánulási formája, a szerkezeti diverzitás is. Minél összetettebb egy élőhely szerkezete, annál több fajnak kínál megfelelő élőhelyet. Nagyobb fajszám esetén pedig több és bonyolultabb kapcsolatrendszer alakul ki a társulást alkotó élőlények között.

A biodiverzitás fontossága

A biológiai sokféleség csökkenésének felismerésével nőni kezdett az érdeklődés a Föld állat és növényfajainak védelme iránt. De miért is fontos mindez, miért kell törődnünk a biológiai sokféleség védelmével?

Egyrészt etikai megfontolásból. Eszerint a biodiverzitás önmagában érték és így egyetlen fajnak, az embernek nincs joga ahhoz, hogy tevékenységével fajok ezreit pusztítsa ki, vagy veszélyeztesse létüket. Ez a gondolat, a természet és a többi faj tisztelete megtalálható számos keleti vallásban, illetve a modem civilizációval szinte semmilyen formában nem érintkezó természeti népeknél is, ahol a kultúra alapját képezi a Föld, az állatok, a növények, a vizek és minden élőlény megbecsülése. Sajnálatos módon a világ nagyobbik részén nem ez az uralkodó felfogás és ezen népek természetet tisztelő kultúráját a magát civilizáltnak tartó társadalom nem igazán képes még elfogadni sem.

A biodiverzitás megőrzésének fontosságára azonban az embert középpontba állítva is találunk okokat. A fajok eltűnésével ugyanis számos olyan faj pusztulhat ki még a megismerése előtt, amelyet valamilyen módon hasznosítani lehetne, például gyógyszerként, táplálékként, fűtő vagy építőanyagként.

Az eddig felsoroltaknál talán még fontosabb indok azonban az, hogy a diverzitás megőrzése alapvető jelentőségú az élet — a fajok, a populációk, a közösségek és végső soron az ember — fennmaradása szempontjából is.

A genetikai diverzitás a fajok, a populációk fennmaradását szolgálja a folyton változó körülmények között. A fajok genomjában található különböző változatok tárháza az, ami megteremti a feltételeket a környezethez való alkalmazkodáshoz és magában hordozza a faj evolúciójának lehetőségét. A nagyobb genetikai diverzitással rendelkező fajok jobban képesek alkalmazkodni a változó környezethez, így stabilabban fennmaradnak. Ugyanez igaz a populációkra is — ha a már említett tölgyfáknál a virágzási időszak közepén lehűl az idó és a már kinyílt virágok elfagynak, a populáció akkor sem marad termés és utódok nélkül, hiszen az egyedek közti különbség miatt mindig vannak olyan fák, melyek csak később hoznak virágot. A populáció ilyen módon hosszú távon is biztosan túlél.

Mivel a genetikai diverzitás a fajok egyedeiben van jelen, könnyen belátható, hogy a fajok fennmaradása szorosan összemgg a fajok egyedszámával. Ezért okoz súlyos problémát már az is, ha egy faj egyedszáma, állománya túlságosan lecsökken, ilyenkor rengeteg olyan génváltozat tűnik el, melyek nélkül a faj képtelen a további fejlődésre, a folyton változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek hiányában fokozottan érzékeny lehet betegségekre is, ami tovább tizedeli az amúgy is meggyengült állományt, mint ahogy az utóbbi időben a tasmán ördögnél is tapasztalták. Megállapítható, hogy egy közösségben általában több faj képes betölteni ugyanazt a funkciót, például egy növényevő állat étrendjét több fűfaj alkotja, nem csak egy. Eppen ezért kezdetben nem okoz gondot, ha egy faj eltúnik a közösségből, hiszen mások pótolhatják a kiesett faj funkcióját. Azonban minél több faj hal ki, annál inkább lecsökken a közösségen belüli kapcsolatok száma — ez pedig instabillá teszi a társulás létezését, ekkor már egy-egy faj eltűnésekor is felborulhat a rendszer működése. Hasonló a helyzet az élőhelyek szerkezeti diverzitásával kapcsolatban is: ha egyszerűsödik egy élőhely, például egy erdőben kivágják a cserjeszintet, kevesebb fajnak nyújt megfelelő életteret. Ennek következtében ekkor is csökken a fajok közti kapcsolatok száma, így az egész ökológiai rendszer sokkal kevésbé lesz ellenálló.

A túlságosan lecsökkent egyedszámú fajok, elszegényedett élóhelyek tehát pusztulásra vannak ítélve. A természet elpusztításával pedig az ember végső soron önmagát is halálra ítéli, hiszen a természet által nyújtott javakra és szolgáltatásokra szükségünk van. Ezek közé az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatások közé tartoznak a már említett ellátó szolgáltatások (építőanyagok, gyógyszer alapanyagok), de ide soroljuk az ökoszisztémák éghajlat-szabályozó, víztisztító, talajképző és rekreációs szolgáltatásait is.

A fajok védelme érdekében nemzeti parkokat hoznak létre.

Az első nemzetiparkot 1872- ben hozták létre :Yellowstone Nemzeti Park (USA)

Magyarországon akkor került a figyelem középpontjába, amikor a természeti értékek tömeges pusztulása hazánkban is bekövetkezett, amely a XIX. sz. végére tehető.

Az emberi hormonrendszer szerepe, felépítése

• Ismertesse az ember hormonrendszerének szerepét, felépítését!
• Milyen betegségek alakulnak ki a pajzsmirigy hiányában vagy túlműködésekor? Vészhelyzetben melyik hormon szintje emelkedik meg hirtelen?
• Mi a cukorbetegség, melyik hormonnal hozható összefüggésbe?

Értékelés:

A hormonok a belső elválasztású mirigyekben termelődnek, melyek a vérbe öntik a váladékukat. A vér szállítja a célszerv felé. Kis mennyiségben szükségesek, hosszú ideig a vérben vannak ezért tartós a hatásuk.

A hormontermeló mirigyek

1. Avalapi miriw hormonjai: a nagyagy alatt található borsónyi nagyságú.

2 része van:

1 aElső lebeny: 6 féle serkentő hormon található pl. csont és izomfejlódés.

• Növekedést serkentő hormon: az izmokra van hatással. Hiányában törpenövés alakul ki, szellemileg teljesen épp. Túlnövekedése esetén óriásnövekedés lép fel.

-Pajzsmiriu hormonja: tiroxin, pajzsmirigy működését szabályozza.

-Mellékvese serkentő hormon: kéregállomány hormonja hat a só-víz háztartásra, szénhidrát anyagcserére, csont és izomzat fejlődésére. Mellékvesét szabályozza. Mellékvese velőállományának hormonja az adrenalin.

-Tüszőérést serkentő hormon: ivarsejtek termelődését irányítja.

• Sárga testserkentő: nemi hormonokat szabályozza.
• Tejelválasztást serkentő hormon: szülés után csak a nőknél van jelen

Hátsó lebeny: két féle hormon található

• Oxitocin: méh izomzatát húzza össze a szülés előtt. Szoptatás alatt termelődik. - Vazopresszin: vesében a víz visszaszívását szabályozza.

2. Pajzsmirigy: torokban található, hormonja a tiroxin ami az anyagcserére hat. Tápanyag lebontását szabályozza-

A tiroxin jód tartalmú molekula, amelynek hiányában, gyerekkorban szellemileg visszamaradott törpe növés alakulhat ki. Felnőttkorban lelassul az anyagcsere, fáradékonyság álmosság hízásra hajlamosság alakul ki.

Pajzsmirigy túlműködése: kóros soványságra, alvás zavarra, állandó meleg érzetre magas pulzussal jár, nó a sejtek oxigén fogyasztása.

A tiroxin hiányában a tápanyag raktározódik, és nem bomlik le, emiatt a sejteknek kevesebb energiája van. Tiroxin túlműködése esetén nem fázunk.

3. Hasnyálmirigy:

Cukorbetegséget az inzulin hiánya okozza, ekkor magas a vér cukorszintje, de a sejtek nem képesek felvenni a cukrot Inzulin hormonja segíti, hogy a sejtek felvegyék a cukrot.

Inzulin hiányában, a vérben sok a cukor tartalom a sejtek viszont nem jutnak tápanyaghoz.

Az agy sejtjei nem kapnak tápanyagot ennek következtében eszméletvesztés és aceton szagú lehelet következik be.

A cukorbetegnél diétázni kell vagy tablettákkal, vagy injekcióval kell az inzulint a szervezetbe jutatni.

Kéttípusú cukorbetegség van:

• eves típusú cukorbetegség: vele született genetikai oka van.
• Másodlagos típusú: az élet során alakul ki. Oka a túl sok édesség fogyasztása

4. Mellékvese:Vese felső részén található

• Velőállomány: az adrenalin hormon itt termelődik, stressz hormon. Vészhelyzetben megemelkedik az adrenalinszint.

Stressz hatására gyorsabb pulzus, magas vérnyomás, gyomorgörcs (a gyomor erei összeszűkülnek az agy, és szív erei kitágulnak), légzés szaporább, vércukor szint megemelkedik. Kismértékű stressznél jobb eredményt lehet elémi.

• Kéreg állomány: háromféle hormon termelődik l,a só visszaszívását szabályozza a vesében.

2,A cukor lebomlását szabályozza. Éhezéskor először elraktározott zsír alakul cukorrá, utána pedig az izom fehérje alakul át. Az immunrendszert gyengíti, ezért allergia elleni gyógyszer.

3,Aldoszteron a csont és az izom növekedését szabályozza.

• Here:

Tesztoszteron hormont termeli. Másodlagos nemi jeleget alakítja ki. Hiányában nem tudnak kifejlődni a másodlagos nemi jelleg, megjelenik a nemi vágy kialakulása. Nemi vágy libidót váltja ki.

• Petefészek:

Ösztrogént hormon itt termelődik, és a vérbe ömlik.

Hatása: - másodlagos nemi jelleg,

• nemi vágy,
• méh nyálkahártyáját regenerálja.

Progreszteron a sárga test termeli. Feladata a méh nyálkahártyáját fellazítja így a petesejt könnyebben betapad

A Földet fenyegető globális problémák

1. Globális problémák:
Bolygónkat és az emberiséget fenyegető gondok összessége.

2. Túlnépesedés:
- A növekedés üteme a XX. században gyorsult fel.
- A legnagyobb problémát a déli félteke elmaradott országai jelentik. A népesség növekedését az oktatás, az egészségügy, a munkahelyek száma nem tudta követni, ezért elképesztő ott a nyomor. A túlnépesedés legsúlyosabb következménye az élelmiszer válság. Összességében lenne elegendő táplálék de nem egyenlő az eloszlása. A fejlett országokban túltermelés van, az elmaradottabbakban éhínség.3. Elsivatagodás:
- Nem csak a csapadék hiányának következménye.
- A túlzott legeltetés, erdőírtás következtében a növényzet elpusztul, a talaj kiszárad, a termőréteget elfújja a szél, a terület elsivatagosodik. Élelem és vízhiány miatt emberek milliói halnak meg.4. Anyag-, és energiaválság:
- Az előrejelzések szerint a kőolaj és földgáz 40-50 évig, a szén 200-400 évig még elegendő. Anyag-, és energiatakarékos eljárásokat kell kifejleszteni. A hulladékot újra kell hasznosítani, megújuló energiaforrásokat kell elkelmezni. ( szén-, víz-, nap-, geotermikus energia)5. Civilizációs ártalmak:
- Rohanó élettempó, zaj, szennyezett levegő, stressz. Aláássák az emberek egészségét. Gyomorfekéj, szív és érrendszeri betegségek, az idegrendszer működési zavara jön létre. Egyre gyakoribbá válnak a rosszindulatú daganatok.

6. Esztelen fegyverkezés:
-Pl: atom-, vegyi-, biológiai fegyverek.
- Annyi van már az államok tulajdonában, hogy töredéke is elég lenne a földi élet megsemmisítéséhez.
- A környezeti katasztrófák csak úgy előzhetők meg, ha a világ népei összefognak és egyesült erővel gátat vetnek az emberiséget fenyegető veszélyeknek.7. Globális felmelegedés:
- Az üvegházhatás következménye.
- A levegőszennyezés következtében a levegőbe kerülő szén-dioxid miatt a Földről visszavert sugárzás egy része nem tudja elhagyni a légkört. Emelkedik a Föld hőmérséklete, ami természeti katasztrófákhoz vezet.8. Ózonréteg elvékonyodása:
- A levegőszennyezés következménye.
- A freon gáz nagyban felelős ezért a problémáért. Már betiltották a használatát, de az ózonréteg regenerálódása nagyon sok időbe kerül. Következménye pedig az, hogy megnőtt a bőrrák veszélye.9. Savasodás:
- A levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok felelősek a savas esőkért. Ezek a gázok ugyanis a levegő páratartalmával egyesülve savakat hoznak létre. A savas esők következtében elsavanyodnak a talajok, tavak, tönkre mennek a növények, épületek.10. Hulladék gazdálkodás:
- El kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést, a hulladékok újrahasznosítását.11. Tengerek szennyezése:
- Származhat a szárazföldről, a légkörből, a tengeren közlekedő hajókból. Bizonyos fajok száma lecsökken a szennyezés és az esztelen halászat, vadászat miatt.12. Édesvízek szennyezése:
- Az ivóvízet óvni kell, hiszen csak kevés áll rendelkezésünkre.

Megújuló, nem megújuló energiaforrások

Megújuló, nem megújuló energiaforrások

Nem megújuló energiaforrás

Évmilliókkal ezelőtt keletkezett nagyon lassú folyamatok során és nagyon gyorsan fogynak a készletek. Egy idó után teljesen elfogynak pl. a kőolaj kb. 50 év múlva elfogy.

Energiaforrások:

Kőolaj: benzin, petróleum kerozin, gázolaj, kenózsírok, kenőolajok, aszfalt.

Földgáz: vezetékes gáz, PP gázpalack.

Asványi szén: lignit, barna- feketeszén.

Fosszilis energia forrásoknak is nevezik kőolaj, földgáz, ásványi szenek égetésekor szén-dioxid gáz keletkezik. Következménye a globális felmelegedés az üvegházhatás.

Atomenergia: a radioaktív anyagok pl. az urán hasadásakor nagyon sok energia szabadul fel ebből villamos áramot állítanak elő. Radioaktív anyag használnak a reaktorban,az elhasznált fűtőanyag több 100 évig sugároz..

Megújuló energiaforrások Több található, mint amennyit fel tudunk használni.

Kimerithetetlen energiaforrások:

- nap - szél

víz

geotermikus energia - biomassza

Nap:

Passzív hasznosítás is lehet, üvegablakon besüt a nap és felmelegíti a szobát.

Aktív felhasználása:

napelemek: napfényből elektromos áramot lehet nyerni

napkollektorok: napfényből meleg vizet állítanak elő. Fűtésre, fürdésre lehet használni, uszodáknál is használják.

Szélenergia:Ma szélturbináknál használjuk, ez nagyon hasznos, nem minden hol fuj erősen a szél, ezért a sík területeken, hegytetökön és tengerpartoknál állítják fel.

Vízenergia:A duzzasztó gát előtt a folyóvíz megemelkedik a gáton átfolyó víz megforgatja a turbinát ami áramot termel. Pl. Tiszalök.

Geotermikus energia:A Föld mélyében lévő meleg vizet hasznosítják pl. Sóstó, Hajdúszoboszló stb. Felhasználása Rirdéshez és fűtéshez.

Biomassza: Növényi maradványok égetésekor lehet energiát nyerni pl. bükk, akác, tölgy, szalmabálák égetésekor.

Megújuló energiaforrásoknál nem keletkezik szén-dioxid, nem szennyezi a levegőt és nem változtatja meg az éghajlatot.